A logisztikai központok az e-kereskedelem elterjedése óta kiemelt szerepet töltenek be az ellátási láncban. A raktárvezető felel többek között a költségek csökkentéséért, a hatékony készletkezelésért, a rendelések gyors feldolgozásáért, illetve a munkavállalók biztonságáért is. A versenyképesség megőrzése érdekében a raktáraknak ütőképes logisztikai stratégiára van szükségük, amely kiterjed a digitalizációra és a műveletek automatizálására is. A teljesítmény optimalizálását sok vállalat összekapcsolja a raktári munkakörülmények fejlesztésével, amelyet a szervezeti erőforrások aktiválásával és a munkaterületek újratervezésével valósítanak meg. A folyamatos fejlődést szolgáló módszerek számos hatékony megoldást kínálnak a vállalatok termelékenységének növelésére.
Hogyan támogatja a digitalizáció a raktárak optimalizálását?
A logisztikai központoknak a jövőben egyre több rendeléssel és egyre rövidebb szállítási határidőkkel kell majd megbirkózniuk, ráadásul az ügyfelek személyre szabott vásárlási élményre is vágynak majd. A vásárlók elégedettsége és az általuk generált online hírnév jelentős mértékben befolyásolja a vállalatok és termékeik sikerét. Ha raktári logisztikai folyamataiba beépíti a legújabb technológiai megoldásokat, könnyedén megbirkózhat ezen kihívásokkal, és hatékonyan fejlesztheti vállalkozását.
Mit jelent pontosan a logisztika 4.0?
A logisztika 4.0 intelligens anyagmozgatásra és automatizált munkafolyamatokra épül: a folyamatok optimalizálásához olyan szoftvereket és okoseszközöket használ, amelyből elemzésre alkalmas adatok nyerhetőek ki. Számos technológiai megoldást vesz igénybe:
- Az IoT (dolgok internete) az alkalmazásokat ellenőrző, egymáshoz csatlakoztatott okoseszközök hálózata;
- Adatgyűjtés és -elemzés, amely gépi tanuláson (Machine learning – ML) alapszik;
- Adatfeldolgozás és -osztályozás különböző raktárirányítási rendszerek bevezetésével, amelyek nyomon követik az áruk mozgását (szállítás, beérkezés, tárolás stb.);
- Valós idejű adatfeldolgozás API-k segítségével az árukészlet mozgásának és cserélődésének optimalizálásához;
- Az olyan műveletek automatizációja, mint a leltározás és az áruválasztás, ezzel csökkentve az emberi hibák előfordulásának esélyét.
Hogyan javulnak a munkakörülmények a legmodernebb, újgenerációs raktárakban?
Az újgenerációs raktárakat a teljesítmény növelésére fejlesztették ki, ám a raktári műveletek újratervezése a munkakörnyezetet is kedvezően befolyásolja, így hozzájárul a munkahelyi jólléthez, amely a vállalatok egyik CSR célkitűzése is. Robotok használatával például automatizálható minden gépkezelési feladat, amely potenciális veszélyt jelent a munkavállalókra nézve.
A nehéz terhek emelése és az ismétlődő mozdulatsorok gyakran váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez vezetnek. Az emelők és a targoncák használata például egyszerűen alkalmazható árumozgatási megoldás, amellyel hozzájárulhatunk a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzéséhez.
A legmodernebb, újgenerációs raktárakban gépi tanuláson alapuló algoritmusok és adatelemzések segítenek a munkafolyamat optimalizálásában és a minőségirányításban, de akár a felesleges munkafolyamatok feltérképezésében és kiiktatásában is.
Hogyan támogatja a folyamatos fejlődés a raktárak optimalizálását?
A vállalatok a logisztikai irányítás optimalizálása érdekében folyamatos fejlődési stratégiát vezetnek be – ilyen például a lean menedzsment is. A gyorsan alkalmazható megoldások lehetővé teszik, hogy csökkentsük a tárolás, a csomagolás és a szállítás költségeit, közben pedig javítsunk a munkavégzés körülményein.
Fabrice Gicquère, a Hat szigma szakértője[1] és a Manutan ügyfélkapcsolati igazgatója hasznos tanácsokat oszt meg a raktárak optimalizálásával kapcsolatban, amelyek ismeretében magabiztosan nézhet szembe a jövő logisztikai kihívásaival.
1. A raktárvezetőket is vonjuk be az optimalizálás folyamatába
A raktárvezetők fontos szerepet töltenek be, hiszen ők felelnek a folyamatos fejlődési stratégiák megvalósításáért. Lentről felfelé irányuló megközelítést alkalmazva aktívan meghallgatják a munkaterületen dolgozók problémáit. A munkavállalók elkötelezettebbek, ha a vezetőség figyelembe veszi a nehézségeiket – ennek köszönhetően hosszú távon nő a raktári munka hatékonysága.
A hatékonyság növelése érdekében a vezetők megismerhetik a különböző irányítási rendszereket, (Kanban[2], 5S[3], Hat sigma, agilis módszertan[4] stb.), amelyek különböző előnyöket nyújtanak. A módszerek megismerése után képesek lesznek azonosítani a csapat hatékonyságát és teljesítményét korlátozó magatartási formákat és akadályokat.
2. Építsük be a teljesítménymutatókat a logisztikai stratégiába
A raktár optimalizálása előtt érdemes kijelölni a készletkezelésre vonatkozó fő teljesítménymutatókat (vagy KPI-okat[5]), illetve megfogalmazni a célkitűzéseket. A céloknak tükrözniük kell a logisztikai szervezet forgalmát és műveleteit. Kitűzhetünk például időalapú célokat: „a beérkező áruk 90%-át fel kell dolgoznunk egy nap alatt”, majd ezeket kiegészíthetjük egy minőségre vonatkozó céllal: „a mai napon beérkezett áruk 95%-át fel kell vennünk a készletbe a nap végére”.
3. A raktár elrendezésekor vegyük figyelembe a munkavállalók igényeit
Ha figyelmesen meghallgatjuk munkavállalóinkat, bevonhatjuk őket az ötletelésbe, és szem előtt tarthatjuk igényeiket a raktár elrendezésének átalakítása során. A raktár elrendezése és a rendelkezésre álló eszközpark egyaránt befolyásolja a csapat közérzetét.
Néha egészen apró lépésekkel is nagy mértékben javíthatjuk a munkavégézés körülményeit. Automata hősugárzók felszerelésével például elkerülhetjük a hőmérséklet-ingadozás által okozott kellemetlenségeket. A megfelelő polcok segítségével könnyedén hozzáférhetővé tehetjük a szükséges termékeket, ami szintén hozzájárul a kedvezőbb munkakörülményekhez. A balesetek elkerülése érdekében a veszélyes árukat kizárólag az erre alkalmas polcokon tároljuk. Végül, de nem utolsósorban ergonomikus kialakítású munkaterülettel csökkenthetjük a fáradtságot, illetve megakadályozhatjuk az olyan foglalkozási betegségek kialakulását, mint a váz- és izomrendszeri megbetegedések.
4. Hatékony belső kommunikáció segítségével optimalizáljuk a folyamatainkat
Vizuális kommunikációs eszközök (táblák, plakátok stb.) segítségével hatékonyan szemléltetheti mondanivalóját. Ehhez ihletet meríthet a japán Kanban módszerből, amely digitális formában is felhasználható (digitális Kanban). A Kanban módszerrel egy fehér táblára ragasztott post-itekkel jelezhetjük az egyes részlegektől kapott visszajelzést, illetve feltüntethetjük a probléma helyét és a probléma megoldásának szakaszait. A cetli áthelyezése jelzi a probléma megoldása felé tett lépéseket. A vizuális szemléltető eszköz segítségével a munkavállalók egyszerűbben átláthatják napi feladataikat, illetve nagyobb motivációval vághatnak bele a munkába.
A raktárak optimalizálását tehát úgy valósíthatjuk meg, ha fokozatosan bevezetjük a folyamatos fejlődést segítő módszereket. A vezetők bevonása, a KPI-ok ellenőrzése, illetve a munkavállalókkal folytatott párbeszédek mind-mind hozzájárulnak a vállalati kultúra kialakításához. Ha előtérbe helyezi a technológiai fejlődést, és csapatát tájékoztatja a fejlesztési módszerekről, jelentős fejlődést érhet el a raktár teljesítményében.
Ezt a cikket olvasta már? 12 tipp a hatékonyabb raktárkezeléshez
[1] A Motorola által felépített irányítási rendszer, amelynek célja a minőség és a hatékonyság növelése. A módszer 5 fő szakaszból áll (meghatározás, mérés, elemzés, fejlesztés, irányítás), és egyaránt figyelembe veszi a számszerűsíthető adatokat és a vásárlói visszajelzéseket is.
[2] Japán irányítási módszer, amely a vizuális jeleken (címkék vagy japánul: „kanban”) alapuló „just-in-time” problémamegoldási rendszert részesíti előnyben. A címke hiánya azt jelenti, hogy a hiányzó termék gyártása (vagy rendelése) megkezdődött – ez az információ hozza mozgásba a gyártósort.
[3] A Toyota által kidolgozott japán termelésirányítási rendszer, amelynek célja a vállalat teljesítményének növelése az 5 alapelv mentén: Seiri (szelektálás), Seiton (rendszerezés), Seiso (tisztaság), Seiketsu (standardizáció) and Shitsuke (fenntartás és fejlődés).
[4] Egy folytonos, fokozatosan haladó és adaptív fejlődési ciklusra épülő módszertani készlet projektmenedzsmenthez. Az agilis módszerek pragmatikusabbak hagyományos társaiknál, és nagyobb mértékben igénylik az ügyfél bevonását, ezért képesek alkalmazkodni az igényekhez.
[5] Általában az egyes műveletek előtt határozzák meg a hatékonyság és a megtérülés elemzésének céljából.
