.

ManutanBlog

Manutan Blog

Munkahelyi egészség

| ManutanPublikálva Munkavédelem (EHS), Szakértők tanácsai 

Teljes körű útmutató a munkavállalók fizikai és mentális egészségének javításához.

Manapság a munkahelyi egészség kiemelten fontos téma mind a köz-, mind pedig a versenyszférában. Ez nemcsak törvényi kötelezettség, hanem morális elköteleződés is. A felelős munkáltatók túlmutatnak a szabályozási rendelkezéseken, hogy biztosítsák a munkavállalók fizikai és mentális jólétét. Ez az útmutató hasznos tanácsokat tartalmaz a hatékony kockázatmegelőzéshez.

A munkahelyi egészség jelenlegi helyzete Európában

Miért az egyik legfontosabb probléma a munkahelyi egészség az Európai Unióban? Bár az európai jogszabályok már javították az EU-ban élő közel 170 millió munkavállaló védelmét, egyes foglalkozási kockázatok továbbra is fennállnak, mások pedig egyre észrevehetőbbé válnak a munka világának változásával.

Munkahelyi balesetek

A munkahelyi balesetek a foglalkoztatás során hirtelen bekövetkező események, amelyek fizikai vagy pszichológiai kárt okoznak. Az Eurostat szerint 2020-ban 3355 európai munkavállaló vesztette életét munkahelyi baleset következtében. Körülbelül 2,7 millió nem halálos baleset vezetett legalább négy napos kieséshez.

Munkával kapcsolatos betegségek

A „munkával kapcsolatos betegség” kifejezés minden olyan egészségügyi állapotra utal, amely rövid vagy hosszú távú foglalkozási kockázatnak való kitettség következtében alakul ki. A legtöbb munkával kapcsolatos betegség Európában a következők egyike:

  • Mozgásszervi megbetegedések (MSD-k);
  • Légzőszervi panaszok;
  • Szívproblémák;
  • Daganatos megbetegedések;
  • Bőrbetegségek;
  • Hallásproblémák;
  • Látási problémák;
  • Pszichoszociális zavarok.

Ezek közül az MSD-k több milliárd eurós költséget jelentenek az európai munkáltatóknak. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség kiadványa szerint az európai munkavállalók 60%-a számol be munkával összefüggő MSD-kről. Ezek az állapotok rövid vagy hosszú távú munkából való hiányzáshoz, vagy a legsúlyosabb esetekben akár tartós munkaképtelenséghez is vezetnek.

Mentális egészség a munkahelyen

A pszichoszociális kockázati tényezőkként (PSR) is ismert mentális egészségügyi kockázatok komoly aggodalomra adnak okot Európában. Ezek összefüggésben lehetnek a munkakörülményekkel, a munkaidő szerkezetével, a munka típusával, valamint a vállalaton belüli belső vagy külső kapcsolatokkal.

Az Eurofound egyik mentális egészséggel kapcsolatos felmérése a világjárvány európai munkavállalókra gyakorolt hatásait vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a Covid-válság mélyrehatóan befolyásolta az emberek mentális egészségét. A munkavállalók egyharmada számolt be szorongásról.

A munkahelyi egészség megőrzésében részt vevő emberek

A munkahelyi egészség mindenki közös ügye. A munkáltatók, a vezetők, a személyzet és az alkalmazottak mind kulcsszerepet játszanak az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosításában.

A munkáltatók kötelezettségei

A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK európai irányelv, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény kötelezi a munkáltatókat, hogy védjék alkalmazottaik egészségét és biztonságát. Biztosítaniuk kell, hogy a munkakörülmények megfelelőek legyenek a munkavállalók számára. Kötelesek felmérni a foglalkozási kockázatokat, és megfelelő megelőző intézkedéseket tenni.

Ezek a jogszabályok kimondják, hogy a munkáltatók felelősek azért, hogy megfelelő képzésben részesítsék alkalmazottaikat a legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében. A megelőzési politika magában foglalja a munkavállalók képviselőivel való konzultációt a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.

A vezetőség szerepe

A munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek betartása mindennapi kihívás. A humánerőforrás osztályok és a vezetőség az élvonalban vannak a munkavállalók mentális és fizikai egészségének megőrzésében. Biztosítják, hogy a termelékenységi célok ne károsítsák a munkavállalók egészségét és biztonságát. Olyan munkakörnyezetet teremtenek, amely elősegíti a munkavállalók jólétét.

A „terepen dolgozó” vezetők központi szerepet játszanak az egészségügyi kezdeményezések megvalósításában. Csapataik közelsége azt jelenti, hogy jobban megértik a munkavállalók fiziológiai és pszichológiai szükségleteit. Javíthatják a munkaidő megszervezését, beruházhatnak ergonomikus eszközökbe a foglalkozási kockázatok csökkentése érdekében, vagy akár felhívhatják a figyelmet a munkahelyi higiéniai intézkedésekre.

A munkavállalók egyéni felelőssége

Bármely megelőzési politika sikere attól is függ, hogy a munkavállalókat sikerül-e teljes mértékben bevonni abba. Minden munkavállaló felelős a saját jólétéért az alábbiak révén:

  • Munkahelyen szervezett egészségügyi foglalkozásokon való részvétel;
  • Lépések megtétele az egészséges életmód biztosítása érdekében (alvás, testmozgás, étrend stb.);
  • Észszerű ülés, állás és mozgás;
  • A meglévő munkamódszerek betartása;
  • Bármilyen veszélyes helyzet jelentése a felettesnek.

A munkavállalók felelősséggel tartoznak kollégáik iránt a munkahelyi egészségvédelem tekintetében. A napi felelősségteljes viselkedéssel csökkentik a munkahelyi balesetek kockázatát.

Kockázatmegelőzés és munkahelyi egészség

Amint azt korábban említettük, a 89/391/EGK5 európai irányelv elősegíti a kockázatmegelőzés kultúráját a vállalkozásokban. A kockázatmegelőzési tervek négy fő területét az alábbiakban részletezzük.

1. Munkahelyi kockázatok elemzése

A munkáltatók kötelesek foglalkozási kockázatértékelést végezni. Ezt egy erre képesített személynek kell elvégeznie, akár házon belül, akár külső szerv, például egy munkaegészségügyi szakértő által. Alapvető fontosságú, hogy a munkavállalók vagy képviselőik részt vegyenek a folyamatban és arról írásos feljegyzések készüljenek.

A kockázatértékelésnek két célja van: A kockázatok kiküszöbölése és a munkakörnyezetnek a munkavállalókhoz való igazítása.

Ennek a folyamatnak négy szakasza van:

  • Információgyűjtés;
  • A munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kockázati tényezők azonosítása;
  • A kockázatok rangsorolása prioritási sorrendben;
  • Kockázatkezelési intézkedési terv kidolgozása.

Különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett munkavállalók, valamint a telephelyre alkalmanként látogatók igényeire.

2. Munkavállalók oktatása és képzése

A munkáltatók kötelesek gondoskodni a foglalkozási kockázatokkal kapcsolatos képzésről és oktatásról. A vezetőknek és csapataiknak képesnek kell lenniük a kockázatok azonosítására és a megfelelő intézkedések megtételére azok elkerülése érdekében.

Íme néhány példa azokra a témákra, amelyeket a képzés lefedhet:

  • Helyes ülés és állás, rendszeres mozgás fontossága;
  • Az épületben való mozgással kapcsolatos kockázatok;
  • Számítógép képernyőjén végzett munka;
  • Gépek és berendezések biztonsága;
  • Elsősegélynyújtási képzés;
  • Kémiai kockázatok megelőzése;
  • Konfliktuskezelés;
  • Kézhigiénia és munkahelyi egészségvédelem.

Ezeknek a képzéseknek a célja, hogy a vállalat minden tagja felelősséget vállaljon a munkakörnyezetére jellemző kockázatokért.

3. Jobb ergonómia a munkahelyen

Az ergonómia a munkakörnyezet felhasználók igényeihez igazításának tudománya. Az IEA (Nemzetközi Ergonómiai Szövetség) az ergonómia három aspektusát azonosítja, amelyek elengedhetetlenek a munkahelyi egészséghez:

  • Fizikai (testtartás, ismétlődő mozgások, tehermozgatás stb.);
  • Kognitív (memória, érzékelés, érzelmi teher, stressz stb.);
  • Szervezeti (távoli munkavégzés szervezése, erőforrás-gazdálkodás stb.).

Az ergonómia fizikai aspektusa az egyik elsődleges cselekvési eszköz a munkahelyi betegségek megelőzése terén. A négy fő kockázati tényező szabályozható ergonomikus eszközökbe való befektetéssel:

  • Hosszan tartó ülés (ergonomikus székek és álló íróasztalok);
  • Álló helyzet (fáradtságcsökkentő szőnyeg);
  • Ismétlődő mozgások (ergonomikus számítógépes egerek, ergonomikus szerszámok);
  • Teherrel végzett munka (kocsik és emelők).

A munkaterület elrendezése segít a kognitív ergonómia javításában. Négy témakör elemezhető a munkahelyi életminőség javítása érdekében:

  • Fényminőség: A cirkadián ciklust követő világítás előnyben részesítése;
  • Kellemes hőmérséklet: A munkatevékenységekhez megfelelő hőmérséklet fenntartása fűtés vagy légkondicionálás használatával;
  • Egészséges hangkörnyezet: A helyiségek felszerelése akusztikus bútorokkal;
  • Pihentető vizuális környezet: A tér díszítése alacsony karbantartást igénylő növényekkel.

Ez az intézkedéslista nem teljes. Azonban ezek a megoldások egyszerűen megvalósíthatók a munkahelyi egészség javítása érdekében.

4. A kockázatmegelőzési intézkedések hatékonyságának értékelése

A megelőző intézkedések végrehajtása után a foglalkozási kockázatokat újra kell értékelni. A csapatok az alábbi kérdéseket vizsgálhatják meg:

  • Milyen megoldások voltak hatékonyak a munkahelyi fizikai stressz csökkentésében?
  • A megtett intézkedések hatással voltak-e a betegszabadságok és a munkahelyi balesetek szintjére?
  • Csökkent-e a munkavállalók stressz-szintje?
  • Lassította-e valami bizonyos intézkedések bevezetését?
  • Jött-e valami újdonság?

A munkahelyi egészség javítása folyamatos. A globális válság, a munka egyre zsúfoltabbá válása, az új gépek vagy a munkavállalók fizikai kapacitásának új korlátai mind olyan helyzetek, amelyek a megelőző intézkedések újraértékelését igénylik.

Mentális egészség a munkahelyen: Prioritás a vállalatok számára

A pszichoszociális kockázatok figyelembevétele fontos terület az üzleti életben. A boldog munkavállalók kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, produktívabbak és kreatívabbak. A szorongó munkavállalók több betegszabadságot vesznek igénybe, kevésbé produktívak és kevésbé kreatívak.

Munkahelyi stressz, mint komoly probléma Európában

A munkahelyi stressz akkor keletkezik, amikor a munkavállaló nem érzi képesnek magát arra, hogy megfeleljen a munkával szembeni elvárásoknak. Az Európai Bizottság felmérése szerint még 2014-ben is az európai vezetők 80%-a mondta azt, hogy aggódik a munkahelyi stressz miatt. A Covid-19 világjárvány óta új tanulmányok kimutatták, hogy a stresszben szenvedő munkavállalók száma továbbra is növekszik.

A hosszabb ideig tartó stressz rontja a munkavállaló munkájának minőségét. Stressz esetén kevésbé koncentrálnak és kevésbé éberek. A stressz növeli a munkahelyi balesetek kockázatát, és konfliktusokhoz vezet az egyének között. Amikor valaki stresszes, hajlamos negatív gondolkodásmódokat kialakítani. Az intenzív stressz akár drog- vagy alkoholfogyasztáshoz, ritka esetekben akár öngyilkossághoz is vezethet.

Fizikailag a stresszes személy sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve a mozgásszervi megbetegedések tekintetében. A munkahelyi stressz 40%-kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.

A munkahelyi fő pszichoszociális kockázati tényezők

A pszichoszociális kockázatok (PSR) közvetlen vagy kevésbé ismert forrásokból származhatnak. A megelőzés attól függ, hogy a munkáltatók képesek-e azonosítani a vállalaton belüli kockázati tényezőket. A következő helyzetek elősegítik a PSR kialakulását:

  • Túlzott munkaterhelés;
  • A magánéletet sértő munka;
  • A vezetők támogatásának hiánya;
  • A célok be nem tartásának érzése;
  • Ellentmondó utasítások;
  • Erkölcsi és/vagy szexuális zaklatás esete;
  • Kollégák közötti konfliktus;
  • A vállalaton kívüli nyomás;
  • Munkahelyi bizonytalanság.

A munkavállalók gyakran megpróbálják leplezni a stresszüket, és ezzel mind mentálisan, mind fizikailag kimerülnek. Ezért elengedhetetlen a kockázatmegelőzési politika bevezetése a munkavállalók egészségével kapcsolatban, még mielőtt a mentális vagy fizikai problémák megjelennének.

Oktatás a mentális egészségügyi problémákról

A munkavállalók pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatos oktatása hatékony, proaktív intézkedés. Ezen tanfolyamok célja, hogy segítsék a résztvevőket:

  • A mentális egészségügyi problémák figyelmeztető jeleinek felismerésében;
  • Olyan viselkedésben, amely elősegíti a jó munkahelyi életminőséget;
  • A stresszes munkahelyi helyzetek kezelésében;
  • A mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos stigma leküzdésében;
  • A vállalat minden tagjának ösztönzésében, hogy segítséget kérjen, amikor szüksége van rá.

A vezetők képzése a mentális egészséggel kapcsolatos szempontokban szintén elengedhetetlen. Ennek célja, hogy kulcsokat adjon nekik ahhoz, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti csapataik mentális jólétét. Bár a vezetők nem terapeuták, fontos, hogy tudják, hogyan ismerjék fel a mentális nyugtalanságra utaló figyelmeztető jeleket, mint például:

  • Motivációvesztés és lelkesedés hiánya;
  • Túlzott fáradtság;
  • A termelékenység és a teljesítmény csökkenése;
  • Hiányzások vagy éppen ellenkezőleg, túlórázás;
  • Fizikai tünetek (fejfájás, emésztési problémák stb. panasza);
  • Érzelmi tünetek (szorongás, ingerlékenység);
  • Egyedüllét utáni vágy.

Vezetői jó gyakorlatok a pszichoszociális kockázatok megelőzésére

A vezetőknek fejleszteniük kell kommunikációs és kapcsolati készségeiket, hogy jobban támogassák alkalmazottaikat a pszichológiai nyugtalanság tekintetében. A bizalmi légkör megteremtésével és az együttérző meghallgatással képesek lesznek megérteni, honnan származik a stressz, és megfelelő megoldásokat kínálni.

A munkakörnyezet javítása magában foglalja a munkahelyi sokszínűséget elősegítő befogadási politikát is. Az alkalmazottak elfogadottnak és értékesnek érzik magukat, ami hozzájárul a jó mentális egészség fenntartásához a munkahelyen. Ami összehozza a különböző embereket, hozzájárul a vállalat fejlődéséhez is.

A munkahelyi stressz tabuja: A munkavállalói gátlások leküzdése

A munkahelyi mentális egészség régóta tabu. Egy nemrégiben készült Európai Uniós felmérés szerint a munkavállalók 59%-a azt mondja, hogy a Covid-19 világjárvány óta kényelmesebben beszél a vezetőivel. A megkérdezett munkavállalók fele azonban attól tart, hogy a pszichológiai állapotukról való bizalmas beszélgetés árthat a karrierjének.

A munkavállalóknak érezniük kell, hogy a munkáltatójuk támogatja őket. Ezért sok vállalat úgy döntött, hogy megelőző intézkedéseket vezet be, hogy ösztönözze a munkavállalókat az önkifejezésre:

  • Tudatosságnövelő kampányok a munkahelyi stresszről;
  • Tájékoztatás és képzés a munkahelyi jóllétről és stresszről;
  • Tanácsadáshoz vagy pszichológiai támogatáshoz való hozzáférés;
  • Párbeszéd a munkavállalókkal munkájuk stresszes aspektusairól.

Az ebben az útmutatóban ismertetett összes megelőző intézkedés hozzájárul a munkahelyi életminőség javításához. Azáltal, hogy az embereket helyezik a vezetői döntések középpontjába, csökken a stressz és a fizikai feszültség, ami nagyban hozzájárul a munkavállalók termelékenységéhez és szakmai fejlődéséhez.

Felhasznált irodalom, források

Termékajánló:

További cikkek az Ön számára