A munkahelyi biztonság ma már alapvető, megteremtése pedig a vállalat felelőssége. Fontos helye van ezen a listán az optimális páratartalomnak is. Hiszen a rossz minőségű légnedvesség, a túl alacsony, vagy éppen túl magas páratartalom hosszú távon károsíthatja a munkavállalók egészségét. A vállalatoknak tisztában kell lenniük az erre vonatkozó törvényi szabályozással, illetve az optimális munkahelyi páratartalom feltételeinek biztosításának módjaival egyaránt.
Munkahelyi páratartalom: mit mond a törvény?
Magyarországon a munkahelyi biztonság szabályozására elsősorban a
- Munka törvénykönyve, és
- a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet
vonatkozik. Habár a törvények kifejezetten nem térnek ki a páratartalom problémájára, ez a jövőben könnyen változhat, nem beszélve arról, hogy a szabályozások alapján a munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók számára a megfelelő munkahelyi környezetet, aminek 2023-ban egyértelmű részese a megfelelő páratartalom is. A túl alacsony, illetve túl magas páratartalom ellentétes az alapvető ajánlásokkal, és a dolgozókat egészségügyi kockázatoknak teszi ki.
Az alacsony páratartalom negatív hatásai
A páratartalom csökkenése különösen a téli időszakban gyakori, amit leggyakrabban a fűtés okozhat. Megeshet az is akár, hogy 20% alá is csökken a levegő páratartalom szintje az irodában, így száraz levegő jön létre, és az egy térben dolgozóknak olyan tünetek jelenhetkezhetnek, mint a
- száraz szemek, a
- dehidratáció, a
- bőrirritáció, vagy éppen a
- dermatitisz (bőrbetegség).
Ezek azonban még nem a legrosszabb esetek. Az alacsony légnedvesség miatt hosszú távon ugyanis a száraz levegő megtámadhatja az immunrendszert, és a légzőrendszert egyaránt. A nyálkahártyák szintén kiszáradhatnak, így védő funkciójuk megszűnik. Mindez nem csupán üres beszéd, hiszen a Yale Egyetem részletes tudományos kutatásokon keresztül igazolta az alacsony páratartalom egészségünkre gyakorolt káros hatásait.
A túl magas páratartalom negatív hatásai
A magas páratartalom miatt a levegő túl nedvessé válik, ami kedvez a falakat és az alkalmazottak egészségére egyaránt kockázatot jelentő gombáknak. Sokaknak
- orrfolyást,
- könnyezést is okozhatnak ezek a körülmények,
- de a hosszú távon penészes környezetben dolgozók immunrendszere gyengülhet, beteggé válhatnak, vagy akár még súlyosabb egészségügyi következmények is kialakulhatnak.
- Nagyobb hőmérsékleten és magasabb páratartalom esetén pedig az emberek többet izzadnak, ami vérkeringési zavart is okozhat.
Az tehát tudományosan megállapítható, hogy a túl száraz vagy túl nedves levegő, vagyis az alacsony és magas páratartalom sem tesz jót az emberi szervezetnek. A cégeknek ezért a kettő közötti, ideális állapot megteremtésére kell törekednie.
Az optimális munkahelyi páratartalom megteremtése
Minden munkahelynek meg kell tehát teremtenie megfelelő a mikroklímás feltételeket, beleértve a légnedvességet is. Idetartozik a hőmérséklet, a szellőztetés, vagy a vízellátás egyaránt.
- A levegő nedvességének optimális szintje 30-70% között mozog (egyes munkavédelmi csoportok szerint 40-60%).
Mivel a nedvesség függ a környezeti tényezőktől, mint például milyen évszakot írunk, a fűtési rendszertől, illetve a technológiai felszereltségtől, az emberek számától is, az ideális szint akár ki is csúszhat ebből a tartományból. Ennek elkerülését különböző eszközök használatával érhetjük el.
A vállalatok felelőssége
A vállalatok felelőssége egyértelmű. Nem csak a törvényi szabályozások, előírások miatt. Hiszen a munkáltatóknak a tőlük telhető legjobb munkakörnyezetet kell megteremteni. Az egészségügyi biztonság az első, de a jobb körülmények jobb dolgozókat is szülnek. Hiszen a kegyetlen gyártósorok, a végtelen hosszú műszakok és a munkavállalók kizsigerelésének ideje leáldozóban van.
A páratartalom mérése
A levegő páratartalmát az irodában könnyen mérheti okos meteorológiai állomásokkal és légnedvességmérőkkel. A fejlettebbekben épített riasztók is vannak, amelyek figyelmeztetnek a gomba kialakulásához vezető páratartalom határán.
A páratartalom mérése és ellenőrzése tehát kulcsfontosságú. A hőmérsékletet az ember érzékeli, a páratartalmat viszont nem. A gomba megjelenik, a betegséget pedig nem érzékeljük időben.
A Manutan ezért olyan légnedvesség mérőt kínál, ami kisebb irodákban nagyon jól alkalmazható és méréseivel hatékonyan ellenőrizhető a levegő páratartalma. Ha komolyabb beavatkozásra lenne szükség pl. a levegő tisztítására vagy páratartalmának javítására, úgy ebben is támogatni tudjuk termékkínálatunkkal, hogy megvédhesse dolgozói egészségét.
Ideális hőmérséklet az irodában
Természetesen minden dolgozónak eltérő igényei lehetnek, és van, aki jobban viseli a hideget, míg más a meleget. Joggal merül fel a kérdés ezért, mennyi legyen a páratartalom a szobában, a légnedvesség az irodában. Az egészségügyi szakértők javaslatai alapján az ideális irodai hőmérséklet körülbelül 20-22°C. Nyáron ez akár 20-25°C, télen pedig 18-22°C is lehet. A páratartalomról pedig már beszéltünk, az semmiképp ne legyen alacsonyabb, mint 30%, és ne legyen több, mint 70%.
Ideális hőmérséklet raktárakban, logisztikai központokban
Az ideális hőmérséklet raktárakban és egyéb logisztikai központokban a tárolt termékek típusától és a tárolási feltételektől is függ. Az általánosan megnevezhető szint 15-20°C, de persze egyes termékek érzékenyek, és a minőségük megóvásához speciális szabályoknak kell megfelelni. Például van, amit hidegebb környezetben kell raktározni (pl. élelmiszerek).
A hideg tárolókban a hőmérsékletet hűtőberendezéssel 0-4 °C között kell szabályozni általánosságban, míg a meleg raktárakban fűtőberendezéssel 18-24°C között. A páratartalom optimális szintjének is kisebb lehet a szórása, az ideális mérték valahol 50-60% között mozog.
Szakértői tippek és eszközök az optimális munkahelyi páratartalomhoz
Amennyiben vállalata nehézségekkel küzd a megfelelő páratartalom elérésében az irodában vagy a raktárakban, lépjen kapcsolatba velünk. Kollégáink szívesen segítenek és ajánlanak megfelelő eszközöket a jó munkahelyi környezet megteremtéséhez.