Manapság a munkahelyi egészség kiemelten fontos téma mind a köz-, mind pedig a versenyszférában. Ez nemcsak törvényi kötelezettség, hanem morális elköteleződés is. A felelős munkáltatók túlmutatnak a szabályozási rendelkezéseken, hogy biztosítsák a munkavállalók fizikai és mentális jólétét. Ez az útmutató hasznos tanácsokat tartalmaz a hatékony kockázatmegelőzéshez.
A munkahelyi egészség jelenlegi helyzete Európában
Miért az egyik legfontosabb probléma a munkahelyi egészség az Európai Unióban? Bár az európai jogszabályok már javították az EU-ban élő közel 170 millió munkavállaló védelmét, egyes foglalkozási kockázatok továbbra is fennállnak, mások pedig egyre észrevehetőbbé válnak a munka világának változásával.
Munkahelyi balesetek
A munkahelyi balesetek a foglalkoztatás során hirtelen bekövetkező események, amelyek fizikai vagy pszichológiai kárt okoznak. Az Eurostat szerint 2020-ban 3355 európai munkavállaló vesztette életét munkahelyi baleset következtében. Körülbelül 2,7 millió nem halálos baleset vezetett legalább négy napos kieséshez.
Munkával kapcsolatos betegségek
A „munkával kapcsolatos betegség” kifejezés minden olyan egészségügyi állapotra utal, amely rövid vagy hosszú távú foglalkozási kockázatnak való kitettség következtében alakul ki. A legtöbb munkával kapcsolatos betegség Európában a következők egyike:
- Mozgásszervi megbetegedések (MSD-k);
- Légzőszervi panaszok;
- Szívproblémák;
- Daganatos megbetegedések;
- Bőrbetegségek;
- Hallásproblémák;
- Látási problémák;
- Pszichoszociális zavarok.
Ezek közül az MSD-k több milliárd eurós költséget jelentenek az európai munkáltatóknak. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség kiadványa szerint az európai munkavállalók 60%-a számol be munkával összefüggő MSD-kről. Ezek az állapotok rövid vagy hosszú távú munkából való hiányzáshoz, vagy a legsúlyosabb esetekben akár tartós munkaképtelenséghez is vezetnek.
Mentális egészség a munkahelyen
A pszichoszociális kockázati tényezőkként (PSR) is ismert mentális egészségügyi kockázatok komoly aggodalomra adnak okot Európában. Ezek összefüggésben lehetnek a munkakörülményekkel, a munkaidő szerkezetével, a munka típusával, valamint a vállalaton belüli belső vagy külső kapcsolatokkal.
Az Eurofound egyik mentális egészséggel kapcsolatos felmérése a világjárvány európai munkavállalókra gyakorolt hatásait vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a Covid-válság mélyrehatóan befolyásolta az emberek mentális egészségét. A munkavállalók egyharmada számolt be szorongásról.
A munkahelyi egészség megőrzésében részt vevő emberek
A munkahelyi egészség mindenki közös ügye. A munkáltatók, a vezetők, a személyzet és az alkalmazottak mind kulcsszerepet játszanak az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosításában.
A munkáltatók kötelezettségei
A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK európai irányelv, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény kötelezi a munkáltatókat, hogy védjék alkalmazottaik egészségét és biztonságát. Biztosítaniuk kell, hogy a munkakörülmények megfelelőek legyenek a munkavállalók számára. Kötelesek felmérni a foglalkozási kockázatokat, és megfelelő megelőző intézkedéseket tenni.
Ezek a jogszabályok kimondják, hogy a munkáltatók felelősek azért, hogy megfelelő képzésben részesítsék alkalmazottaikat a legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében. A megelőzési politika magában foglalja a munkavállalók képviselőivel való konzultációt a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.
A vezetőség szerepe
A munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek betartása mindennapi kihívás. A humánerőforrás osztályok és a vezetőség az élvonalban vannak a munkavállalók mentális és fizikai egészségének megőrzésében. Biztosítják, hogy a termelékenységi célok ne károsítsák a munkavállalók egészségét és biztonságát. Olyan munkakörnyezetet teremtenek, amely elősegíti a munkavállalók jólétét.
A „terepen dolgozó” vezetők központi szerepet játszanak az egészségügyi kezdeményezések megvalósításában. Csapataik közelsége azt jelenti, hogy jobban megértik a munkavállalók fiziológiai és pszichológiai szükségleteit. Javíthatják a munkaidő megszervezését, beruházhatnak ergonomikus eszközökbe a foglalkozási kockázatok csökkentése érdekében, vagy akár felhívhatják a figyelmet a munkahelyi higiéniai intézkedésekre.
A munkavállalók egyéni felelőssége
Bármely megelőzési politika sikere attól is függ, hogy a munkavállalókat sikerül-e teljes mértékben bevonni abba. Minden munkavállaló felelős a saját jólétéért az alábbiak révén:
- Munkahelyen szervezett egészségügyi foglalkozásokon való részvétel;
- Lépések megtétele az egészséges életmód biztosítása érdekében (alvás, testmozgás, étrend stb.);
- Észszerű ülés, állás és mozgás;
- A meglévő munkamódszerek betartása;
- Bármilyen veszélyes helyzet jelentése a felettesnek.
A munkavállalók felelősséggel tartoznak kollégáik iránt a munkahelyi egészségvédelem tekintetében. A napi felelősségteljes viselkedéssel csökkentik a munkahelyi balesetek kockázatát.
Kockázatmegelőzés és munkahelyi egészség
Amint azt korábban említettük, a 89/391/EGK5 európai irányelv elősegíti a kockázatmegelőzés kultúráját a vállalkozásokban. A kockázatmegelőzési tervek négy fő területét az alábbiakban részletezzük.
1. Munkahelyi kockázatok elemzése
A munkáltatók kötelesek foglalkozási kockázatértékelést végezni. Ezt egy erre képesített személynek kell elvégeznie, akár házon belül, akár külső szerv, például egy munkaegészségügyi szakértő által. Alapvető fontosságú, hogy a munkavállalók vagy képviselőik részt vegyenek a folyamatban és arról írásos feljegyzések készüljenek.
A kockázatértékelésnek két célja van: A kockázatok kiküszöbölése és a munkakörnyezetnek a munkavállalókhoz való igazítása.
Ennek a folyamatnak négy szakasza van:
- Információgyűjtés;
- A munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kockázati tényezők azonosítása;
- A kockázatok rangsorolása prioritási sorrendben;
- Kockázatkezelési intézkedési terv kidolgozása.
Különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett munkavállalók, valamint a telephelyre alkalmanként látogatók igényeire.
2. Munkavállalók oktatása és képzése
A munkáltatók kötelesek gondoskodni a foglalkozási kockázatokkal kapcsolatos képzésről és oktatásról. A vezetőknek és csapataiknak képesnek kell lenniük a kockázatok azonosítására és a megfelelő intézkedések megtételére azok elkerülése érdekében.
Íme néhány példa azokra a témákra, amelyeket a képzés lefedhet:
- Helyes ülés és állás, rendszeres mozgás fontossága;
- Az épületben való mozgással kapcsolatos kockázatok;
- Számítógép képernyőjén végzett munka;
- Gépek és berendezések biztonsága;
- Elsősegélynyújtási képzés;
- Kémiai kockázatok megelőzése;
- Konfliktuskezelés;
- Kézhigiénia és munkahelyi egészségvédelem.
Ezeknek a képzéseknek a célja, hogy a vállalat minden tagja felelősséget vállaljon a munkakörnyezetére jellemző kockázatokért.
3. Jobb ergonómia a munkahelyen
Az ergonómia a munkakörnyezet felhasználók igényeihez igazításának tudománya. Az IEA (Nemzetközi Ergonómiai Szövetség) az ergonómia három aspektusát azonosítja, amelyek elengedhetetlenek a munkahelyi egészséghez:
- Fizikai (testtartás, ismétlődő mozgások, tehermozgatás stb.);
- Kognitív (memória, érzékelés, érzelmi teher, stressz stb.);
- Szervezeti (távoli munkavégzés szervezése, erőforrás-gazdálkodás stb.).
Az ergonómia fizikai aspektusa az egyik elsődleges cselekvési eszköz a munkahelyi betegségek megelőzése terén. A négy fő kockázati tényező szabályozható ergonomikus eszközökbe való befektetéssel:
- Hosszan tartó ülés (ergonomikus székek és álló íróasztalok);
- Álló helyzet (fáradtságcsökkentő szőnyeg);
- Ismétlődő mozgások (ergonomikus számítógépes egerek, ergonomikus szerszámok);
- Teherrel végzett munka (kocsik és emelők).
A munkaterület elrendezése segít a kognitív ergonómia javításában. Négy témakör elemezhető a munkahelyi életminőség javítása érdekében:
- Fényminőség: A cirkadián ciklust követő világítás előnyben részesítése;
- Kellemes hőmérséklet: A munkatevékenységekhez megfelelő hőmérséklet fenntartása fűtés vagy légkondicionálás használatával;
- Egészséges hangkörnyezet: A helyiségek felszerelése akusztikus bútorokkal;
- Pihentető vizuális környezet: A tér díszítése alacsony karbantartást igénylő növényekkel.
Ez az intézkedéslista nem teljes. Azonban ezek a megoldások egyszerűen megvalósíthatók a munkahelyi egészség javítása érdekében.
4. A kockázatmegelőzési intézkedések hatékonyságának értékelése
A megelőző intézkedések végrehajtása után a foglalkozási kockázatokat újra kell értékelni. A csapatok az alábbi kérdéseket vizsgálhatják meg:
- Milyen megoldások voltak hatékonyak a munkahelyi fizikai stressz csökkentésében?
- A megtett intézkedések hatással voltak-e a betegszabadságok és a munkahelyi balesetek szintjére?
- Csökkent-e a munkavállalók stressz-szintje?
- Lassította-e valami bizonyos intézkedések bevezetését?
- Jött-e valami újdonság?
A munkahelyi egészség javítása folyamatos. A globális válság, a munka egyre zsúfoltabbá válása, az új gépek vagy a munkavállalók fizikai kapacitásának új korlátai mind olyan helyzetek, amelyek a megelőző intézkedések újraértékelését igénylik.
Mentális egészség a munkahelyen: Prioritás a vállalatok számára
A pszichoszociális kockázatok figyelembevétele fontos terület az üzleti életben. A boldog munkavállalók kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, produktívabbak és kreatívabbak. A szorongó munkavállalók több betegszabadságot vesznek igénybe, kevésbé produktívak és kevésbé kreatívak.
Munkahelyi stressz, mint komoly probléma Európában
A munkahelyi stressz akkor keletkezik, amikor a munkavállaló nem érzi képesnek magát arra, hogy megfeleljen a munkával szembeni elvárásoknak. Az Európai Bizottság felmérése szerint még 2014-ben is az európai vezetők 80%-a mondta azt, hogy aggódik a munkahelyi stressz miatt. A Covid-19 világjárvány óta új tanulmányok kimutatták, hogy a stresszben szenvedő munkavállalók száma továbbra is növekszik.
A hosszabb ideig tartó stressz rontja a munkavállaló munkájának minőségét. Stressz esetén kevésbé koncentrálnak és kevésbé éberek. A stressz növeli a munkahelyi balesetek kockázatát, és konfliktusokhoz vezet az egyének között. Amikor valaki stresszes, hajlamos negatív gondolkodásmódokat kialakítani. Az intenzív stressz akár drog- vagy alkoholfogyasztáshoz, ritka esetekben akár öngyilkossághoz is vezethet.
Fizikailag a stresszes személy sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve a mozgásszervi megbetegedések tekintetében. A munkahelyi stressz 40%-kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.
A munkahelyi fő pszichoszociális kockázati tényezők
A pszichoszociális kockázatok (PSR) közvetlen vagy kevésbé ismert forrásokból származhatnak. A megelőzés attól függ, hogy a munkáltatók képesek-e azonosítani a vállalaton belüli kockázati tényezőket. A következő helyzetek elősegítik a PSR kialakulását:
- Túlzott munkaterhelés;
- A magánéletet sértő munka;
- A vezetők támogatásának hiánya;
- A célok be nem tartásának érzése;
- Ellentmondó utasítások;
- Erkölcsi és/vagy szexuális zaklatás esete;
- Kollégák közötti konfliktus;
- A vállalaton kívüli nyomás;
- Munkahelyi bizonytalanság.
A munkavállalók gyakran megpróbálják leplezni a stresszüket, és ezzel mind mentálisan, mind fizikailag kimerülnek. Ezért elengedhetetlen a kockázatmegelőzési politika bevezetése a munkavállalók egészségével kapcsolatban, még mielőtt a mentális vagy fizikai problémák megjelennének.
Oktatás a mentális egészségügyi problémákról
A munkavállalók pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatos oktatása hatékony, proaktív intézkedés. Ezen tanfolyamok célja, hogy segítsék a résztvevőket:
- A mentális egészségügyi problémák figyelmeztető jeleinek felismerésében;
- Olyan viselkedésben, amely elősegíti a jó munkahelyi életminőséget;
- A stresszes munkahelyi helyzetek kezelésében;
- A mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos stigma leküzdésében;
- A vállalat minden tagjának ösztönzésében, hogy segítséget kérjen, amikor szüksége van rá.
A vezetők képzése a mentális egészséggel kapcsolatos szempontokban szintén elengedhetetlen. Ennek célja, hogy kulcsokat adjon nekik ahhoz, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti csapataik mentális jólétét. Bár a vezetők nem terapeuták, fontos, hogy tudják, hogyan ismerjék fel a mentális nyugtalanságra utaló figyelmeztető jeleket, mint például:
- Motivációvesztés és lelkesedés hiánya;
- Túlzott fáradtság;
- A termelékenység és a teljesítmény csökkenése;
- Hiányzások vagy éppen ellenkezőleg, túlórázás;
- Fizikai tünetek (fejfájás, emésztési problémák stb. panasza);
- Érzelmi tünetek (szorongás, ingerlékenység);
- Egyedüllét utáni vágy.
Vezetői jó gyakorlatok a pszichoszociális kockázatok megelőzésére
A vezetőknek fejleszteniük kell kommunikációs és kapcsolati készségeiket, hogy jobban támogassák alkalmazottaikat a pszichológiai nyugtalanság tekintetében. A bizalmi légkör megteremtésével és az együttérző meghallgatással képesek lesznek megérteni, honnan származik a stressz, és megfelelő megoldásokat kínálni.
A munkakörnyezet javítása magában foglalja a munkahelyi sokszínűséget elősegítő befogadási politikát is. Az alkalmazottak elfogadottnak és értékesnek érzik magukat, ami hozzájárul a jó mentális egészség fenntartásához a munkahelyen. Ami összehozza a különböző embereket, hozzájárul a vállalat fejlődéséhez is.
A munkahelyi stressz tabuja: A munkavállalói gátlások leküzdése
A munkahelyi mentális egészség régóta tabu. Egy nemrégiben készült Európai Uniós felmérés szerint a munkavállalók 59%-a azt mondja, hogy a Covid-19 világjárvány óta kényelmesebben beszél a vezetőivel. A megkérdezett munkavállalók fele azonban attól tart, hogy a pszichológiai állapotukról való bizalmas beszélgetés árthat a karrierjének.
A munkavállalóknak érezniük kell, hogy a munkáltatójuk támogatja őket. Ezért sok vállalat úgy döntött, hogy megelőző intézkedéseket vezet be, hogy ösztönözze a munkavállalókat az önkifejezésre:
- Tudatosságnövelő kampányok a munkahelyi stresszről;
- Tájékoztatás és képzés a munkahelyi jóllétről és stresszről;
- Tanácsadáshoz vagy pszichológiai támogatáshoz való hozzáférés;
- Párbeszéd a munkavállalókkal munkájuk stresszes aspektusairól.
Az ebben az útmutatóban ismertetett összes megelőző intézkedés hozzájárul a munkahelyi életminőség javításához. Azáltal, hogy az embereket helyezik a vezetői döntések középpontjába, csökken a stressz és a fizikai feszültség, ami nagyban hozzájárul a munkavállalók termelékenységéhez és szakmai fejlődéséhez.
Felhasznált irodalom, források
- European Commission, Strategic Framework on Health and Safety at Work 2021-2027, 2021
- Eurostat, Accidents at work statistics, 2022
- European Agency for Safety and Health at Work, Work-related musculoskeletal disorders: Prevalence, costs and demographics in the EU, 2019
- Eurofound, Working conditions in the time of COVID-19: Implications for the future, 2021
- Council Directive 89/391/EEC
- American Heart Association, Work-related stress linked to increased risk for peripheral artery disease, 2020
- OSH Pulse, Occupational safety and health in post-pandemic workplaces, 2022
