A mozgásszervi megbetegedések jelentős foglalkozás-egészségügyi problémává váltak. Ezek a főként izmokat, ízületeket és inakat érintő rendellenességek sajnos minden szektorban elterjedtek a munkavállalóknál. Hatásuk nemcsak az érintett alkalmazott számára fájdalmas, hanem a vállalati termelékenységet is negatívan érinti. Ezért a kockázati tényezők megértése elengedhetetlen a mozgásszervi megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez. Szerencsére számos olyan intézkedést tehetnek a cégek, amelyekkel megelőzhetőek, vagy legalábbis mérsékelhetőek a váz- és izomrendszeri megbetegedések.
Mik azok a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k)?
A váz- és izomrendszeri betegségek, amelyeket általában MSD-nek neveznek, számos olyan állapotot takarnak, amelyek az emberi test teljes mozgásszervi rendszerét érinthetik. Konkrétan elsősorban az izmokban, az inakban és az ízületekben fordulnak elő, különösen a nyak, a hát, a váll, a csukló és a kéz területében. Ezek a rendellenességek az alsó végtagokat (csípő, térd, láb) is érinthetik.
A mozgásszervi megbetegedések a fő foglalkozási megbetegedések közé tartoznak. Általában az ismétlődő munkamozgások és testhelyzetek, a túlzott fizikai megerőltetés vagy a test bizonyos részein jelentkező mechanikai terhelések okozzák. A munkahelyi pszichoszociális tényezők is súlyosbíthatják ezeket, mint például a stressz vagy a szakmai elégedetlenség.
Ezeket a rendellenességeket lokalizált fájdalom, funkcionális kényelmetlenség vagy akár bizonyos mozgások elvégzésének képtelensége jellemzi. Noha a mozgásszervi megbetegedések gyakran átmenetiek, időnként krónikussá válhatnak, és hosszú távú fogyatékosságot okozhatnak, ha elmarad a kezelés vagy nem fordítanak gondot a megelőzésre.
Fontos megjegyezni, hogy mindenki másképp reagál a váz- és izomrendszeri betegségek kockázati tényezőire. Így két azonos munkakörülménynek kitett emberben nem feltétlenül alakul ki ugyanaz a rendellenesség, vagy nem ugyanazok a tünetek.
A leggyakoribb váz- és izomrendszeri megbetegedések
Fontos tudni, hogy a mozgásszervi megbetegedések különböző módon fordulhatnak elő. Íme néhány a munkahelyeken leggyakrabban előforduló MSD-k közül:
- Íngyulladás: Különösen a felső végtagokat érinti (váll, könyök, csukló).
- Kéztőalagút-szindróma: Fájdalom a csuklóban és a kézben a csukló középső idegére nehezedő nyomás miatt.
- LBP: Deréktáji fájdalom, amely a munkával összefüggő rokkantság leggyakoribb oka.
- Cervicalgia: Nyakfájás, ami a monitor előtt dolgozókat fokozottan érinti.
- Teniszkönyök: A könyöknél kialakuló csonthártyagyulladás, mely a csuklót feszítő izmokból kiindulva alakul ki azok túlerőltetése miatt.
Ezek a rendellenességek, valamint a váz- és izomrendszeri megbetegedések más típusai jelentős kényelmetlenséget, ismétlődő fájdalmat okozhatnak, és potenciálisan ronthatják a munkateljesítményt. Ezért fontos a munkahelyi megelőzésük.
Az MSD-k kockázati tényezői
A mozgásszervi betegségek kialakulásához kapcsolódó kockázati tényezők jobb megértése segíthet a megfelelő megelőző intézkedések végrehajtásában. Ezek a tényezők két kategóriába sorolhatók: biomechanikai tényezők és pszichoszociális tényezők.
Biomechanikai tényezők
A biomechanikai kockázati tényezőket a következők jellemzik:
- Ismétlődő mozgások, különösen, ha nagy gyakorisággal és elegendő pihenőidő nélkül hajtják végre;
- Fizikai terhelés, nehéz terhek emelése, gyakori emelés, vibrációs eszközök használata vagy fizikai erőt igénylő feladatok;
- Korlátozott vagy természetellenes mozgások (csuklóforgatás, nyakhajlítás stb.);
- Rendszeresen ismétlődő mikrosérülések, amelyek végül elhasználják az izomszöveteket.
Pszichoszociális tényezők
A pszichoszociális kockázati tényezők közé tartoznak:
- Krónikus munkahelyi stressz;
- Munkaszervezés (magas munkatempó, intenzív termelékenységi igény, a munka feletti kontroll hiánya);
- A munkával való elégedetlenség (személyes konfliktusok, zaklatás vagy általános elégedetlenség a munkakörülmények között).
Az MSD-k kialakulása gyakran több tényezőre vezethető vissza. Ezeknek a tényezőknek külön-külön nem feltétlenül okoznak megbetegedést, de együttes jelenlétük jelentősen növelheti az MSD kialakulásának kockázatát.
A mozgásszervi betegségek következményei
Ha nem kezelik megfelelően, a mozgásszervi megbetegedések következményekkel járhatnak mind az érintett munkavállalók testi és lelki egészségére, mind a vállalat egészére nézve.
Az alkalmazottak szempontjából
A mozgásszervi megbetegedések krónikus fájdalmat, testi fogyatékosságot, mozgáskorlátozottságot és alacsonyabb életminőséget okozhatnak. Hosszú lábadozást vagy akár rehabilitációt igényelhetnek, és néha tartós rokkantsághoz vezethetnek. A fizikai vonatkozáson túl a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők pszichés hatást is elszenvedhetnek, ami szorongáshoz, depresszióhoz vagy a munkaképtelenség miatti morális romláshoz vezethet.
A cég szempontjából
A vállalat szempontjából a mozgásszervi megbetegedések a termelékenység csökkenéséhez vezethetnek a hiányzások vagy az érintett munkavállalók teljesítményének csökkenése miatt. Növekedhetnek az alkalmazottak kompenzációs költségei is, valamint a helyettesítéssel, a munkakörnyezet ergonómiai beállításával vagy az érintett munkavállaló munkakörének átalakításával kapcsolatos közvetett költségek is. Ezenkívül a mozgásszervi megbetegedések gyakori előfordulása ronthatja a vállalat hírnevét a munkahelyi egészség és biztonság tekintetében.
Megelőző intézkedések az MSD-k elkerülésére
A mozgásszervi betegségek megelőzése komoly kihívást jelent. A cél az egészséges munkakörnyezet megteremtése és megőrzése. Íme néhány intézkedés, amelyeket a vállalatok bevezethetnek a kockázatok csökkentése érdekében:
- A munkavállalók tudatosságának növelése és a biztonságos munkavégzési gyakorlatok oktatása (megfelelő emelési technikák, helyes testtartások, kerülendő mozgások).
- A munkakörnyezet egyénekhez igazítása a munkaállomás ergonómiájának javításával (állítható irodai székek, csuklótámaszok, megfelelő képernyő-beállítás, ergonomikus bútorok bevezetése).
- A rendszeres szünetek és a feladatok váltásának ösztönzése.
- Ösztönözze a munkavállalókat fizikai aktivitásra (rendszeres átmozgató gyakorlatok, nyújtás).
- Stresszkezelési technikák felajánlása (meditáció, munkahelyi wellness megvalósítása).
- Biztosítsa a munkavállalók egészségi állapotának szakember általi rendszeres orvosi ellenőrzését (a tünetek korai felismerése).
Hangsúlyozni kell, hogy a mozgásszervi megbetegedések megelőzésére irányuló kezdeményezéseknek átfogónak kell lenniük, figyelembe kell venniük a munka minden aspektusát, és be kell vonni a munkáltatókat, a munkavállalókat és az egészségügyi szakembereket egyaránt.
Esettanulmány: MSD-k a logisztikai szektorban
A változatos és gyakran fizikai terheléssel járó tevékenységeivel a logisztikai szektorban dolgozók különösen hajlamosak a mozgásszervi betegségekre. Az ismétlődő feladatok, a nehéz emelés, a kényszerhelyzetek és a mechanikai rezgések mind kockázati tényezők, amelyek jelen vannak ebben a környezetben.
Legyen szó áruk be- és kirakodásáról, komissiózásról vagy csomagválogatásról, a logisztikai szektor tevékenységei komoly terhelést jelentenek a szervezetre. A kéztőalagút-szindróma, a hátfájás és a váll-íngyulladás a leggyakoribb MSD-k.
John 10 éve komissiózó a logisztikai raktárban. Napjait ugyanazokkal a mozdulatokkal tölti: mindenféle méretű csomagot emel, hord és mozgat. Az évek során fájdalmat kezdett érezni a hátában és a csuklójában. Az orvosi konzultációt követően egyértelmű a diagnózis: John LBP1-ben és kéztőalagút-szindrómában szenved, két tipikus mozgásszervi betegség, amely szakmai tevékenységéből ered.
Ezzel a helyzettel szembesülve John cége megelőző intézkedéseket hajtott végre: megfelelő mozdulatok és testhelyzetek képzése, rendszeres szünetek, feladatok váltogatása az ismétlődés elkerülése érdekében, valamint ergonomikus felszerelés biztosítása. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően John folytatni tudta a munkát, miközben meg tudta állítani mozgásszervi állapotának további romlását.
