Fókuszban a zöld ellátási lánc

Ahhoz, hogy az ellátási láncok ne szenvedjenek el olyan károkat, mint ahogy az a Covid-19 világjárvány miatt történt, növelni kell ellenállóképességüket. Többek között környezetkímélőbb és fenntarthatóbb megközelítésére is szükség van. Ezek miatt került fókuszba a gyorsan bővülő zöld ellátási lánc és annak meghatározása.

Fókuszban a zöld ellátási lánc

A Covid-19 válság számos – a negatívak mellett sok esetben kifejezetten pozitív – hatást gyakorolt az ellátási láncokra. Az ellátási lánc számos vállalat esetében stratégiai, sőt életbevágó jelentőségű ellenállóképességének fokozására irányuló törekvések minden eddiginél jobban támaszkodnak a CSR megközelítésre, szem előtt tartva a környezet védelmének szükségességét, valamint a vállalatok és a társadalom fenntartható növekedéséhez való hozzájárulást. Ahogy a neve is sugallja, a zöld ellátási láncok mögött meghúzódó fő cél a logisztika és a szállítás kedvezőtlen környezeti hatásainak csökkentése.

Mi is pontosan a zöld ellátási lánc?

A környezet károsításával járó problémák immár évtizedek óta egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek és nyernek teret a világ különböző országaiban, régióiban, jelentős mértékben járulva hozzá a klímaváltozáshoz és a globális felmelegedéshez.

A zöld ellátási lánc koncepciója a környezetpusztító folyamatok, a víz- és levegőszennyezés, valamint a hulladék keletkezésének megfékezésére hivatott, mégpedig úgy, hogy a vállalatok környezetbarát gyakorlatokat honosítanak meg gazdasági tevékenységük legkülönfélébb területein. A végső cél a környezeti fenntarthatóság biztosítása.

A zöld ellátási lánc valójában nem pusztán a környezetszennyezés mértékét és a termelés költségeit csökkenti, de a gazdasági növekedésre is ösztönzőleg hat, továbbá versenyelőnyt teremt a vevők elégedettségén, a vállalatról alkotott pozitív képen és a jó hírnév megerősítésén keresztül. A zöld ellátási lánc koncepciója a bolygónk védelmét szolgáló innovációs erőfeszítések és új technológiák révén vesz egyre nagyobb lendületet.

A zöld ellátási lánc a hivatalos meghatározás szerint a környezeti szempontból fenntartható folyamatok beemelését jelenti a hagyományos módon felépülő ellátási láncba. Itt olyan részfolyamatokról lehet szó, mint a beszállítók kiválasztása és az alapanyagok beszerzése, továbbá a termékek tervezése, előállítása, összeszerelése és forgalmazása, valamint az élettartamuk végére érő termékek megfelelő kezelése.

Nem csupán arról van szó, hogy a láncba szerveződő gazdasági tevékenység negatív hatásait megpróbáljuk csökkenteni, hanem arról is, hogy maga a zöld ellátási lánc a puszta létével új értéket teremt és/vagy ad hozzá a termék értékéhez. Vitán felül áll, hogy a zöld ellátási lánc fő célja a levegő- és vízszennyezés mértékének, illetve az iparban keletkező hulladék mennyiségének csökkentése. Ugyanakkor a „zöld” működés az alább felsorolt szempontok tekintetében a vállalati teljesítményt is javítja:

  • Kevesebb hulladék keletkezik.
  • Egyre több terméket hasznosítanak újra.
  • Csökken a termelés költsége.
  • Az eszközök egyre hatékonyabbá válnak.
  • A vállalat pozitív képet sugároz önmagáról.
  • A vevők elégedettebbek lesznek.

A zöld ellátási lánc kedvező feltételei

Ahogy az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi tanácsadó testülete (IPCC) által kiadott jelentések száma folyamatosan nő és a globális felmelegedés valamennyiünk számára egyre fenyegetőbb kihívást jelent, úgy válik a zöld ellátási lánc a vállalatirányítás egyre értékesebb eszközévé. Európában a maguk eszközeivel a hatóságok is ösztönzik az ökológiai átállást.

A 2019. decemberében aláírt Európai „Green Deal” célja, hogy az európai kontinens 2050-re vezető szerepet töltsön be a karbonsemlegesség terén. A zöld megállapodás megvalósulását 10 év alatt 1000 milliárd euró értékben finanszírozzák az EU tagállamai.

A zöld ellátási lánc, mint a fenntartható eredmények holisztikus megközelítése

Ahhoz, hogy az ellátási láncot zöldebbé tegyük, holisztikus megközelítést kell alkalmaznunk, hiszen a környezeti felelősségvállalás az ellátási lánc minden egyes elemére kiterjed. Ebben a csomagolástól kezdve a szállításon és fuvarozáson át a forgalmazásig a lánc valamennyi „láncszeme” érintett. Ha bármelyiket figyelmen kívül hagyjuk, az súlyosan aláássa a lánc egészének működését.

Az ellátási lánc környezeti lábnyomának csökkentése természetes magába foglalja mindazokat az alternatív szállítási módokat is, amelyek kevesebb üvegházhatású gázt termelnek (pl. a kombinált közúti/vasúti szállítás, a folyami áruszállítás, az elektromos járművek és a bioüzemanyagok előnyben részesítését). A raktározásnak a maga részéről elő kell segítenie a megújuló forrásból származó energia felhasználását és az újrahasznosított anyagokból előállított csomagolás alkalmazását. Ugyanez a követelmény vonatkozik a csomagolásra is, amit átgondoltabban kell alkalmazni, jobban hozzá kell igazítani a konténerek méretéhez, és persze újrahasznosított anyagból kell előállítani. A körforgásos gazdaság szemléletét is érvényre kell juttatni, ezen belül is nagy hangsúlyt fektetve az újrahasznosításra.

Az ellátási lánc környezetkímélő megközelítése a felelős anyagbeszerzés előmozdítását is magában foglalja, aminek alapját a környezetre ártalmatlan alapanyagok és olyan beszállítók alkalmazása adja, amelyek komolyan veszik CSR vállalásaikat. Mindez azt is magában foglalja, hogy törekedni kell a teljes ellátási lánc energiaszámlájának folyamatos csökkentésére. A felhasznált energia mennyiségének csökkentése az egyre zöldebb és fenntarthatóbb ellátási láncok kialakításához való kézzelfogható hozzájáruláson túl azzal az előnnyel is jár, hogy csökken az összköltség.

A zöld ellátási lánc, mint módszertani megközelítés

A lean megközelítés – melynek középpontjában a folyamatok állandó tökéletesítése áll – módszertanát használva elérhető, hogy mindvégig következetesek maradjunk ebben a komplex rendszerben.

Ez a folyamat négy jól elkülöníthető lépésből áll.

1. lépés: A teljes ellátási lánc környezetre gyakorolt hatásának mérése

Ez az értékelés az ellátási lánc valamennyi elemére kiterjed. Ha bármelyik láncszem kimarad, torzul a végeredmény.

2. lépés: Korrekciós intézkedések végrehajtása

A rövid, közép- és hosszú távon végrehajtott intézkedések kizárólagos célja csakis az ellátási lánc környezeti teljesítményének javítása lehet. Fenntarthatóságuk és hatékonyságuk különösen az alkalmazottak tudatosságától és bevonásától, a raktárlétesítmények kialakításától, a kutatás-fejlesztési erőfeszítések fokozásától és az ambiciózus beruházási politikától függ.

3. lépés: A teljesítmény figyelemmel követése

Természetesen megfelelő mutatókat kell kidolgozni az ellátási lánc környezeti teljesítményében bekövetkező változások értékelésére és összehasonlítására. Ilyen mutató többek között:

  • az „Environmental Condition Indicator”, azaz a környezeti állapotmutató (ECI), mely egy-egy tevékenység környezetre gyakorolt hatását méri,
  • a „Management Performance Indicator”, azaz menedzsment teljesítménymutató (MPI), mely megmutatja, hogy a vállalat megfelel-e az általa korábban meghatározott céloknak, és a mért teljesítmény összhangban van-e a hatályos szabályozással, valamint
  • az „Operational Performance Indicator”, azaz működési teljesítménymutató (OPI), mely lehetővé teszi a fokozatosan megvalósuló zöld, illetve az eredeti ellátási lánc eredményeinek összehasonlítását.

4. lépés: Az eredmények kommunikálása vállalaton belül és kívül

Ha az eredmények valósak és bizonyítékokkal vannak alátámasztva, érdemes megosztani az ügyfelekkel, a befektetőkkel és az üzelti partnerekkel is. Ezek az eredmények nemcsak jó példát mutatnak, de a vállalat kereskedelmi sikerét és kedvező imázsának kialakítását is segítik.

A zöld ellátási lánc és a technológia

A digitális technológiák valódi szövetségeseink az egyre környezetkímélőbb ellátási lánc kialakításában. A mesterséges intelligencia prediktív képessége lehetővé teszi a kereslet változásainak előrejelzését, míg a földrajzi helymeghatározó funkció a tehergépjárművek szállítási útvonalainak optiimalizálására alkalmas. A jobban megpakolt és az utakon kevesebbet futó kamionok kisebb CO2-kibocsátást jelentenek. Az RFID technológiák és az 5G összekapcsolása a WMS szoftverek alkalmazásával lehetővé teszi a költségek csökkentését, valamint a raktárak, a készletek és a termékek kezelésének további javítását. Ezek a technológiák mind hozzájárulnak az ellátási lánc ellenállóképességének javításához, és arra is lehetőséget kínálnak, hogy konkrét lépéseket tegyünk a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaság megteremtésének irányában.


További cikkek az Ön számára