Munkahelyi baleset: mi a munkáltató felelőssége?

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért ha baleset ér minket, az jó eséllyel munkahelyi vagy üzemi balesetnek minősül. Milyen felelősség terheli ilyenkor a munkáltatót és milyen feladatai vannak? Ezeket foglaltuk össze cikkünkben.  A munkahelyi baleset jogi háttere  A munkahelyi balesetekre rendkívül részletes jogi szabályozás vonatkozik. A legfontosabb előírásokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. […]

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért ha baleset ér minket, az jó eséllyel munkahelyi vagy üzemi balesetnek minősül. Milyen felelősség terheli ilyenkor a munkáltatót és milyen feladatai vannak? Ezeket foglaltuk össze cikkünkben. 

A munkahelyi baleset jogi háttere 

A munkahelyi balesetekre rendkívül részletes jogi szabályozás vonatkozik. A legfontosabb előírásokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza. Ennek az V. fejezetében találjuk a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Ezen kívül ismerni kell még az 1997. évi LXXXIII. törvényt, amely a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) szól és többek között a baleseti ellátások iránti igényt szabályozza. A 2019. évi CXXII. törvény pedig a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. E törvényben találjuk meg, hogy kik és milyen típusú ellátásra jogosultak. 

Jó tudni, hogy bár a köznyelv munkahelyi balesetként említ valamennyi balesetet, ami a munkahelyen vagy munkába menet következik be, a jogszabályok egészen más terminológiát használnak olyannyira, hogy „munkahelyi baleset” kifejezést a fenti három jogszabály egyikében sem találunk, helyette 

  • a munkabaleset, 
  • a foglalkozási megbetegedés, 
  • a fokozott expozíció, 
  • az üzemi baleset és 
  • az úti baleset 

elnevezésekkel találkozhatunk. 

Mi az üzemi   és az úti baleset? 

Az Ebtv.-ben találjuk meg a választ, amely így szól: 

„Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.” 

Fontos kitétel és a jogszabály nevesíti is, hogy az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság miatt bekövetkező baleset, az engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat és a rendbontás miatt bekövetkező baleset nem üzemi baleset. 

Az úti balesetekkel kapcsolatban pedig fontos kitétel, hogy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során bekövetkező baleset szintén nem minősül üzemi balesetnek. 

Mi a foglalkozási megbetegedés? 

A választ szintén az Ebtv.-ben találjuk meg: 

„Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely 

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy 

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.” 

Nem minden munkahelyi baleset, ami annak látszik  

Példák munkahelyi balesetekre: 

  • A recepciós megégeti a kezét a munkahelyi kávéfőzővel. 
  • Egy építőmunkás beleesik egy munkagödörbe.  
  • A biztonsági őr munkába menet elcsúszik a jeges úton és eltöri a lábát. 

Példák olyan sérülésre, amely nem minősül munkahelyi balesetnek (azaz sem üzemi balesetnek, sem úti balesetnek): 

  • A munkavállaló ebédidőben elmegy bevásárolni, megbotlik és eltöri a kezét. 
  • A targoncavezető úgy dönt, hogy kicserélni a munkahelyi öltözőben kiégett villanykörtét és megrázza az áram. 
  • A szervizelő munkatárs a kiszállás helyszínéről hazafelé menet elmegy átvenni egy személyes csomagot és a rövid kitérő alatt karambolozik, amelynek következtében fejsérülést szenved. 

A munkahelyi balesetek jelentése és nyilvántartása, a baleseti jegyzőkönyv 

A munkavédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy minden olyan munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át munkaképtelen volt, be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Ez a kötelezettség vonatkozik a foglalkozási megbetegedésekre és a fokozott expozíciós esetetekre is (ez utóbbi esetében a munkavállaló rákkeltő anyaggal kerül kapcsolatba).  

Fontos továbbá, hogy a munkáltatónak a munkahelyi balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia. Ennek megkezdéséről tájékoztatnia kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát (üzemorvos), a vizsgálat eredményét pedig a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Azoknak a munkabaleseteknek a körülményeit is tisztázni kell, amelyek nem jártak munkaképtelenséggel (pl. munkavállaló leesett a létráról, de a szerencsés esésnek köszönhetően nem sérült meg). 

A munkáltató feladatai súlyos munkahelyi baleset esetén 

Ha súlyos munkabaleset történt, az üzemorvosnak is részt kell vennie a kivizsgálásban. Az ilyen baleseteket a munkavédelmi hatóságnak azonnal jelenteni kell. 

A munkabalesetekről vezetett nyilvántartás és annak tartalma:

Annak érdekében, hogy a munkáltató a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségének eleget tudjon tenni, a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről köteles nyilvántartást vezetni a következő tartalommal: 

a) a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát, 

b) a sérült munkakörét, 

c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását, 

d) a sérült ellátására tett intézkedést, 

e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját, 

f) a sérült nevét – ideértve a születési nevet is, – anyja nevét, TAJ számát, születési helyét és időpontját, nemét, állampolgárságát, lakóhelyét, és 

g) a munkáltató adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét. 

Az adatokat a munkaadó köteles 5 évig megőrizni. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén és ha vannak, akkor a telephelyein külön-külön is vezetni kell (kivéve, ahol csak időszakosan és rövid ideig folyik munka, pl. irattár). 

Jó tudni, hogy a munkabalesetekről nemcsak a munkáltató, hanem a munkavédelmi hatóság is nyilvántartást vezet. A hatóság tíz évig őrzi meg az adatokat, amelynek egyik célja a munkavállalók érdekeinek védelme, másik célja pedig a munkahelyi balesetek okainak feltárása és olyan szabályozók megalkotása, amely csökkenti a balesetek előfordulásának lehetőségét. 

A baleset-megelőzés mindennél fontosabb 

A munkahelyi balesetek száma csökkenthető egyéni védőeszköz és munkaruha biztosításával, illetve megfelelő tájékoztatás és rendszeres munkavédelmi oktatás tartásával! Ez minden esetben a munkaadó felelőssége. A szükséges intézkedések meghozatalában érdemes munkavédelmi vagy HSE szakember segítségét kérni, aki segítségünkre lesz a figyelmeztető táblák kihelyezésében, a menekülési útvonalak kialakításában, a védőeszközök kiválasztásában és az éves munkavédelmi képzés tartalmának összeállításában is.