Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért ha baleset ér minket, az jó eséllyel munkahelyi vagy üzemi balesetnek minősül. Milyen felelősség terheli ilyenkor a munkáltatót és milyen feladatai vannak? Ezeket foglaltuk össze cikkünkben.
A munkahelyi baleset jogi háttere
A munkahelyi balesetekre rendkívül részletes jogi szabályozás vonatkozik. A legfontosabb előírásokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza. Ennek az V. fejezetében találjuk a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Ezen kívül ismerni kell még az 1997. évi LXXXIII. törvényt, amely a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) szól és többek között a baleseti ellátások iránti igényt szabályozza. A 2019. évi CXXII. törvény pedig a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. E törvényben találjuk meg, hogy kik és milyen típusú ellátásra jogosultak.
Jó tudni, hogy bár a köznyelv munkahelyi balesetként említ valamennyi balesetet, ami a munkahelyen vagy munkába menet következik be, a jogszabályok egészen más terminológiát használnak olyannyira, hogy „munkahelyi baleset” kifejezést a fenti három jogszabály egyikében sem találunk, helyette
- a munkabaleset,
- a foglalkozási megbetegedés,
- a fokozott expozíció,
- az üzemi baleset és
- az úti baleset
elnevezésekkel találkozhatunk.
Mi az üzemi és az úti baleset?
Az Ebtv.-ben találjuk meg a választ, amely így szól:
„Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.”
Fontos kitétel és a jogszabály nevesíti is, hogy az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság miatt bekövetkező baleset, az engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat és a rendbontás miatt bekövetkező baleset nem üzemi baleset.
Az úti balesetekkel kapcsolatban pedig fontos kitétel, hogy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során bekövetkező baleset szintén nem minősül üzemi balesetnek.
Mi a foglalkozási megbetegedés?
A választ szintén az Ebtv.-ben találjuk meg:
„Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.”
Nem minden munkahelyi baleset, ami annak látszik
Példák munkahelyi balesetekre:
- A recepciós megégeti a kezét a munkahelyi kávéfőzővel.
- Egy építőmunkás beleesik egy munkagödörbe.
- A biztonsági őr munkába menet elcsúszik a jeges úton és eltöri a lábát.
Példák olyan sérülésre, amely nem minősül munkahelyi balesetnek (azaz sem üzemi balesetnek, sem úti balesetnek):
- A munkavállaló ebédidőben elmegy bevásárolni, megbotlik és eltöri a kezét.
- A targoncavezető úgy dönt, hogy kicserélni a munkahelyi öltözőben kiégett villanykörtét és megrázza az áram.
- A szervizelő munkatárs a kiszállás helyszínéről hazafelé menet elmegy átvenni egy személyes csomagot és a rövid kitérő alatt karambolozik, amelynek következtében fejsérülést szenved.
A munkahelyi balesetek jelentése és nyilvántartása, a baleseti jegyzőkönyv
A munkavédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy minden olyan munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át munkaképtelen volt, be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Ez a kötelezettség vonatkozik a foglalkozási megbetegedésekre és a fokozott expozíciós esetetekre is (ez utóbbi esetében a munkavállaló rákkeltő anyaggal kerül kapcsolatba).
Fontos továbbá, hogy a munkáltatónak a munkahelyi balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia. Ennek megkezdéséről tájékoztatnia kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát (üzemorvos), a vizsgálat eredményét pedig a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Azoknak a munkabaleseteknek a körülményeit is tisztázni kell, amelyek nem jártak munkaképtelenséggel (pl. munkavállaló leesett a létráról, de a szerencsés esésnek köszönhetően nem sérült meg).
A munkáltató feladatai súlyos munkahelyi baleset esetén
Ha súlyos munkabaleset történt, az üzemorvosnak is részt kell vennie a kivizsgálásban. Az ilyen baleseteket a munkavédelmi hatóságnak azonnal jelenteni kell.
A munkabalesetekről vezetett nyilvántartás és annak tartalma:
Annak érdekében, hogy a munkáltató a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségének eleget tudjon tenni, a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről köteles nyilvántartást vezetni a következő tartalommal:
a) a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát,
b) a sérült munkakörét,
c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását,
d) a sérült ellátására tett intézkedést,
e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját,
f) a sérült nevét – ideértve a születési nevet is, – anyja nevét, TAJ számát, születési helyét és időpontját, nemét, állampolgárságát, lakóhelyét, és
g) a munkáltató adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét.
Az adatokat a munkaadó köteles 5 évig megőrizni. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén és ha vannak, akkor a telephelyein külön-külön is vezetni kell (kivéve, ahol csak időszakosan és rövid ideig folyik munka, pl. irattár).
Jó tudni, hogy a munkabalesetekről nemcsak a munkáltató, hanem a munkavédelmi hatóság is nyilvántartást vezet. A hatóság tíz évig őrzi meg az adatokat, amelynek egyik célja a munkavállalók érdekeinek védelme, másik célja pedig a munkahelyi balesetek okainak feltárása és olyan szabályozók megalkotása, amely csökkenti a balesetek előfordulásának lehetőségét.
A baleset-megelőzés mindennél fontosabb
A munkahelyi balesetek száma csökkenthető egyéni védőeszköz és munkaruha biztosításával, illetve megfelelő tájékoztatás és rendszeres munkavédelmi oktatás tartásával! Ez minden esetben a munkaadó felelőssége. A szükséges intézkedések meghozatalában érdemes munkavédelmi vagy HSE szakember segítségét kérni, aki segítségünkre lesz a figyelmeztető táblák kihelyezésében, a menekülési útvonalak kialakításában, a védőeszközök kiválasztásában és az éves munkavédelmi képzés tartalmának összeállításában is.