Milyen szabályok vonatkoznak a képernyő előtti munkavégzésre? Hány perc szünet jár? Mikor szükséges szemészeti vizsgálat? És milyen magasságba kell állítani a monitort, ha nem szeretnénk váll-, hát- és izomfájdalmat? Cikkünkben összeszedtünk minden fontos információt, amit a képernyő előtt munkavégzésről érdemes tudni.
Mit mond a jogszabály a képernyős munkakörről?
A munkaadóknak elsősorban a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet kell ismerniük, hiszen ez foglalja össze az alapvető szabályokat, amit a monitor előtt dolgozó munkavállalók esetén szem előtt kell tartani.
Mi számít képernyős munkakörnek?
A rendelet minden olyan munkakörre kiterjed, ahol az alkalmazottak naponta legalább 4 órát képernyő előtt töltenek. Ez lehet aktív munkavégzés (pl. irodai munka), de passzív megfigyelés is (pl. biztonsági kamerák felvételének ellenőrzése), ugyanis a rendelet értelmében képernyős munkakörnek számít a képernyő figyelésével végzett munka is.
Mi nem számít képernyős munkakörnek?
Gyakran felmerülő kérdés, ezért érdemes megemlíteni a képernyős munkakörbe nem tartozó eseteket is. Ezek a következők:
- a pénztárgép előtti munka,
- a számológéppel végzett munka,
- a járművek vezető- és kezelőfülkéiben lévő kijelzők,
- a szállítóeszközök számítógépes kijelzői,
- a hordozható rendszerek, amelyek nincsenek tartós használatban, illetve
- egyéb készülékek, amelyek kis méretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva.
Hány perc szünet jár képernyő előtti munkavégzés esetén?
Főszabály szerint óránként 10 perc szünetet kell biztosítani, amely nem összevonható. Ez a főszabály alkalmazandó a klasszikus irodai munka esetén. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a munka megszakításával más élete, testi épsége, vagy egyes vagyontárgyak biztonsága kerülne veszélybe, illetve, ha az adott technológia miatt az óránkénti tíz perc szünet nem lehetséges. Ilyen esetekben a munkáltató köteles úgy szervezi a napi munkavégzést, hogy rendszeres szünetek beiktathatók legyenek. A szünet egyszeri időtartami ilyenkor sem lehet rövidebb 10 percnél. A másik megoldás az, ha a munkaadó úgy szervezi a munkát, hogy a képernyő előtti munkavégzés más tevékenységgel cserélődjön fel.
Szem- és látásvizsgálat képernyő előtti munkavégzés esetén
A monitor előtti munka megterhelő a szemnek, ezért a munkavállalók védelme érdekében a jogszabály egyértelmű utasításokat tartalmaz:
- A munkaadó köteles kezdeményezni az alkalmazottak szem- és látásvizsgálatának elvégzését a foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően minden második évben.
- A munkavállaló pedig köteles részt venni ezeken a vizsgálatokon.
Ha az orvos azt állapítja meg, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegre van szüksége az alkalmazottnak, akkor szemészeti szakvizsgálatra ad beutalót.
Ki fizeti a szemüveg árát, ha képernyős munkakörben dolgozunk?
Számos félreértés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy mikor köteles a cég fizetni a szemüveg árát? A jogszabály így rendelkezik:
6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
7. § Az 5–6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.
Képernyős munkahely kialakítása
A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeit. A legfontosabb szabályok a következők:
- A munkaállomást úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalóra.
- A képernyő ne legyen villódzó (ez a mai modern számítógépeknél már nem jellemző).
- A fényerő legyen állítható.
- A képernyő legyen könnyen és szabadon elfordítható, illetve dönthető.
- Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. Ez egy igen fontos font, amit a munkavállalók többsége nem ismer, pedig alapvető fontosságú az ergonómia szempontjából.
- A billentyűzet előtt elegendő helynek kell lennie ahhoz, hogy a munkavállaló a kezét és a csuklóját megtámaszthassa.
- A munkaszék magassága és támlája legyen könnyen állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt is biztosítani kell. Ez alacsonyabb munkavállalók számára igen fontos. Az irodaszékben való ülés akkor helyes, ha mindkét talpunk érinti a talajt.
- A monitor, az asztal, az ablakok és egyéb felületek kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy tükröződést okozó, zavaró fények ne legyenek.
- És természetesen a megfelelő fényforrásról is gondoskodni kell.
A monitor magasságának helyes beállítása
A monitor magassága és a testünktől való távolsága is fontos, ha szeretnénk úgy dolgozni a számítógép előtt, hogy az ne okozzon hát-, váll- és ízületi fájdalmat.
- A szeme és a monitor közötti távolság legyen 50–70 cm.
- A képernyő felső széle legyen szemmagasságban.
- A tekintetének derékszöget kell bezárni a képernyővel. Ezt a laptopok általában nem teszik lehetővé, ezért érdemes külön monitort vagy laptopállványt és billentyűzetet használni.
Olvassa el az Ergonómia: így üljön helyesen a számítógép előtt cikkünket!