A biztonságos munkakörnyezet megteremtésével Ön egyszerre gondoskodhat munkavállalói egészségéről és biztonságáról, illetve optimalizálhatja a munkavégzés körülményeit. A munkavállalókat érintő kockázatok a munkavégzés típusának és helyének függvényében eltérőek lehetnek. Cikkünkből megtudhatja, hogyan azonosíthatja a dolgozóit veszélyeztető különféle kockázatokat, illetve hasznos tanácsokkal látjuk el a biztonsági intézkedések bevezetését illetően. Emellett arról is tájékozódhat, hogy milyen alapvető tudnivalókat érdemes figyelembe venni a hatékony munkaegészségügyi és -biztonsági irányelvek kialakítása során, ha a munkavállalók biztonságtudatossága a cél.
Milyen kockázatokra érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét?
Üzletágtól függetlenül minden munkaadónak meg kell fontolnia, hogyan hívhatja fel hatékonyan a munkavállalók figyelmét a munkahelyi biztonságra. Ennek során számos különböző tényezőt (beosztás, munkavégzés helye stb.) figyelembe kell venni, hiszen az egyes munkákkal járó kockázatok eltérőek lehetnek.
A raktárakban dolgozókra nézve például magasabb kockázatot jelenthetnek a balesetek és az olyan foglalkozási betegségek, mint a váz- és izomrendszeri megbetegedések. Európában ötből három dolgozó szenved ilyen jellegű betegségben, amely sérülésekhez, ízületi problémákhoz és fájdalomhoz vezet.
A váz- és izomrendszeri megbetegedések krónikus fájdalom vagy akár fogyatékosság kialakulásához is vezethetnek. Az ilyen jellegű betegségek akár a foglalkoztatás időtartamát meghaladóan is okozhatnak egészségkárosodást, emellett pedig a vállalatra is veszélyt jelentenek, hiszen hatásukra a dolgozók munkaképtelenné válnak. De hogyan előzhetjük meg a váz-és izomrendszeri megbetegedéseket a raktári dolgozók körében? Hogyan őrizhetjük meg munkavállalóink egészségét és biztonságát?
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség összeállította a fizikai, biomechanikai, szervezeti és pszichoszociális rizikófaktorok listáját, amelyen a következők is szerepelnek:
- Nehéz terhek emelése;
- Ismétlődő mozdulatsorok;
- Merev és kényelmetlen testhelyzetek;
- Kedvezőtlen körülmények, például hőség, hideg, gyér világítás vagy rázkódás;
- Megterhelő és hosszú munkaidő;
- A szünetek hiánya;
- Elégtelen mennyiségű önállóság a munkavégzésben;
- Munkahelyi zaklatás.
A logisztikai részleg munkavállalóira különösen nagy veszélyt jelentenek a balesetek, hiszen emelőeszközöket használnak, illetve veszélyes anyagokkal érintkezhetnek. Biztonságuk megőrzése érdekében speciális felszerelés áll a rendelkezésükre.
A raktárakban elhelyezett biztonsági szekrények alkalmasak a veszélyes anyagok tárolására, illetve gondoskodnak róla, hogy a veszélyes, gyúlékony vagy maró hatású anyagok ne tehessenek kárt a munkavállalók egészségében és biztonságában.
Biztonsági és figyelmeztető jelzések használatával szintén csökkenthetjük a munkahelyi balesetek kialakulásának kockázatát. A közérthető biztonsági táblák és ábrák leegyszerűsítik a raktáron belüli információáramlást. A bejáraton kívül elhelyezve felhívják a figyelmet a korlátozásokra és a konkrét veszélyforrásokra, illetve jelzik a biztonsági területek határait is.
A munkavállalóknak az egészségvédelemre vonatkozó szabályokat is követniük kell, különös tekintettel a COVID–19 elleni intézkedésekre (pl. maszk- és kesztyűviselés) és a jogszabályok által előírt egyéni védőeszközökre (pl. Védőszemüveg, sisak, védőcipő). A kötelező elsősegélydobozon kívül elengedhetetlen a személyi védőfelszerelés biztosítása is, amely védelmet nyújt a raktári munkával járó kockázatokkal szemben (veszélyes áruk, zaj, éles tárgyak, izomfáradtság stb.).
Elmondhatjuk tehát, hogy rendkívül fontos a megelőző intézkedések bevezetése és a körültekintő magatartás támogatása, hiszen így hívhatjuk fel munkavállalóink figyelmét a kockázatokra.
Hogyan csökkenthetjük az otthonról dolgozókat érintő egészségügyi kockázatokat?
A COVID–19-járvány idején elterjedt az otthoni munkavégzés. Az új munkavégzési mód népszerű a munkavállalók körében, hiszen így spórolhatnak az utazási költségeken, és önállóbb módon végezhetik feladataikat.
Azonban az otthoni munkavégzés is kockázatokkal jár. A távmunkát végzők foglalkozási betegségeinek megelőzésének keretében főként arra összpontosítunk, hogy elkerüljük az ülőmunka káros hatásait, illetve enyhítsük az elszigeteltség érzését a magánélet tiszteletben tartása mellett.
Az ülőmunka szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, elhízás és mentális betegségek kialakulásához vezethet. A munkahelyi egészség és biztonság megőrzése érdekében emlékeztetnie kell munkavállalóit a szünetek és a testmozgás fontosságára.
A vállalat emellett munkavégzési eszközökkel, például ergonomikus irodabútorokkal (irodai szék, állítható magasságú íróasztal stb.) is támogathatja az otthoni munkavégzést. Az eszközök választásakor gondolni kell a zajvédelemre is. Egy megfelelő headset és hangvédő paraván használata nemcsak a csapatok közötti kommunikációt könnyíti meg, hanem megszűri a háttérzajokat is, ezáltal csökken a zajterhelés és kedvezőbb körülményeket teremt az otthoni munkavégzéshez.
A távmunkát végzők körében (vagyis akik kizárólag otthonról dolgoznak irodai jelenlét nélkül) gyakori az elszigeteltség érzése – ez korlátozódhat a munkahelyi környezetre, de akár általános szociális izolációról is beszélhetünk. A vezetők feladata, hogy intézkedéseket hozzanak a probléma kiküszöbölésére, illetve bevezessék a csapatépítést elősegítő rutinokat és kollaborációs eszközöket.
Túlzott rendelkezésre állásról akkor beszélhetünk, ha az otthonról dolgozó munkavállaló nem húz szigorú határokat a munka és a magánélet közé. A munka és a magánélet egyensúlyának felborulása negatív hatást fejthet ki a dolgozók társasági életére és mentális egészségére. Megoldásként javasolhatjuk a coworking irodák használatát, illetve digitális eszközökkel is hozzájárulhatunk az optimális időbeosztáshoz.
Az otthoni munkavégzés a vállalatokra nézve sem kockázatmentes, hiszen adataik védtelenné válhatnak a kibertámadásokkal szemben. A kockázat elhárítása érdekében hívjuk fel munkavállalóink figyelmét a számítógépes biztonsági irányelvek betartására.
Hogyan ösztönözhetjük munkavállalóinkat a körültekintő magatartásra?
Hogyan hívhatjuk fel a figyelmet a munkahelyi biztonságra? A munkával járó kockázatok elhárítása a vállalat minden dolgozójától aktív részvételt és figyelmet követel. A munkaadó feladata, hogy pozitív biztonsági kultúrát alakítson ki, amely minden munkavállalót óvatosságra int.
A biztonságos és egészséges magatartás előmozdításának első lépéseként a raktárban és az irodákban is hozzáférhetővé kell tennünk a szükséges biztonsági eszközöket. Az ergonomikus kialakítású bútorok és felszerelések segítségével a munkavállalók megfelelő testtartást vehetnek fel, így megelőzhetik a váz- és izomrendszeri megbetegedések kialakulását. A körültekintően megtervezett munkaállomás és a gondosan elhelyezett tároló minimálisra csökkenti az egy feladat elvégzéséhez szükséges mozdulatok számát. A műhelyek tudatos kialakításával szintén csökkenthető a munkahelyi balesetek előfordulása.
A munkavégzési módok folyamatos fejlesztésének bevezetésével optimalizálhatjuk a munkavégzési körülményeket és a hatékonyságot. Ez a stratégia az egészség és biztonság szolgálatába állítva lehetővé teszi, hogy az elkerülhető kockázatokat azonnal orvosoljuk.
A munkavállalóit azzal is motiválhatja, hogy felelősséget ébreszt bennük az egészség és a biztonság iránt. Ha munkavállalói problémát vagy kockázatot jelentenek, pozitív visszajelzéssel jutalmazza őket. Az észlelt kockázatok és az elhárított balesetek áttekintésének rendszeres közzétételével is felhívhatja a figyelmet a munkahelyi biztonság és jóllét fontosságára.
Hogyan tájékoztathatom a munkavállalókat, és milyen eszközökkel hívhatom fel a figyelmüket a munkahelyen?
Az európai jogszabályok, így a magyar jogszabályok értelmében is, a vállalatok kötelesek gondoskodni munkavállalóik biztonságáról és egészségéről a munkavégzés során. A foglalkoztatási kockázatértékelésről (ORA) szóló EU-irányelv meghatározza a munkahelyi egészség és biztonság alapvető vezérelveit, illetve előírja a kockázatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeket is. Ezt a keretirányelvet valamennyi tagállam átültette saját nemzeti jogrendszerébe is. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a rendelkezik a magyar jogrendben a kockázatértékelésről, amelynek (2) bekezdése a következőket mondja ki:
A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
A hathatós egészségügyi és biztonsági intézkedések bevezetésének első lépése a kockázatok felmérése és a részletes elemzés elkészítése – ezután elkészíthetjük a stratégiát, amelyet gondosan megtervezett intézkedésekkel valósítunk meg. A projekt kivitelezéséhez és a csapatok tájékoztatásához érdemes foglalkoztatás-egészségügyi és -biztonsági szakemberek segítségét kérni.
A munkavállalók számára állítsunk össze egy tájékoztató és prevenciós dokumentumot, amely a kockázatértékelés eredményeire épül. A veszélyes területeken plakátokkal hívhatjuk fel a figyelmet a konkrét veszélyforrásokra. A kockázatmegelőzés jegyében a munkába állás után munkavédelmi oktatásban kell részesítenünk a munkavállalókat. Ezután rendszeresen ismételjük meg a képzést, hogy a dolgozók naprakész tudással rendelkezzenek a betartandó biztonsági intézkedésekről.
Emellett szervezhet workshopokat a munkavállalók, a vezetők és az igazgatók részvételével, és együtt létrehozhatják a vállalati biztonsági alapszabályát. A HR-osztály vagy akár egy külső tanácsadó is lebonyolíthatja ezeket az alkalmakat. Ha a vállalat összes kulcsszereplőjét bevonja az egészségügyi, biztonsági és életminőségi irányelvek kialakításába, azzal felhívhatja a figyelmet a biztonságra, illetve a vállalati összetartozást is erősítheti.
A Manutan a vállalati felelősségvállalás terén kiemelt fontosságot tulajdonít a munkahelyi jóllétnek. Olvassa el az ergonomikus munkaállomások kialakításáról szóló cikkünket is, amelynek segítségével Ön is hozzájárulhat saját munkavállalóinek munkahelyi jóllétéhez.
