Sok vállalkozás számára a hatékony készletgazdálkodás kritikus folyamat és egyben lehetőségek forrása is. A készletgazdálkodással kapcsolatos két fő fenyegetés a készlethiány, amely rontja a cég imázsát, és a túlzott készletezés, amely az áruk elavulásának kockázatával járhat. Ennek elkerülése érdekében a raktárvezetők olyan irányítási módszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy több szinten is felügyeljék a folyamatokat az ellátási lánctól a raktárkezelésig. Ebben a cikkben megismerheti a készletgazdálkodás optimalizálásának különféle módszereit, a jelenlegi stratégia értékelésétől az új technológiák integrálásáig.
Melyek a készletgazdálkodás alapvető kérdései?
Graham Stevens, a KPMG (korábban Peat Marwick McLintock) könyvvizsgáló és tanácsadó cég vezető tanácsadója a következőképpen foglalja össze a készletkezelés alapvető kihívásait: „Az ellátási lánc menedzsment célja az, hogy szinkronizálja a vevői igényeket a beszállítóktól érkező anyagokkal, hogy Ön egyensúlyba tudja hozni a gyakran egymásnak ellentmondó célokat, nevezetesen a magas színvonalú ügyfélkiszolgálást, az alacsony készletgazdálkodást és az alacsony egységköltséget.”
Az alapanyagok és késztermékek készletgazdálkodási rendszerének áttekintése először az aktuális állapot felmérését igényli. Az ezzel foglalkozó menedzsernek meg kell kérdőjeleznie a készletgazdálkodási gyakorlat relevanciáját (készlet forgási sebesség, rendelkezésre állási arány, vevői elégedettség). Elegendőek? Lehet-e javítani? Egy másik fontos terület a beszerzés, vagyis az utánpótlási teljesítmény értékelése. A beszállítókat a vállalat céljaival összhangban kell kiválasztani és használni. Az értékelés során a fő mutatók a következők:
- beszállítók száma;
- szállító rendelkezésre állási aránya és szállítási idők;
- megrendelés teljesítési aránya;
- elektronikusan feldolgozott megrendelések száma.
A raktár kialakítása és az ott használt polcállványok alkalmasságának kérdése is lényeges. A raktárban folyó munka optimalizálására jól használhatók a lean menedzsmentből ismert módszerek, mint pl. az 5S.
A raktárnak is alkalmazkodni kell a változásokhoz. „Egy agilis logisztikai struktúrának mindenekelőtt lehetővé kell tennie, hogy rekordidő alatt megváltoztassa a raktárszerkezetet” – magyarázza a Manutan Group ellátási lánc igazgatója.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni az alkalmazott raktárkezelő rendszer (WMS) hatékonyságát sem. Egy ilyen szoftvernek valós idejű áttekintést kell nyújtania a készletszintekről, a szállított árukról és a rendelésekről. Hozzáférést kell biztosítania a beszerzési előzményekhez, és meg kell adnia a valós idejű készletértéket.
Melyek a készletkezelés különböző típusai?
Az ütemezett utánpótlás az áruk előre meghatározott időpontokban történő megrendelésén alapul. Ennek a módszernek az az előnye, hogy nagyon egyszerűen kezelhető, ami csökkenti az adminisztrációs költségeket. Tömeges beszerzés esetén előnyös árakat tesz lehetővé, azonban nem túl rugalmas, mert ha a vevői igények hirtelen megváltoznak, a vállalat és a szállító nehezen alkalmazkodhat az új helyzethez.
A „just-in-time” menedzsment módszer abból áll, hogy az árukészletet a vevői igények előrejelzéséhez igazítják. Így a termékek fix mennyiségben, de változó időpontokban kerülnek megrendelésre a beszállítótól, amikor a készletszint elér egy kritikus számot. Ez a fejlett megközelítés, amely jól illeszkedik a szabálytalan értékesítésekhez, segít elkerülni a felesleges készleteket és korlátozza a tárolási költségeket.
Az ún. „control point technique” hasonló az előző utánpótlási módszerhez. A különbség abban rejlik, hogy a just-in-time módszernél a kritikus készletmennyiséget (ami kiváltja a megrendelést) a kereslet, így a piaci trendek függvényében határozzák meg.
Az időszakos készletfeltöltés módszere szerint a készlet feltöltése a beszállítói rendelések automatikus leadásával történik a maximális készlethatár eléréséig. Ez biztosítja a biztonsági készletet, hogy csökkentse a késztermékek készletezésének kockázatát. Ha a nyersanyagkészlet nem elegendő a gyártási folyamathoz, termelési leállás léphet fel.
A drop-shipping különösen alkalmas az e-kereskedelemre. A beszállítók az áruk tárolását és kiszállítását végzik. A drop-shippinget gyakorló cégek időt takarítanak meg, és optimalizálják forgalmukat a tárolási és szállítási költségek kiküszöbölésével. Sőt, mivel a termékrendelés az eladáskor történik, a forgótőke pozitív marad. A cégek így széles termékskálát kínálhatnak. A drop-shipping projekt sikerének egyik előfeltétele azonban a megbízható beszállítók kiválasztása.
Hogyan alakítják át az új technológiák a készletgazdálkodást?
Az ellátási lánc digitalizálása lehetővé teszi a készletek rugalmasabb kezelését a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében. A logisztikai raktáraknak folytatniuk kell a hatékonyságra való törekvésüket, és meg kell tanulniuk versenyképesek maradni a kereslet változásai és a toborzási nehézségek ellenére.
A mesterséges intelligencia és a készletkezelésben alkalmazott új szoftvertechnológiák páratlan hatékonysággal működő raktárakat eredményeznek. Minden egyes szállítási vagy áruáramlási folyamat előre jelezhető és elemezhető. A cél az ellátási lánc tevékenységének javítása és a vevői igények legjobb kielégítése. A dolgok internetének (IoT) köszönhetően a kiskereskedelmi vállalkozások többféle értékesítési csatornát használhatnak (bolti átvétel, házhozszállítás, fizikai vásárlás stb.), miközben globális képet kapnak a kezelendő készlet mennyiségéről. Az adatelemzés révén előre jelezhetik a csúcs- vagy alacsony aktivitási időszakokat, és így optimalizálhatják költségeiket.
Még ha mindez jelentős kezdeti pénzügyi befektetést is jelent, az automatizált készletkezelés előnyei hosszú távon láthatóak:
- Az emberi hiba kockázatának korlátozása;
- Valós idejű készletmennyiség;
- Jobb kínálat-előrejelzés;
- Automatizált pénzügyi tevékenység menedzsment;
- Idő és erőforrás megtakarítás.
