Cikkünkben a lean menedzsmenttel kapcsolatosan felmerülő kérdéseire kaphat választ:
● A lean menedzsment fogalma
● A lean menedzsment eredete
● A lean menedzsment 5 alapelve
● A lean menedzsment különböző eszközei
● A lean menedzsment előnyei
A lean menedzsment fogalma
A Toyota gyártási rendszerén alapuló lean menedzsment egy olyan vállalatirányítási és munkaszervezési módszer, amelynek célja a vállalat teljesítményének, pontosabban a termelés minőségének és jövedelmezőségének javítása.
A lean menedzsment úgy optimalizálja a folyamatokat, hogy csökkenti a hozzáadott értéket elő nem állító feladatokra (felesleges műveletekre, szállításra, várakozásra, túltermelésre stb.) fordított időt, ugyanakkor igyekszik kiküszöbölni a rossz minőség és a felesleges bonyodalmak kiváltó okait. Ez a módszer a vállalatirányításnak arra a dimenziójára támaszkodik, amelynek célja, hogy a munkavállalók a lehető legjobb körülmények között végezzék munkájukat. Végső soron két fő célt követ: az egyik a vásárló teljes megelégedése, a másik, hogy minden munkavállalót sikerélményhez juttasson.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) amerikai kutatói által hivatalossá tett lean menedzsment (angolul: Lean Management) kifejezés fontos többletjelentést hordoz. A „lean” itt valójában annyit jelent, hogy „sallangmentes”. A szóban benne rejlik az a gondolat, hogy valamit a legbelsőbb lényegéig csupaszítunk le, minden felesleges dolgot eltávolítunk róla – ez adja a módszer alapját.
A lean menedzsment eredete
Az 1940-es évek végén, amikor a Toyota lerakta a lean gyártási technológia alapjait, a cél az volt, hogy csökkentsék azokat a folyamatokat, amelyek nem növelik a végtermék értékét.
Ennek során a vezetőknek jelentős javulást sikerült elérniük a termelékenység, a hatékonyság, a ciklusidő és a jövedelmezőség tekintetében.
Komoly hatásának köszönhetően a „lean” gondolkodás futótűzként terjedt iparágról iparágra, mígnem a Lean Management Institute ki nem dolgozta a lean menedzsment 5 alapelvét.
A „lean” kifejezést John Krafcik (aki a Google önvezető-autó projektjének, a Waymonaka vezérigazgatója volt 2015 és 2021 között) találta ki és használta először „Triumph of the Lean Production System” című 1988-as cikkében.
Mi a lean menedzsment 5 alapelve?
A lean menedzsment vállalaton belüli hatékony megvalósítása megkívánja e módszer 5 alapelvének alkalmazását.
1. Az érték meghatározása
Mire is törekszik minden vállalkozás? Arra, hogy olyan terméket, vagy szolgáltatást kínáljon, amelyért a vevő hajlandó pénzt fizetni. Ehhez viszont a kínálatot a vevő igényeihez igazított hozzáadott értékkel kell felruházni.
A kínálat értéke tehát abban rejlik, hogy a vállalkozás képes-e megoldani a vevő problémáját, olyan formában, amit a vevő készséggel hajlandó megfizetni.Minden egyéb olyan tevékenység vagy folyamat, amely semmit nem ad hozzá a végtermék értékéhez, feleslegesnek tekintendő.
Ezért először meg kell határozni, majd egészen pontosan ki kell dolgozni, hogy milyen értékkel gazdagodjon a felkínált termék. Ez az első lépés mindjárt meg is könnyíti a következő megtételét.
2. Az értéklánc feltérképezése
Ez az a pont, ahol a szó szoros értelmében fel kell térképezni a cégen belüli munkafolyamatokat. Ennek ki kell terjednie minden olyan tevékenységre és személyre, amely és aki részt vesz a végtermék vevőhöz való eljuttatásában. Ha már tudjuk, hogyan épül fel az értéklánc, akkor meghatározhatók a folyamatok nem értéknövelő mozzanatai.
Ezen elv alkalmazása megmutatja, hol jön létre érték, és a folyamat különböző lépései teremtenek-e többletértéket, és ha igen, mekkora az értéknövelő hatásuk.
Miután az értéklánc feltérképezése megtörtént, sokkal könnyebb átlátni, hogy melyik folyamat melyik részleghez tartozik, és ki felel az egyes folyamatok ellenőrzéséért, értékeléséért és tökéletesítéséért.
Ez a vizsgálat lehetővé teszi azoknak a lépéseknek a meghatározását és kiiktatását, amelyek nem állítanak elő többletértéket.
3. Gördülékeny munkafolyamatok létrehozása
Ha az értékteremtés folyamatának egészét sikerült felmérni, gondoskodni kell arról, hogy minden részleg munkafolyamata zökkenőmentes maradjon. Ez eltarthat egy ideig.
Egy-egy termék vagy szolgáltatás kifejlesztése gyakran részlegek közti csapatmunkát igényel. Szűk keresztmetszetek bármikor előfordulhatnak, és a munka megakadhat, azonban a feladatok kisebb részekre bontásával és a munkafolyamat vizualizációjával könnyen felismerhetők és felszámolhatók a folyamatot akadályozó tényezők.
4. Húzórendszer kialakítása
A stabil munkafolyamat lehetővé teszi, hogy a csoportok sokkal gyorsabban és kevesebb erőfeszítés árán végezzék el feladataikat. Ennek a stabilitásnak a biztosítása érdekében azonban feltétlenül ki kell alakítani egyfajta húzórendszert a lean módszertanának keretein belül.
Egy ilyen rendszerben csak akkor történik munkavégzés, ha van rá igény. Ez pedig optimalizálja az erőforrások felhasználását: mozgósításukra csakis akkor kerül sor, ha azt valós és konkrét igény indokolja.
Az étterem-hasonlat jó példa erre. Megéhezünk, bemegyünk, rendelünk valamit. A pincér felveszi a rendelést, a konyha pedig elkezdi legyártani a kért ételt. Az ételekből nem állítanak elő nagyobb mennyiséget előre, mert nincs rá valós igény, és minden, ami a nyakukon marad, nem más, mint elpazarolt erőforrás.
5. Folyamatos fejlesztés
Azzal, hogy egy cég sorban megteszi a fenti lépéseket, meg is teremti saját lean menedzsment rendszerét. Ezzel együtt nagyon oda kell figyelni erre az utolsó, ugyanakkor vitathatatlanul legfontosabb lépésre.
Ne feledje, hogy az önök rendszere sem elszigetelt és statikus. Az előző lépések bármelyikével adódhatnak problémák, ezért gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók minden szinten részt vegyenek a folyamat állandó fejlesztésében.
A folyamatos fejlődés ösztönzésének számos technikája létezik. A csoportok például naponta megtartott értekezlet keretében beszélhetik meg, mit végeztek aznap, melyek a hátralévő tennivalók és az esetleges akadályok. Ez egy egyszerű módja a folyamat napi szintű optimalizálásának.
A cégek egyre szívesebben alkalmazzák a lean elveket, ami abból a tényből fakad, hogy azok egyszerre fókuszálnak a munkafolyamat valamennyi aspektusának tökéletesítésére, és ebbe a vállalati hierarchia minden szintjét bevonják.
A lean menedzsment különböző eszközei
A lean eszközöket gyakran úgy írják le, mint tanulás és kísérletezés során kikristályosodó megoldásokat. Az alkalmazottak magukévá teszik ezeket az eszközöket, és együttműködően bekapcsolódnak az állandó fejlesztés folyamatába.
Számos ilyen eszköz áll rendelkezésre, íme néhány példa:
- Az 5S módszer: Seiri (szükséges/szükségtelen dolgok meghatározása), Seiton (átlátható rend kialakítása), Seiso (tisztítás/takarítás), Seiketsu (szabványosítás/szervezettség), Shitsuke (önfegyelem) alkalmazásával optimalizálható a munkakörnyezet és csökkenthető az időveszteség.
- A Six Sigma módszerrel a folyamatok minősége és hatékonysága javítható.
- A vizuális menedzsment módszer az információk megosztásában és a problémák megoldásában segít.
- A Kaizen módszer, mellyel folyamatosan tökéletesíthetők a folyamatok.
- Az SMED az átállási idő csökkentését célzó módszer.
- A Kanban módszer a készletgazdálkodás optimalizálását szolgálja.
- A VSM módszer az értékteremtő folyamatok feltérképezésére és az akadályok beazonosítására szolgál.
Bár a lean menedzsment gyökerei az autóiparba nyúlnak vissza, ma már ágazattól és cégmérettől függetlenül széles körben elfogadott szemléletről van szó. A fogalom ugyanúgy adaptálódott, mint a lean beszerzés esetében, mely a beszerzési osztályok működési kiválóságát állítja előtérbe.
A lean menedzsment előnyei
A lean menedzsment módszerek gyakorlati alkalmazása hatalmas előnyöket kínál a munkahelyi vezetőknek:
- Koncentráció: A lean módszerek alkalmazásával csökkenthető a hulladék mennyisége. Ennek eredményeképpen a beosztottak azokra a tevékenységekre összpontosítanak, amelyek valós többletértéket hoznak létre.
- Javuló termelékenység és hatékonyság: Azok az alkalmazottak, akik az értékteremtésre összpontosítanak, termelékenyebbé és hatékonyabbá válnak, mert nem vonják el figyelmüket tisztázatlan feladatok.
- Okosabb folyamat: A húzórendszer kialakításával csak abban az esetben történik munkavégzés, ha valós igény van rá.
- Az erőforrások hatékonyabb felhasználása: Ha a termelést a tényleges keresletre alapozzuk, akkor csak a legszükségesebb erőforrásokat használjuk fel hozzá, és nem keletkezik felesleg.
Ennek eredményeképpen a cég – munkatársaival együtt – sokkal rugalmasabb lesz, és jóval gyorsabban tud reagálni a fogyasztói igényekre. A lean menedzsment alapelveinek alkalmazása nyomán olyan stabil termelési rendszer alakul ki, amely a cég általános teljesítményének javulásához is hozzájárul.
