A használt szorbensek ártalmatlanítása

A szorbensek használata után marad még egy feladat: az előírásoknak megfelelő ártalmatlanítás.

A szorbensek felhasználása után még egy feladat vár ránk: az előírásoknak megfelelő ártalmatlanítás. Készítettünk egy egyszerű útmutatót, hogy mindig kéznél legyen, amikor kell. Kövessük lépésről lépésre.

Szorbensek ártalmatlanítása során tartsuk be a következő szabályokat

  1. Használjunk védőfelszerelést. Veszélyes anyagok kezelése során viseljünk védőszemüveget, maszkot, kesztyűt, csizmát és overált vagy köpenyt.
  1. Soha ne keverjük össze a veszélyes folyadékokhoz használt szorbenseket a víz vagy más közönséges anyagokhoz használt szorbensekkel. Ez megnehezítené a szorbensek ártalmatlanítását.

Sose vegyítsünk szorbenst olyan anyaggal, amellyel kémiai reakcióba léphet – például savakkal vagy lúgokkal. Ha nem vagyunk biztosak benne, kérjünk segítséget munkavédelmi szakembertől vagy kollégától.

  1. A használt szorbenseket mindig a szorbensek ártalmatlanítására szánt műanyag zsákokba helyezzük. Kizárólag a megfelelő zsákot használjuk, mert egy normál nejlon zsák nem biztos, hogy ellenáll az adott anyagnak (pl. olajok).
  1. A biztonság kedvéért jelöljük meg a zsákot, hogy tudjuk, mit tartalmaz. Ezután szorosan kössük meg a száját.
  1. Vigyük el a zsákot a szorbensek számára kijelölt hulladékgyűjtőbe. Ez legyen felcímkézett, veszélyes hulladék gyűjtésére kialakított edény (hordó, konténer stb.).
  1. Ha rendelkezünk veszélyes hulladékkal, vegyük fel a kapcsolatot egy veszélyes anyagok ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező céggel. Ne halogassuk feleslegesen az elszállíttatást.

Ha közönséges hulladékunk van, például vízzel telített szorbensek, azokat a szokásos módon dobjuk ki. Adjuk át egy hulladékkezelő cégnek, vagy az önkormányzattal kötött megállapodás szerint ártalmatlanítsuk.

Fontos: A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet értelmében a veszélyes hulladék bejelentés és nyilvántartás köteles. A hulladék termelője a nyilvántartást veszélyes hulladék esetén a rendelet 1. mellékletének 2. pontja szerinti adattartalommal köteles vezetni, amely a következőket írja elő:

2. A hulladéktermelő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti veszélyes hulladék esetén

2.1. Általános adatok

a) a KAR-ba bejelentett, az ügyfélre és a telephelyre vonatkozó adatok;

b) a telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése, TEÁOR kóddal ellátva;

c) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

2.2. Adatok hulladéktípusonként

a) a veszélyes hulladék eredete (tevékenység, technológia megnevezése, TEÁOR kódja);

b) a veszélyes hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti kódja;

c) az üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága;

d) az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött veszélyes hulladék mennyisége a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezést követően, valamint az üzemi gyűjtőhelyről történő elszállítást követően;

e) a veszélyes hulladék csomagolási módja;

f) a veszélyes hulladék fizikai megjelenési formája;

g) a veszélyes hulladék veszélyességi jellemzője (HP kódja) a Ht. 1. melléklete alapján;

h) a képződő hulladékra jellemző veszélyes reakciók: hőre, savra, nyomásra, lúgra, vízre, oxidálószerre, levegőre, redukáló szerre, más termékre, továbbá, hogy milyen egyéb anyagok esetén van veszélyes reakció;

i) a képződő veszélyes hulladék mennyisége közvetlen méréssel megállapítva (ha a veszélyes hulladék tömege közvetlen méréssel nem állapítható meg, a veszélyes hulladék tömegét anyagmérleg alapján, vagy becsléssel kell meghatározni);

j) a kezelés céljából átadott veszélyes hulladék mennyisége (ideértve azt az esetet is, amikor a hulladéktermelő a telephelyén kezeli a hulladékot), valamint az átvevő teljes neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;

k) a kezelés céljából átadott veszélyes hulladéknak a miniszteri rendelet 1. melléklete szerinti ártalmatlanítási művelethez tartozó azonosító kódja és a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti hasznosítási művelethez tartozó azonosító kódja, valamint a 439/2012. Korm. rendelet 2. melléklete szerinti előkezelési művelethez tartozó ’E’ azonosító kódja;

l) az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányának és szállítási lapjának azonosítója;

m) a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok.

2.3. Adatok technológiánként

a) a veszélyes hulladékot eredményező technológia megnevezése, TEÁOR kódja;

b) a technológia anyagmérlege;

c) a képződött félkész vagy késztermékek, valamint melléktermékek termelési adatai.

  1. A védőfelszerelést is ártalmatlanítsuk.

A szorbensek ártalmatlanítása során mindig legyünk körültekintőek. Járjunk el a hulladéktörvény és a veszélyes anyagok ártalmatlanítására vonatkozó jogszabályok szerint, mert ezzel biztosíthatjuk a munkavállalóink egészségének védelmét és a környezetünk megóvását .


További cikkek az Ön számára