.

Mit jelent a „kellő gondosság” és milyen hatással van a vállalatokra?

A kellő gondosság egyszerre magatartási kódex és kockázatkezelési folyamat is. Cikkünkben bemutatjuk, miért.

Kellő gondosság

A kellő gondosság elve alapján azt várják a vállalatoktól, hogy működjenek fenntarthatóan, vegyenek részt a társadalmi felelősségvállalásban és tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy tevékenységük negatív hatásait megelőzzék, legyenek azok valósak vagy potenciálisak. A kellő gondosság így egyszerre magatartási kódex és kockázatkezelési folyamat is a vállalatok számára. Íme egy áttekintés erről a fogalomról és annak fontosságáról a gazdasági környezetben.

Mi az a kellő gondosság?

A kellő gondosság a vállalatok kötelezettségvállalása arra, hogy azonosítsák, megelőzzék és mérsékeljék azokat a társadalmi, környezeti és irányítási kockázatokat, amelyek tevékenységeikkel, valamint teljes értékláncukkal – azaz partnereikkel, alvállalkozóikkal és beszállítóikkal – kapcsolatban állnak.

A kellő gondosságnak tíz típusa van (például pénzügyi, környezeti, emberi erőforrás, szellemi tulajdon kellő gondossága stb.), amelyek megkövetelik a vállalatoktól, hogy folyamatosan fejlesszenek, valósítsanak meg és integráljanak olyan folyamatokat, amelyek az emberi jogokat és alapvető szabadságjogok, a személyek egészségét és biztonságát, valamint a környezet védelmét helyezik tevékenységeik középpontjába. Ez magában foglalja a negatív hatások vizsgálatát, a proaktív kockázatkezelést, valamint egy olyan nyomon követési rendszert, amely biztosítja a meghozott intézkedések folyamatos hatékonyságát.

A kellő gondosság fogalma az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által kidolgozott ajánlásokon és elveken alapul, amelyek nemzetközi szinten elismertek. Idővel ezt a dinamikát világszerte különféle jogi és szabályozási eszközök erősítették meg.

Mit mondnak a jogszabályok a kellő gondosságról?

A kellő gondosság ma már számos meglévő vagy hamarosan hatályba lépő jogszabály tárgya világszerte. Ebben a tekintetben három fő jogalkotási kezdeményezési kategória létezik.

Információk nyilvánosságra hozatala

Néhány jogszabály előírja a vállalatok számára, hogy kommunikáljanak azzal kapcsolatban, hogyan kezelik a tevékenységeikhez kapcsolódó kockázatokat. Például a Kaliforniai Ellátási Lánc Átláthatósági Törvény (CTSCA), a Brit Modern Rabszolgaság Elleni Törvény, az Ausztrál Modern Rabszolgaság Elleni Törvény, vagy az Európai Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD).

Termékspecifikus kellő gondosság

Ezek a jogszabályok megkövetelik a vállalatoktól, hogy kellő gondossággal járjanak el bizonyos áruk, termékek vagy folyamatok tekintetében, és jelentéseket tegyenek erről. Ezen a területen említhetjük a konfliktusos ásványokra vonatkozó Dodd-Frank törvényt, valamint két európai rendeletet. Az első a konfliktusos vagy magas kockázatú területekről származó ón, tantál, volfrám és arany importőreire vonatkozik. A második pedig az erdőirtással és az erdők degradációjával kapcsolatos termékekre vonatkozik.

Ágazati jogszabályok a kellő gondossággal kapcsolatban

Ezek a jogszabályok a vállalatok viselkedésére vonatkoznak, beleértve a beszerzést, a gyártást és az egész értékláncot. Három jogszabályt említhetünk francia, norvég és német területről, amelyek a kellő gondosságot meghatározott méretű vállalatokra alkalmazzák. Legutóbb az Európai Unió is csatlakozott, az Európai Vállalati Fenntarthatósági Kellő Gondossági Irányelvével (CSDDD). 2024. március 15-én az Európai Tanács tagállamai jóváhagyták ezt a szöveget, amelynek célja a vállalatok felelősségének erősítése az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartása érdekében teljes értékláncukban. A CSDDD a több mint 1000 alkalmazottal rendelkező és legalább 450 millió eurós forgalmat generáló vállalatokra vonatkozik. Ez mintegy 5300 céget érint.

A kellő gondosság több mint puszta kötelezettség

A kellő gondossági folyamat végrehajtása túlmutat egy jogi kötelezettségen. Az alapvető gazdasági okokból, de a vállalat fenntarthatósága érdekében is nélkülözhetetlen.

Az emberi jogok tiszteletben tartása

Az emberi jogok tiszteletben tartása olyan egyetemes elvek része, amelyeknek a vállalkozások középpontjában kell állniuk. A kellő gondosság lehetővé teszi az emberi jogok megsértésének azonosítását és megelőzését, amelyek a vállalatok tevékenységeihez és ellátási láncukhoz kapcsolódnak.

A környezet megóvása

A környezet védelme globális szinten is kiemelt kérdés, amely a klímaváltozás, az erdőirtás, a szennyezés stb. számos kihívására reflektál. A kellő gondosság megköveteli a vállalatoktól, hogy felmérjék és mérsékeljék tevékenységeik környezetre gyakorolt hatásait, elősegítve ezzel a természeti erőforrások fenntarthatóbb kezelését és ökológiai lábnyomuk csökkentését.

Kockázatok kezelése

A lehetséges kockázatok azonosítására és értékelésére szolgáló mechanizmus révén a kellő gondosság lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megelőző és korrekciós intézkedéseket hajtsanak végre e kockázatok minimalizálása érdekében. Ez nemcsak a részvényeseket védi a károktól, hanem megakadályozza a vállalat hírnevére, pénzügyi teljesítményére és fenntarthatóságára gyakorolt negatív következményeket is.

Hírnév erősítése

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egyre növekvő követelményei között a kellő gondosságnak való megfelelés valódi versenyelőnyt jelenthet. Elkötelezettségük bizonyításával a vállalatok erősíthetik hírnevüket, elnyerhetik a fogyasztók és befektetők bizalmát, és így növelhetik piaci pozíciójukat.

Megfelelés elérése

A kellő gondosság be nem tartása jelentős jogi szankciókat és jogi következményeket vonhat maga után a vállalatok számára. A megfelelés elérése elengedhetetlen lépés a jogi kockázatok, bírságok és perek elkerülése érdekében, amelyek árthatnak a vállalatnak.

Amint látjuk, a kellő gondosság célja, hogy a vállalatokat felelőssé tegyék tevékenységeik emberi jogokra és a környezetre gyakorolt következményeiért. Az e területen egyre növekvő szabályozásokkal szembesülve a vállalatoknak úgy kell kialakítaniuk belső gyakorlataikat és folyamataikat, hogy megfeleljenek ennek a kötelezettségnek. Bár a kellő gondosság betartása kihívást jelenthet a vállalatok számára, ez egyben lehetőséget is kínál hírnevük, hitelességük és hosszú távú teljesítményük erősítésére.


További cikkek az Ön számára