Az alapjait minden cégnek ismernie kell, aki pedig igazán sikeres vállalkozást szeretne, annak a mindennapokban is be kell vezetnie a lean módszereket. Cikkünk ehhez nyújt segítséget.
Mi az a lean menedzsment?
A lean menedzsment egy olyan üzleti szemlélet és működési rendszer, amely a felesleges tevékenységek (veszteségek) kiküszöbölésére és az ügyfél számára valódi értéket teremtő folyamatokra összpontosít. Eredetileg a Toyota termelési rendszeréből fejlődött ki, de ma már széles körben alkalmazzák a gyártó- és feldolgozóiparban, az egészségügyben, az IT szektorban és számos irodai munkával járó szellemi tevékenységnél is.
A lean menedzsment fogalma
A lean menedzsment egy olyan vállalatirányítási szemlélet és módszertan, amelynek célja a folyamatokban rejlő veszteségek minimalizálása, miközben maximális értéket nyújt az ügyfélnek. A „lean” szó angolul „karcsút” jelent, maga a filozófia pedig pontosan ezt fedi le: a lean törekszik arra, hogy a vállalati működés egyszerűbb, hatékonyabb, gyorsabb és jobb minőségű legyen.
A lean menedzsment története: Út a Toyotától a világszintű elterjedésig
A lean menedzsment gyökerei a második világháború utáni Japánba vezethetők vissza, ahol a Toyota az 1950-es években egy forradalmian új termelési rendszert fejlesztett ki, válaszul a szűkös erőforrásokra és a nyugati tömegtermelési modellek (pl. Ford) hiányosságaira. A céljuk azt volt, hogy kevesebb erőforrással jobb minőséget és nagyobb rugalmasságot tudjanak elérni. A rendszer a Toyota Production System (TPS) nevet kapta, amely két alappillérre épült:
- Just-In-Time (JIT): Csak azt gyártjuk, amire szükség van, akkor és olyan mennyiségben, amikor szükség van rá.
- Jidoka: Lényege, hogy a gyártási (vagy szolgáltatási) folyamat azonnal megáll, ha valamilyen hiba, rendellenesség vagy minőségi probléma lép fel, így megelőzhető a hibák továbbgyűrűzése. Szokás úgy is emlegetni, hogy „automatizálás emberséggel”, ami arra utal, hogy bár számos folyamat automatizált a hatékonyság érdekében, de a munkavállaló bármikor közbeavatkozhat.
Nemzetközi figyelem a 80-as évektől
A világ figyelmét a Toyota hatékonysága és termelékenysége keltette fel. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói a 1980-as években globális autóipari összehasonlító tanulmányt készítettek. Eredmények azt mutatták, hogy a Toyota rendszeresen felülmúlja versenytársait a hatékonyság és minőség terén. Ez a kutatás vezetett a „lean” kifejezés megszületéséhez, amelyet először a „The Machine That Changed the World” (1990) című könyvben használtak. A szó azt jelenti: karcsú, azaz feleslegtől mentes, hatékony.
A lean menedzsment térhódítása a 2000-es évektől napjainkig
A lean filozófia mára túlmutat az autóiparon, hiszen a gyártás, az egészségügy, a logisztika, a pénzügyi szektor, a különféle szolgáltatásokat nyújtók, az IT, de akár egy egyszerű iroda is használhatja. Az agilis szoftverfejlesztés és a startupok lean szemlélete is ebből táplálkozik.
A lean alapelvei:
Érték meghatározása a vevő szempontjából.
- Értékteremtő folyamatok azonosítása.
- Folyamatok optimalizálása (folyamatos áramlás).
- Húzó rendszer alkalmazása (az ügyféligény „húzza” a termelést).
- Folyamatos fejlesztés (Kaizen).
A lean eszközei
5S: Lényege a munkaterület rendbetétele szelektálással, megfelelő szervezéssel, szemléltetéssel, szabványosítással, majd folyamatos szinten tartással.
Kaizen: Folyamatos fejlesztést jelent, apró lépésekben történő javítást, minden dolgozó bevonásával.
Kanban: A japán szó, jelentése: „jelzőtábla” vagy „kártya”. A módszer lényege, hogy vizuális eszközökkel (táblákkal, lámpákkal, kártyákkal) mutatja meg a munka aktuális állapotát, így azonnal látható, hogy mi van folyamatban, mi vár elvégzésre és mi készült már el.
Value Stream Mapping (VSM): A VSM egy folyamatábrához hasonló térkép, amely megmutatja, milyen lépések történnek a folyamatban, hol keletkezik érték és hol vannak veszteségek (idő, készlet, várakozás stb.). Célja, hogy átláthatóvá tegye az értékáramot és segítsen javítani azt, tehát rövidebb idő alatt, kevesebb erőforrással, jobb minőségben jöjjön létre a végtermék vagy szolgáltatás.
Jidoka: A fent már említett automatikus minőségellenőrzést jelenti, célja pedig a hiba azonnali észlelése és megállítása.
Andon: Az Andon rendszer célja a gyors reakció és a minőségi problémák valós idejű kezelése, különösen gyártási vagy szolgáltatási folyamatokban. A gyakorlatban egy vizuális vagy hangjelzéssel kombinált figyelmeztető rendszer, amellyel a dolgozók jelezni tudják, ha egy problémát észlelnek a folyamatban (pl. hibás alkatrészt, géphibát, hiányzó alapanyagot).
Poka-yoke: A „poka” véletlen hibát, a „yokeru” pedig elkerülést jelent. A gyakorlatban hibamentesítő mechanizmusként használják. Célja, hogy megakadályozza az emberi hibákból eredő tévedéseket, még mielőtt azok bekövetkeznének, vagy hogy azonnal jelezze, ha egy hiba történik. Fontos, hogy nem az embereket hibáztatja, hanem az eszközök, folyamatok okos kialakításával előzi meg a hibázást.
SMED: Gyors átállás (Single-Minute Exchange of Die). A gépek vagy gyártósorok átállási idejének drasztikus csökkentésére szolgál. A cél az, hogy az átállásokat egy számjegyű idő alatt (azaz 10 perc vagy kevesebb) lehessen elvégezni, innen ered az elnevezés is.
Heijunka: Célja a termelés kiegyenlítése, hogy elkerüljük a túltermelést és az ingadozásokat.
Hoshin Kanri: A stratégiai célkitűzések lebontása napi szintű intézkedésekre. Célja, hogy a vállalati célok minden szinten egy irányba mutassanak, valamint biztosítsa, hogy a vállalat egészének erőforrásai a legfontosabb célok elérésére összpontosuljanak.
Mi az a lean módszer?
A lean módszertan egy rendszerben alkalmazott, lépésről lépésre történő megközelítés, amely a vállalat teljes működését optimalizálja a fenti elvek és eszközök alapján. Jellemzői:
- Folyamatcentrikus gondolkodás: Mindig a folyamatot vizsgálja, nem az egyént hibáztatja.
- Vevői értékteremtés: A végső cél mindig a vevő számára történő értékadás.
- Veszteségvadászat: Pl. túltermelés, várakozás, selejt azonosítása és kiküszöbölése.
- Adatalapú döntéshozatal: Objektív méréseken és vizualizáción alapul.
- Munkavállalói bevonás: Mindenki részt vesz a fejlesztésekben.
- Folyamatos fejlesztés kultúrája: Nincs „kész” állapot, minden nap egy újabb lépést kell tenni előre.
Hogyan vezethet be egy cég lean szemléletet?
Egy lean átalakulás nem egyik napról a másikra történik. Ez egy gondolkodásmód-váltás, amely fokozatosan, lépésről lépésre alakítja át a szervezet működését. Elsőként meg kell határozni, hogy mit szeretnénk elérni?
- Növelni az ügyfél-elégedettséget?
- Csökkenteni az átfutási időket?
- Javítani a minőséget?
- Növelni a hatékonyságot?
Fontos alapelv, hogy a lean nem öncélú. A célokat a vevői értékteremtés mentén kell meghatározni.
A következő lépésben fel kell térképezni a folyamatokat (Value Stream Mapping):
- Hogyan folyik jelenleg a munka?
- Hol vannak a szűk keresztmetszetek?
- Vannak-e felesleges lépések?
A problémákat láthatóvá kell tenni mindenki számára vizuális eszközök alkalmazásával (VSM).
A következő lépésben azonosítani kell a veszteségeket. A lean 8 féle veszteséget különít el:
- Túltermelés
- Várakozás
- Felesleges szállítás
- Felesleges mozgás
- Folyamatok túlkomplikálása
- Selejt, hibák
- Felesleges készletezés
- +1: Kihasználatlan emberi tudás
Ezt követően a lean eszközök bevezetésével (5S, Kaizen, Kanban stb.) fejleszthetjük a vállalat hatékonyságát. A lean szemlélet működéséhez elengedhetetlen, hogy minden dolgozó értse és használja az eszközöket. Állítson fel mérőszámokat (KPI): átfutási idő, selejtszám, vevői elégedettség stb. A lean menedzsment egyik alapja, hogy a vezetőknek példát kell mutatniuk, részt kell venniük a fejlesztésekben, és hosszú távon kell gondolkodniuk.
Töltse le a lean beszerzésről szóló tanulmányunkat ide kattintva!