Ma a felhasznált energia nagy része fosszilis eredetű. Az üvegházhatás fokozódása és a globális felmelegedés ennek közvetlen következményei. A vállalatoknak szerepet kell játszaniuk ennek a helyzetnek az ellensúlyozásában, mind az energiafelhasználás, mind a fenntartható fejlődés egésze tekintetében.
Mi az energiaátállás és a fenntartható fejlődés?
Először is, mielőtt részletesebben belemennénk a kihívásokba, érdemes definiálni, hogy mi is az energiaátállás és a fenntartható fejlődés, hogy tisztább képet kapjunk ezekről.
Az energiaátmenet: definíció
Az energetikai átállás minden olyan intézkedésre vonatkozik, amely a környezetbarátabb és fenntarthatóbb energiatermelést és -fogyasztást segíti elő.
Míg a „hagyományos” energiákat többnyire fosszilis tüzelőanyagokból (szén, olaj, földgáz) nyerik, a vállalatoknak most arra kell törekedniük, hogy megújuló, azaz nem kimeríthető forrásokból származó energiához jussanak hozzá, ideértve:
- napenergia;
- hidraulikus energia;
- szélenergia;
- geotermikus energia;
- biomassza üzemanyag.
A tiszta energiatermelés mellett a fogyasztói szokások megváltoztatására is szükség van.
Az energiaátmenet 4 pilléren nyugszik:
- Az energiafogyasztás, különösen a fosszilis tüzelőanyagok csökkentése.
- A megújuló energiák használatának növelése.
- Az energiaráfordítás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
- A környezetbarát átállás a nulla szén-dioxid-kibocsátásra.
Fenntartható fejlődés: definíció
Az 1987-ben, az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottsága részeként írt Brundtland-jelentés leírása szerint a fenntartható fejlődés „olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét saját szükségleteik kielégítésére.”
A fenntartható fejlődés három fő területe:
- a környezet;
- a társadalom;
- és a gazdaság.
A fenntartható fejlődés tehát egy fenntarthatóbb modell elfogadását célozza, hogy mindenki olyan világban élhessen, amely gazdaságilag igazságosabban fejlődik, miközben megőrzi a természeti erőforrásokat és bolygónk épségét.
Melyek az energetikai átállás és a fenntartható fejlődés fő kihívásai?
Az energiaátállás és a fenntartható fejlődés két egymással szorosan összefüggő fogalom, amelyek fő tétje összefonódik.
Az energiaátmenet kihívásai
A fosszilis tüzelőanyagok globális fogyasztása a második világháború vége óta a gazdasági bővülésnek köszönhetően jelentősen megnőtt, miközben a CO² és az üvegházhatású gázok koncentrációjának növelésével negatív hatással volt a bolygóra.
Ezzel a helyzettel szemben az energiaátmenet a kézenfekvő válasz. Íme a fő kihívásai:
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tiszta, megújuló energia felhasználásával.
- Hosszú távú energiabiztonság garantálása.
- Technológiai innovációk bevezetése az átmenet támogatására.
- Mindenki bevonása a méltányos növekedés biztosítása érdekében.
Ez utóbbi területen a fenntartható beszerzés jelentős lépés, amelyet a vállalatok megtehetnek az energetikai átállás felé. Segíthetnek egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb jövő kialakításában, ha olyan beszerzési gyakorlatokat alkalmaznak, mint például:
- Felelős beszállítókkal való együttműködés, akik maguk is elkötelezettek az energiaátállási megközelítés mellett.
- Előnyben részesítik a megújuló energiából előállított termékeket.
- Környezetbarát alapanyagok választása.
A fenntartható fejlődés kihívásai
A globális ökológiai válságra adott válaszként a fenntartható fejlődés célja, hogy az erőforrásokat úgy használjuk fel, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációinak a lehetőségét arra, hogy saját szükségleteiket kielégítsék.
A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) között számos kihívás van:
- Küzdelem az éghajlatváltozás ellen;
- Természeti erőforrások védelme
- A biológiai sokféleség megőrzése;
- Harc a társadalmi méltányosságért;
- A fenntartható gazdasági növekedés fenntartása;
- Vállalkozások bevonása a fenntartható fejlesztési akciókba.
Az adatokon alapuló CSR-politika megvalósítása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a saját tevékenységük értékelése során objektívebbek legyenek, illetve az eredményeiket megosszák egymással, ezzel is elősegítve a közös fejlődést.
Milyen szerepet játszanak a megújuló energiák a fenntartható fejlődésben?
A klímavészhelyzetre való reagálás érdekében a megújuló energiák jelentik a fő megoldást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az ezekből a „tiszta” forrásokból előállított villamosenergia nem bocsát ki szén-dioxidot vagy egyéb légköri szennyező anyagokat, ami a bolygó megőrzésének előfeltétele.
Nap, szél, víz, biomassza… Ezek az energiaforrások természetesen és folyamatosan megújulnak. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges folyamatosan természeti erőforrásokat igénybe venni, kivéve azok felhasználásának bizonyos szakaszaiban (összeszerelés, szállítás stb.), ezért segítik a környezet megóvását.
Ellentétben a fosszilis energiákkal, amelyek főként bizonyos földrajzi területekre koncentrálódnak, a megújuló energiák egyenletesebben oszlanak el az egész világon. Ezért több ország profitálhat ezek használatából.
A megújuló energiák az energia-önellátás támogatása mellett gazdasági aktivitást is generálnak, munkahelyeket teremtenek (kutatás-fejlesztés, energetikai felújítás stb.), és népszerűsítik a helyi erőforrásokat. Minél többet használjuk ezeket az energiákat, annál jobban csökken az áruk, és annál versenyképesebbé válnak, ami arra ösztönzi az embereket, hogy még többen válasszák a megújuló energiát.
A globális energiaátállás így kielégíti a jelenlegi emberi szükségleteket, miközben fenntartja a jövő generációinak szükségleteit és megóvja a környezetet. Ez közvetlenül összhangban áll a fenntartható fejlődés célkitűzésével.
Miért támogatjuk az energetikai átállást és a fenntartható fejlődést?
Az éghajlatváltozással szemben az Európai Unió arra kéri valamennyi tagállamát, hogy fektessenek be a globális felmelegedés elleni küzdelembe az energetikai átállás és a fenntartható fejlődés útján.
A 2019-es uniós klímatörvényt és a 2050-es szén-dioxid-semlegességi célt a „Fit for 55” törvényjavaslat frissíti. Célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a kibocsátást. Bár ez nagy kihívás, számos gazdasági, környezeti és társadalmi előnnyel jár az energetikai átállás és a fenntartható fejlődés:
- A globális biológiai sokféleség és a természeti erőforrások megőrzése;
- Racionálisabb energiafogyasztás;
- Jobb életminőség a teljes lakosság számára;
- Munkahelyteremtés;
- Új ágazatok növekedése;
- Fokozott energiafüggetlenség;
- Az ipari szektorok versenyképességének növekedése;
- Dekarbonizált globális gazdaság;
- A globális válságokkal és a globális vásárlóerő csökkenésével összefüggő veszélyek csökkenése.
További információért töltse le a „Társadalmi felelősségvállalás: A sikeres CSR-stratégiához szükséges szempontok” című tanulmányunkat.
