A rossz munkavégzési szokások elősegítik a foglalkozási megbetegedések kialakulását a munkavállalók körében minden ágazatban. Ez különösen igaz a mozgásszervi megbetegedésekre (MSD-k), amelyek munkahelyi hiányzáshoz vezetnek. Ezek a rendellenességek, amelyek az ízületeket, inakat és izmokat érintik, súlyos következményekkel járhatnak a vállalat termelékenységére nézve. A mozgásszervi megbetegedések megelőzése fontos mind a vállalat, mind a munkavállaló számára.
Mozgásszervi megbetegedések: Miről is van szó?
Az „MSD” rövidítéssel is ismert mozgásszervi megbetegedések foglalkozási megbetegedések, amelyek az európai munkavállalók harmadát érintik:
- Az érintettek 29%-a szenved alsó végtagi problémáktól1;
- 41%-uk a felső végtagjaikat érinti, beleértve a vállakat és a nyakat1;
- 43%-uk derékfájást tapasztal1.
Az MSD-k által leggyakrabban érintett területek:
- Felső és alsó végtagi ízületek;
- Izmok;
- Inak;
- Idegek;
- Gerinc.
A mozgásszervi megbetegedések (MSD-k) fájdalomként, izomfájdalomként vagy egy adott testrész izomtónusának elvesztéseként jelentkezhetnek. Az állapot súlyosságától függően a mozgásszervi megbetegedések tünetei csak fizikai aktivitás közben jelentkezhetnek, vagy pihenés közben is fennállhatnak.
A mozgásszervi megbetegedések idővel súlyosbodhatnak, és súlyosan legyengítő állapotokat okozhatnak, mint például lumbágó, isiász vagy porckorongsérv. A helyzet általában munkahelyi hiányzáshoz vezet.
MSD-k: Okok, következmények és amiért fontos a megelőzés
Egyre több munkavállalót érintenek a mozgásszervi megbetegedések. Mi okozza ezt, és milyen MSD-megelőzési megközelítést kell alkalmazni?
Melyek a mozgásszervi megbetegedések okai és következményei a vállalatoknál?
A munkakörülményektől függően a mozgásszervi megbetegedéseket elősegítő foglalkozási ártalmak jelentősége változó. Hasonlóképpen, a mozgásszervi megbetegedések bizonyos testrészeket jobban érintenek, mint másokat, a munkavállaló munkahelyi testtartásától függően.
A foglalkozási megbetegedések elsődleges okaként ezek a rendellenességek egyre inkább a raktári munkásokat érintik, akik főként a felső végtagjaikban (kéz, csukló, ujjak, váll, könyök) szenvednek fájdalmaktól. Ez a fájdalom, akárcsak például a kéztőalagút-szindróma, ismétlődő mozgások vagy túlzott megterhelés miatt alakul ki.
A raktárakban a nehéz terhek ismételt cipelése és a rossz testtartás jelentős kockázati tényezők. A következmények súlyosak lehetnek. Így a rendszeresen nehéz terheket cipelő munkavállalók 63%-a szenved mozgásszervi megbetegedésekben2.
Az mozgásszervi megbetegedéseknek gazdasági következményei is vannak a vállalatra nézve:
- Csökkenő munkavállalói teljesítmény;
- Több betegszabadság;
- Fokozott munkahelyi balesetek kockázata.
A mozgásszervi megbetegedések a munkavállalói kártérítési költségek akár 40%-át is kitehetik1. Ami még rosszabb, ez a betegség egyes európai országokban akár 2%-kal is csökkentette a GDP növekedését3.
Miért érdemes MSD-megelőzési megközelítést alkalmazni?
Ha az egyik munkavállaló mozgásszervi megbetegedésben szenved, csökkenhet a termelési üteme, romolhat a munkahelyi életminősége, illetve ezzel együtt a vállalat termelékenysége is.
A mozgásszervi megbetegedés a munkavállalók motivációját is befolyásolja, mert amikor ez a típusú rendellenesség megjelenik, a munkavállaló vonakodhat kockázatot vállalni a munkahelyén bizonyos feladatok elvégzésével. Ezért elengedhetetlen a mozgásszervi megbetegedés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása a munkavállalók biztonságának biztosítása érdekében.
A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokhoz való alkalmazkodás fontossága
Ahogy Guy Ryder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet korábbi főigazgatója hangsúlyozza: „Nemcsak a munkakörülmények változtak az idők során, hanem az egészségügyi és biztonsági veszélyek jellege is. És ez a jövőben is folytatódni fog. A munka új világát formáló technológiai, demográfiai és környezeti változással minden eddiginél fontosabbá válik a felmerülő egészségügyi és biztonsági kockázatok előrejelzése.”
Amellett, hogy hatással vannak a csapatok termelékenységére és motivációjára, a mozgásszervi megbetegedések különféle kiadásokat is okoznak a vállalatnak. Ezek kapcsolódhatnak az izom- és vázrendszeri megbetegedésekben szenvedő munkavállalók helyettesítéséhez, valamint a munkahelyi balesetek során megsérült berendezések esetleges cseréjéhez vagy javításához. A munkahelyi balesetek 38%-a izom- és vázrendszeri megbetegedésekhez kapcsolódik2.
A munkavállalók körében az izom- és vázrendszeri megbetegedések kialakulásának lassítása vagy akár megelőzése segít megvédeni egészségüket és korlátozni a termelékenységkieséshez vezető költségeket. Ennek eléréséhez egyszerű megoldás van: a rendellenességek megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása.
Hogyan lehet korlátozni és megelőzni az izom- és vázrendszeri megbetegedéseket a vállalatoknál?
A munkavállalók biztonságának biztosítása érdekében alapvető fontosságú az izom- és vázrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzése. Számos megoldás létezik, és ezek egyre gyakoribbak a vállalatoknál.
Először meghívhatja csapatait a munkahelyi ergonómiáról és testtartásokról szóló képzésre, hogy prioritásként kezeljék a foglalkozási megbetegedések kialakulásának elkerülését. Az ebben az oktatási és képzési programban található információk gazdagsága segít felhívni a figyelmet a mozgásszervi megbetegedésekre, hogy jobban megértsék és a megfelelő időben felismerjék azokat.
Ugyanilyen fontos, hogy cselekvési tervet hajtson végre a munkavállalóival. Ez magában foglalhatja az olyan izom- és vázrendszeri megbetegedések megelőzésére irányuló intézkedéseket, mint például:
- Tájékoztató kampányok a kerülendő mozgásokról és testtartásokról;
- Ergonómiai eszközök és védőfelszerelések biztosítása a munkavállalók támogatására;
- Egészségügyi és biztonsági képviselő kinevezése a vállalaton belül.
Továbbmenve lehetőség van kockázatértékelés elvégzésére a vállalat részlegeiben, amelynek célja a fő mozgásszervi megbetegedések (MSD) veszélyeinek azonosítása. Ez az értékelés egy ergonómiai tanulmány formájában történik, és elemzi a munkavállalók mozgását, hogy felmérje napi feladataik nehézségi szintjét. Ez jellemzően olyan pozíciókra vonatkozik, ahol a munkavállalók ismétlődő mozdulatokat végeznek, nehéz terheket emelnek, jelentős fizikai terhelésnek vannak kitéve, vagy nagy munkatempót követnek.
Technológia, amely támogatja a MSD megelőzését a raktárakban
Az elmúlt években a technológiai újítások megjelenése forradalmasította a munka minőségét a raktárakban. Exoskeletonok, kobotok, mesterséges intelligencia… új asszisztensek fejlődnek, és nagymértékben csökkentik az ismétlődő megterheléses sérüléseket.
Az exoskeletonok olyan „robotruhák”, amelyek hordozhatóak és az emberi testre csatolva erősítik, kiegészítik, vagy helyettesítik az izommunkát, ezáltal segítve a munkavállalókat nehéz tárgyak emelése közben. Ez a segít csökkenteni a naponta cipelt súlyukat.
Léteznek „kobotok” is, más néven „együttműködő robotok”. Ezek az intelligens eszközök nagyon hasznosak a munkavállalók helyettesítésére vagy támogatására, különösen az ismétlődő mozgásokkal járó feladatoknál, amelyek nehézsége a morálra is hatással lehet. A kobotok testreszabott használatra konfigurálhatók, hogy megfeleljenek az Ön egyedi igényeinek. Alkalmazkodnak az új feladatokhoz, és segítik a munkavállalókat a csúcsidőszakokban.
Az automatizálást széles körben alkalmazzák a raktári anyagmozgatásban és logisztikában. Bizonyos feladatok intelligens robotok segítségével történő automatizálásával felszabadítja csapatait, akik ezután azokra a feladatokra összpontosíthatnak, ahol az emberek valódi hozzáadott értéket képviselnek. Egy egyszerű konfiguráció elegendő ahhoz, hogy időt takarítson meg a komissiózásban vagy bizonyos tárgyak raktáron belüli szállításában.
Ez az automatizálás a raktári járművek egyre növekvő használatát is jelenti, amelyek felváltják a kezelőket a termékek egyik területről a másikra mozgatásában, így elkerülve az emberi hibákat a kezelés során. A vállalatok robotkarokat is használnak a készletgazdálkodáshoz és a termékek komissiózásához, ami korlátozza a munkahelyi sérülések kockázatát. A drónok eközben megkönnyítik a leltározást azáltal, hogy gyors és pontos ellenőrzéseket végeznek a folyamatban lévő műveletek megszakítása nélkül.
Az elmúlt években innovatív ergonómiai szimulációs szoftverek jelentek meg. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően ma már lehetőség van a kockázati területek feltérképezésére és a munkaállomások szervezésének optimalizálására. Ezek az eszközök csökkentik az ergonómiai feltételek értékeléséhez szükséges időt, és segítenek megelőzni a mozgásszervi megbetegedéseket azáltal, hogy a feladatokat a munkavállalók fizikai képességeihez igazítják.
Bár ezek az innovációk jelentős befektetést jelentenek, értékes szövetségesek vállalata növekedésének előmozdításában. A munkavállalók életminőségének és munkahelyi egészségének javításával ezek a robotok korlátozzák a mozgásszervi megbetegedéseknek (MSD) kitett veszélyeket, és hozzájárulnak a csapat motivációjához, garantálva a jobb termelékenységet.
Amellett, hogy a technológiai innovációk segítenek a mozgásszervi megbetegedéseknek kitett munkavállalóknak, bizonyos profilok számára lehetővé teszik, hogy csökkent fizikai állapot mellett is hozzáférjenek bizonyos pozíciókhoz.
A technológiai megoldásokon túl az átfogó megelőzési megközelítés elengedhetetlen a mozgásszervi megbetegedések megelőzéséhez. Egy integrált stratégia elfogadásával a vállalatok biztosítják munkavállalóik jobb védelmét a MSD kockázataival szemben, miközben erősítik a munkahelyi jóllétet és biztonságot.
1 European Agency for Safety and Health at Work, Working with chronic MSDs — good practice advice (2021)
2 European Agency for Safety and Health at Work, Work-related musculoskeletal disorders: prevalence, costs and demographics in the EU
3 European Working Conditions Surveys (EWCS)
