Nem minden egyéni védőeszköz, ami annak látszik! Milyen feltételek teljesülése esetén használható egy kesztyű, szemüveg vagy sisak egyéni védőeszközként? Mire kell ügyelnie a beszerzőknek egyéni védőeszköz rendelésekor? Olvassa el cikkünket, amiben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Egyéni védőeszközök jogszabályi háttere
Két alapvető jogszabályt kell ismernie azoknak a munkáltatóknak, ahol egyéni védőeszközre van szükség. Ezek a következők:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
Ha az adott munkahelyen egyéni védőeszközre van szükség, érdemes e két jogszabály alapvető előírásait egyeztetni a munkavédelemért felelős kollégákkal, a beszerzési osztállyal és a munkáltatói jogok gyakorlójával egyaránt, hiszen az egyéni védőeszközök beszerzésében, ellenőrzésében és rendeltetésszerű használatukban fontos felelősségi kör hárul rájuk.
Az munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 42. §-a kimondja, hogy a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében
- a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni,
- azokkal a munkavállalókat el kell látni,
- rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és
- az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.
Mi is az az egyéni védőeszköz?
Mivel az egyéni védőeszközökre szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak, fontos, hogy a munkaadók ismerjék annak fogalmi meghatározását, amit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. §-a definiál. Ezek alapján egyéni védőeszköz:
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz)
A félreértések elkerülése érdekében a jogalkotó azt is definiálta, hogy mi nem minősül egyéni védőeszköznek. Gyakori tévhit például, hogy a munkaruhát és a sportfelszerelést is védőeszköznek tekintik, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz:
Nem minősül védőeszköznek a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak.
Szintén kizárja a jogszabály a sportfelszerelést és a sporteszközöket is az egyéni védőeszközök sorából. Így tehát egy kerékpáros sisakkal nem helyettesíthető a munkavédelmi sisak, vagy síkesztyűvel a munkavédelmi kesztyű, hiszen azokat nem úgy tervezték és tesztelték, hogy munka közben a munkavégzésből eredő kockázatokat csökkentsék.
Nem minden egyéni védőeszköz, ami annak látszik!
A jogszabály azt is kimondja, hogy egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni csak akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal. Mindez azt jelenti, hogy bármennyire is hasonlít egymásra a megszólalásig például két védőszemüveg, ha az egyik nem rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal, azt csak háztartási barkács célokra lehet használni, munkahelyi egyéni védőeszközként nem alkalmazhatóak. A beszerzés előtt feltétlenül ellenőrizze a védőeszköz megfelelőségi nyilatkozatát vagy típusvizsgálati tanúsítványát! A professzionális eszközöket forgalmazó cégek – mint amilyen a Manutan is – a termék adatlapján jelölik, hogy az adott egyéni védőeszköz milyen szabványoknak és előírásoknak felel meg.
A leggyakrabban előforduló egyéni védőeszközök
- védősisakok
- védőszemüvegek
- munkavédelmi kesztyűk
- légzésvédelmi eszközök
- hallásvédelmi eszközök
- hát- és ízületvédelmi eszközök
- védőruházat
- védő lábbelik
Egyéni védőeszközök használata, ellenőrzése, a munkáltató kötelezettségei
A munkáltató szükség esetén szakértőt vehet igénybe, aki segít
- felmérni a munkavégzéssel járó kockázatokat (kockázatbecslést készít),
- kiválasztani a hatékony védelmet nyújtó védőeszközöket, és
- kialakítani a védőeszközhasználat szabályait.
Fontos kitétel még, hogy a védőeszköz személyes használatra szolgál, így kihordási ideje nincs. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy védőeszközt nem csak egy személy, hanem többen is használnak. Ilyenkor a munkáltatónak arról is gondoskodnia kell, hogy a használat ne jelentsen se egészségügyi, se higiénés kockázatot a munkavállalókra nézve.
És amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a védőeszközt a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani. Saját védőeszköz használata nem megengedett. Nem szabad megfeledkezni az egyéni védőeszközök karbantartásáról, tisztításáról, javításáról és szükség esetén a cseréjéről, hiszen a munkaadó így tudja biztosítani, hogy az adott védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.