.

Munkavédelem és tűzvédelem

A munkavédelem és a tűzvédelem két olyan terület, amelyet egyetlen cég sem vehet félvállról. A balesetek megelőzése és a munkavállalók biztonsága érdekében számos intézkedést kell meghozni, amelyek felelősségét a jogszabályok a munkaadóra terhelik. Éppen ezért célszerű tisztában lenni az alapvető fogalmakkal, illetve a legfontosabb jogszabályokkal, amelyek a cégek munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazzák.   A […]

A munkavédelem és a tűzvédelem két olyan terület, amelyet egyetlen cég sem vehet félvállról. A balesetek megelőzése és a munkavállalók biztonsága érdekében számos intézkedést kell meghozni, amelyek felelősségét a jogszabályok a munkaadóra terhelik. Éppen ezért célszerű tisztában lenni az alapvető fogalmakkal, illetve a legfontosabb jogszabályokkal, amelyek a cégek munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazzák.  

munkavédelem és tűzvédelem

A munkavédelem fogalma 

A munkavédelem fogalmát az 1993. évi XCIII. törvény I. fejezete határozza meg, amely szerint: 

A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.  

A törvény egyik fontos alapelve, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ehhez a jogalkotó megadja a jogszabályok és a szabványok kereteit, de azok betartása mellett már a munkáltató feladata és felelőssége meghozni a konkrét intézkedéseket.  

A munkavédelmi törvény hatálya minden szervezett munkavégzésre kiterjed, függetlenül attól, hogy azt milyen formában végzik. Sőt, bizonyos rendelkezéseit a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is alkalmazni kell, mint például a járókelők vagy a látogatók. 

A munkavédelem célja 

Minden munkát végző személynek joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, ezért a munkavédelem célja, hogy az ehhez szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket, valamint a munkáltatók, a munkavállalók és az állam feladatait, jogait és kötelezettségeit meghatározza, mert így biztosítható a szervezetten munkát végzők  

  • egészségének megóvása,  
  • munkavégző képességének megóvása, 
  • a munkakörülmények humanizálása, 
  • a munkabaleseteket megelőzése, valamint 
  • a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése. 

A munkavédelem területei 

A munkavédelemnek két nagy területe van: az egyik a munkabiztonság, a másik a munkaegészségügy. 

A munkabiztonság, ahogy a neve is mutatja, a biztonságos munkakörülményeket és a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket határozza meg. Célja a munkabalesetek megelőzése és a bekövetkezett balesetek vizsgálata. Fókuszában a gépek, berendezések, munkaeszközök, védőeszközök helyes használata áll, amelyekkel a balesetek kockázata minimalizálható. 

Ezzel szemben a munkaegészségügy az emberre fókuszál. Célja a munkavállalók egészségének megóvása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.  

A munkavédelmi törvény egyes feladatokat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. Ilyen szaktevékenységet a munkáltató csak munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztethet. Ezek a következők: 

  • foglalkozás-orvostan,  
  • üzemorvostan, 
  • munkahigiéne, 
  • közegészségtan-járványtan, 
  • megelőző orvostan és  
  • népegészségtan. 

A törvény értelmében munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül többek között: 

  • a mentési terv elkészítése, 
  • a kockázatértékelés,a 
  • az oktatási tematika elkészítése,  
  • az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje, vagy  
  • a súlyos munkabaleset és fokozott expozíciós eset kivizsgálása is. 

Valamennyi ilyen tevékenységhez tehát kötelező szakember segítségét igénybe venni. 

A munkavédelemhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok 

  1. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 
  1. 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 
  1. 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 
  1. 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 
  1. 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 
  1. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 
  1. 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 
  1. 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról 
  1. 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 
  1. 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól 
  1. 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről 
  1. 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 
  1. 6/2024. (II. 8.) NGM rendelet az általános oktatási tematika, a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadásának és az alkalmazhatóság feltételeinek meghatározásáról 

A tűzvédelem fogalma 

A tűzvédelem fogalmát a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény értelmező rendelkezései között találjuk. A tűz elleni védekezés, röviden a tűzvédelem „a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása”.  

Ehhez szorosan kapcsolódó fogalom a tűzmegelőzés, amely „a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység” összességét jelenti. 

A tűzvédelemhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok 

  1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról  
  1. 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ)  
  1. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról  

Tűzvédelmi szabályzat 

A tűzvédelmi szabályzattal kapcsolatban 2024. január 1-jével több egyszerűsítés is életbe lépett, így bizonyos esetekben már nem szükséges cégspecifikus tűzvédelmi szabályzatot készíteni, hanem elegendő a minisztérium által készített általános tűzvédelmi szabályzatot elérhetővé tenni. Erről itt írtunk részletesen. 

A tűzoltó készülékek használatáról, karbantartásáról és hitelesítéséről itt, a tűzvédelmi jelzésekről pedig itt olvashat részleteket. 

A Manutan kínálatában munkavédelmi és tűzvédelmi felszerelések széles választékát találja.