Az infláció elkerülhetetlenül hatással van az üzleti tevékenységre. Megnöveli a beszerzési és termelési költségeket, de növeli az ellátási lánc megszakadásának kockázatát is. A cégeknek ahhoz, hogy meg tudják védeni magukat és fenn tudják tartani jövedelmezőségüket, szorosan figyelemmel kell kísérniük a piacot, amelynek egy fontos mutatója a maginfláció. Ez az árindex egyedülálló abban a tekintetben, hogy nem tartalmazza az erősen ingadozó árakat, vagyis a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, az üzemanyagokat, a TB által támogatott gyógyszereket, a szeszes italokat és a dohányárukat*, így lehetővé teszi a hosszú távú ártrendek tisztább áttekintését.
Mi az a maginfláció?
Az árváltozás különböző mérőszámai között szerepel a központi bankok és a közgazdászok által nagyra értékelt mutató: a maginfláció. Ez az index nem tartalmazza az állami beavatkozás által befolyásolt árakat (például lakossági energia, TB támogatott gyógyszerek), valamint az ingadozó árú tételeket (nem feldolgozott élelmiszerek, üzemanyagok), amelyek az időjárás és a piaci nyomás miatt ingadozásnak vannak kitéve. A maginflációt az alapul szolgáló árindexek évről-évre bekövetkező változásaként számítjuk ki, figyelmen kívül hagyva a fent említett volatilis és szabályozott árakat.
A maginfláció tehát egy szezonálisan kiigazított index, amelyet a kormányzati politikák nem befolyásolnak, és egy országon belüli vagy akár egy régión belüli áralakulások mögöttes tendenciáját mutatja. Philippe Martin közgazdász kifejti:
„A maginfláció fogalmának célja az árakra nehezedő strukturális nyomás felmérése, amelyet a kereslet dinamikája, az értéklánc feszültségei vagy az ár-bér spirál vezérel, kizárva a leginkább ingadozó árukat és szolgáltatásokat.”
A maginflációt szorosan figyelemmel kísérik, mert reprezentatívabbnak tartják, mint a teljes inflációt. Valójában ennek pályája irányítja az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikáját. Christine Lagarde, az EKB elnöke hozzáteszi:
„A maginfláció az infláció lassan mozgó részét jelenti, amely az átmeneti sokkok elhalványulását követően középtávon is fennmarad.”
A közgazdászok és elemzők a nemzeti statisztikákra és számadatokra támaszkodnak, hogy jobban megértsék az infláció gazdaságra gyakorolt hatását, különösen akkor, ha a maginflációt a szélesebb fogyasztói árindex (CPI) intézkedéseinek részeként tekintik. Különösen hasznos az inflációs ráták nyomon követéséhez, és betekintést nyújt az általános gazdasági növekedésbe és a GDP (bruttó hazai termék) változásaiba. Ezenkívül az olyan eszközök, mint a CPI, megbízhatóbb alapot adhatnak a beszerzési osztályoknak az ágazatukban jelentkező lehetséges költséghatások előrejelzéséhez.
Infláció a beszerzési osztályok szempontjából
Inflációs környezetben a beszerzési osztályoknak a következő kihívással kell szembenézniük: Hogyan tarthatják kordában a költségeket, miközben biztosítják az ellátás minőségét és folyamatosságát? Szerencsére a beszerzők rendelkezésére állnak bevált gyakorlatok az infláció hatásának mérséklésére.
A piaci trendek előrejelzése
Az infláció ellensúlyozása érdekében elengedhetetlen a piaci fejlemények és a jövőbeli igények előrejelzése. A vevők nyomon követhetik a maginfláció általános trendjét, de figyelemmel kell kísérniük az ártrendeket kategóriák szerint is, a szűkösségi kockázatok, a beszállítói korlátok és a piaci lehetőségek figyelembe vétele mellett.
Az olyan statisztikák, mint az inflációs ráta és az átlagos ármozgások megértése révén a beszerzők jobban felkészülhetnek és előre jelezhetik a beszerzésre gyakorolt lehetséges hatásokat. A fogyasztói árindexek és az ágazatspecifikus inflációs ráták szoros figyelemmel kísérése lehetővé teszi számukra, hogy adatvezérelt döntéseket hozzanak. Így azonosítani tudják a legveszélyeztetettebb területeket, és előre megfelelő stratégiákat alkalmazhatnak: Hosszú távú szerződések, pufferkészletek, alternatívák feltárása. Ehhez prediktív nyomkövető és elemző eszközökre van szükség a külső adatok vizsgálatához.
Tárgyalás a beszállítókkal
Az infláció kezeléséhez a beszállítókkal megbeszélést kell kezdeményezni, hogy megértsék helyzetüket és szándékaikat, miközben kedvező feltételeket, kedvezményeket vagy árgaranciákat keresnek. A beszállítók megpróbálhatják a növekvő költségeket az ügyfelekre hárítani.
Alexandre Billard, a Lumibird beszerzési igazgatója megjegyzi:
„Az üzleti kapcsolatok ma feszültek, mivel sok esetben az egyes beszállítók által követelt vagy akár kiszabott áremelések – az anyagköltségek emelkedésére vagy hiányára hivatkozna – néha alaptalanok. E megközelítés legitimitásának biztosítása és a közös megoldások keresése elengedhetetlen.”
Fontos megérteni a beszállítói költségstruktúrákat, és hivatkozni a piaci indexekre. A maginfláció ismét egy általános trendet ad, amelyet ki kell egészíteni a nyersanyag-, energia- és munkaerő-mutatókkal. Ez lehetővé teszi a beszerzők számára, hogy összehasonlítsák a beszállítói ártrendeket a piaci árakkal, és kiigazítsák az esetleges eltéréseket.
Az ellátási források diverzifikálása
Az inflációs hatások kezelése érdekében a vállalatok számára előnyös beszerzési forrásaik diverzifikálása, az úgynevezett kettős vagy többszörös beszerzés. Ez csökkenti a szállítókkal kapcsolatos kockázatokat, például a gazdasági függést, az ellátási zavarokat, a késéseket vagy a szerződésszegéseket.
Ez azt jelenti, hogy új beszállítókat kell keresni, akik versenyképesek, megbízhatóak és kiváló minőségűek. Folyamatos piaci monitoring szükséges a megfelelő partnerek azonosítása érdekében, akiknek termékei vagy szolgáltatásai helyettesíthetik a jelenlegi ajánlatokat. Az árnyomás ellenére nem bölcs dolog kizárólag a költségekre összpontosítani. A partnereket olyan releváns kritériumok alapján kell értékelni, mint a rugalmasság, a fenntarthatóság, az innováció stb.
Folyamatok optimalizálása
Végül a beszerzési osztályok is dolgozhatnak folyamataik optimalizálásán. A folyamatok racionalizálásával, automatizálásával és egyszerűsítésével csökkenthetik a közvetett költségeket.
A vevők rendelkezésére álló eszközök közé tartozik a beszállítói portfólió racionalizálása, a beszerzések konszolidálása a beszállítói menedzsment költségek és a tranzakciós költségek csökkentése érdekében, a méretgazdaságosság elérése és a mennyiségi kedvezményekre vonatkozó tárgyalás. Egy másik hatékony eszköz a tranzakciók digitalizálása e-procurement megoldásokon keresztül, amely tranzakciónként akár 80%-os megtakarítást tesz lehetővé a ráfordítások áttekinthetőségével és a környezetbarát megközelítéssel együtt.
Összefoglalva, a maginfláció az áringadozások stabil és koherens mérőszáma, amelyet kevésbé befolyásolnak a külső jelenségek. A volatilis komponensek kizárásával világos képet ad a középtávú gazdasági folyamatokról, segítve a vállalatokat az inflációs folyamatok megértésében és a megalapozott döntések meghozatalában. Ez lehetővé teszi a beszerzési osztályok számára a költségek ellenőrzését, a kockázatok csökkentését és az erős beszállítói kapcsolatok fenntartását.
* A felsorolt tételek a KSH által közölt magyar maginflációs mutatóra érvényesek. A korrekciós tételek listája országonként némileg eltérőek lehetnek.
