Az értékláncnak minden vállalat üzleti stratégiájának szerves részét kell képeznie. Célja, hogy megkülönböztesse a végfelhasználó számára értéket teremtő tevékenységeket az értéket nem teremtőktől, hogy aztán a vállalatok ennek ismeretében cselekedhessenek. Ezen erősségek és gyengeségek elemzésével a vállalatok pontos, személyre szabott stratégiai tervet dolgozhatnak ki és valósíthatnak meg.
Értéklánc: definíció
Az értéklánc fogalmát Michael Porter, egy amerikai üzleti iskola közgazdaságtan és üzleti stratégia professzora vezette be. A stratégiával és a versennyel kapcsolatos munkája tette őt a terület egyik vezető szakértőjévé, és ötletei jelentős hatással voltak a vállalatok működtetésére. De leginkább az értéklánc elméletéről ismert.
Az értéklánc egy vállalat vagy márka által az ügyfelek számára értéket teremtő tevékenységek és feladatok összessége. A létrehozástól (pl. nyersanyagok beszerzése) a késztermék kiszállításáig és az ügyfélszolgálatig terjed. Minden lépés szükséges, és mindegyik összefügg egymással. Porter értéklánca szerint a vállalatoknak azonosítaniuk kell, hogy a lánc mely tevékenységei teszik lehetővé számukra, hogy értéket teremtsenek ügyfeleik számára, és versenyelőnyre tegyenek szert piaci szegmensükben. A vállalatoknak ezekre a láncszemekre kell összpontosítaniuk a profit maximalizálása érdekében.
Mivel minden vállalat szerkezete és működése eltérő, mindegyiknek megvan a saját értéklánca és erősségei. Ezen a láncon keresztül a vállalat dönthet úgy, hogy egyetlen tevékenységre koncentrál egy másikkal szemben, vagy egyszerre több tevékenységre. A cél az, hogy azonosítsák a lánc azon láncszemeit, amelyek a legtöbb értéket nyújtják az ügyfélnek, és ennek megfelelően határozzák meg a vállalati stratégiát.
Miért érdemes meghatározni egy vállalat értékláncát?
Az egyes tevékenységek hozzáadott értékének azonosítása, valamint annak hiánya vagy jelentősége számos versenyelőnyt kínál.
Építés az erősségekre
Az értéklánc elemzésével egy vállalat azonosíthatja azokat a tevékenységeket, amelyek megkülönböztetik a tömegtől. Ez az információ lehetővé teszi a vállalat számára, hogy megismerje erősségeit, stratégiáját és kommunikációját meghatározott területekre összpontosítsa, miközben globális képet fest az egész vállalkozásról.
Új értékek kialakítása
Egy vállalat dönthet úgy is, hogy olyan területekre összpontosít, ahol hiányzik a hozzáadott érték. A végtermék értékének fokozatosan kell növekednie, hogy segítsen a vállalatnak kitűnni a tömegből, hogy terméke legyen a mérce, nem is beszélve az ügyfelek által előnyben részesített kiváló minőségű opcióról. Ez a folyamatos fejlesztési folyamat része, a Lean menedzsment egyik alapelve.
A nem értékes tevékenységek megfelelő kezelése
A lánc egyes láncszemei értéktelenek. Gyakori, hogy egy vállalat elveszíti az érdeklődését ezek iránt anélkül, hogy először megvizsgálná, mit lehetne javítani. Vannak értékromboló tevékenységek is, amelyek a fluktuáció növekedéséhez vezetnek. Ez gyakran előfordul a támogató funkcióknál, amelyeket túl gyakran elhanyagolnak, és amelyek hozzájárulnak a vállalat rossz megítéléséhez; ezek közé tartozhat a humánerőforrás-menedzsment, a sikeres képzés és a hatékony kommunikációs rendszer.
A nem hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket alapos elemzésnek kell alávetni, és megfelelő cselekvési tervet kell kidolgozni a minőségi szint és az ügyfél számára nyújtott érték javítása érdekében. A vállalatoknak érdemes lehet a kiszervezést is megfontolni, ha a belső optimalizálás nem lehetséges.
Melyek az értéklánc főbb szakaszai?
Michael Porter szerint az értékteremtő tevékenységek két kategóriába sorolhatók: alaptevékenységek, amelyeket az operatív funkciók képviselnek, és támogató tevékenységek, amelyeket általában támogató funkcióknak neveznek.
Operatív funkciók
A fő tevékenységek itt a termék vagy szolgáltatás létrehozásához és értékesítéséhez kapcsolódnak. Ezek a műveletek a következők:
- Kellékek: a készletekhez és azok mozgatásához kapcsolódó tevékenységek (átvétel, tárolás);
- Termelés: a nyersanyagokból késztermékeket előállító gyártási folyamat;
- Marketing: kommunikációs szolgáltatások a fogyasztóknak szóló ajánlat népszerűsítésére;
- Kereskedelmi értékesítés: a termék fogyasztóknak történő forgalmazását célzó tevékenységek;
- Szolgáltatások: minden támogatás és értékesítés utáni segítségnyújtás (garancia, telepítés, értékesítés utáni szolgáltatás stb.).
Támogató funkciók
Az értékláncban a támogató tevékenységek a következőképpen kategorizálhatók:
- Kutatás és fejlesztés (K+F): innovációs tevékenységek és minden, ami a vállalat know-how-jához kapcsolódik;
- Beszerzés: nyersanyagok beszerzésével kapcsolatos szolgáltatások, beleértve a beszállítók kiválasztását is;
- Infrastruktúra: minden olyan tevékenység, amely magában foglalja a vállalat zökkenőmentes működését (könyvelés, adminisztráció, pénzügy stb.);
- Emberi erőforrások (HR): a munkavállalók toborzására és irányítására szolgáló rendszerek.
Hogyan elemezheti az értékláncot az üzleti stratégia optimalizálása érdekében?
Íme néhány lépés az értéklánc elemzéséhez, üzleti stratégiájának fejlesztéséhez és vállalkozása versenyelőnyének biztosításához:
1. Sorolja fel a vállalat értékláncában szereplő összes tevékenységet;
2. Ossza fel őket a két kategória egyikébe: operatív funkció vagy támogató funkció;
3. Osztályozza őket saját alkategóriáikba, például beszerzés, termelés, marketing, értékesítés, szolgáltatások, K+F, infrastruktúra, HR;
4. Dolgozza ki, hogy az egyes lépések vagy tevékenységek hogyan járulnak hozzá az ügyfelek számára történő értékteremtéshez;
5. Azonosítsa azokat a tevékenységeket, amelyek megkülönböztetik a versenytársaktól;
6. Értékelje az értékláncban lévő egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségeket és bevételeket, hogy lássa, melyek a legjövedelmezőbbek, és helyezze a prioritást ezekre;
7. Határozza meg az egyes tevékenységek stratégiáját egy kitűzött cél alapján: költségcsökkentés, termék- vagy szolgáltatásminőség javítása, hatékonyságnövelés stb.
Néhány példa az értéklánc-alkalmazásokra
Az értéklánc-koncepció lehetőségeinek további feltárása érdekében íme három példa arra, hogyan alkalmazza azt egy vállalatban a kiváló teljesítmény fokozása érdekében.
1 – Lean Beszerzés
A Lean Beszerzés egy olyan modell, amely jobb költséggazdálkodást biztosít azáltal, hogy ritkábban, de jobb feltételekkel történik a beszerzés, és kiküszöböli a felesleges kiadásokat, értéket teremt a végtermék vagy szolgáltatás számára, miközben vonzó árat biztosít az ügyfél számára.
Először is, a költségcsökkentés és a jobb készletgazdálkodás segít a vállalat nyereségesebbé tételében (például költségelőny révén). Másodszor, a nyersanyagok minőségének javítása közvetlen hatással van a késztermék minőségére. Ez megsokszorozhatja az ügyfelek elégedettségét, hozzájárulva az értékesítés fellendüléséhez. Végül, de nem utolsósorban, a Lean Beszerzés elősegíti az innovációt és csökkenti a készletekkel kapcsolatos logisztikai költségeket. A beszerzési osztályok így kulcsszerepet játszanak az értéklánc elsődleges tevékenységeiben.
2 – Az igénytől a fizetésig tartó folyamatok digitalizálása
A teljes beszerzési folyamat digitalizálása és automatizálása azt jelenti, hogy minden egyes lépés elektronikusan kezelhető, a beszerzési igényléstől a számlák kifizetésén át a szerződéskezelésig.
Az S2P folyamat digitalizálása csökkenti a költségeket, a késedelmeket és a hibákat. A folyamatok felgyorsulnak. A vállalat javítja a nyomon követhetőségét és a hatékonyságát, ami az értéklánc szempontjából számít.
3 – Beszállítók racionalizálása
A beszállítókkal való szoros együttműködés javítja mindkét fél elkötelezettségét. A beszállítók számának csökkentésével egyszerűsíti az ellátási láncot, lehetővé téve, hogy a kapcsolatok még inkább stratégiaivá váljanak. Ez az egyszerűsítés utat nyit a nagyobb szerződések, vagy akár kizárólagos szerződések tárgyalása előtt is. Ez növeli a termék vagy szolgáltatás értékét az ügyfél szemében.
