Irodaházak, közintézmények és családi házak körül is előfordul, hogy egy-egy karbantartási vagy építési munka során hegesztésre van szükség. Cikkünkben összefoglaltuk a hegesztés típusait és azokat az alapvető szabályokat, amelyek ismeretében egy kis műszaki érzékkel bárki el tudja végezni a szükséges hegesztést saját kezűleg is.
Legyen körültekintő és ne becsülje alá a balesetvédelmi óvintézkedéseket!
Bármilyen hegesztési munka előtt fontos tisztában lenni azzal, hogy nem veszélytelen műveletről van szó. Professzionális képzettség nélkül csak akkor fogjunk bele a munkába, ha biztosak vagyunk benne, hogy maradéktalanul megértettük a hegesztés szabályait és megtettük a szükséges óvintézkedéseket.
Mire jó a hegesztés?
A hegesztés célja, hogy két fém között kohéziós kötést hozzon rétre, amely tartósan egymáshoz köti (összeolvasztja) a két anyagot.
Hegesztés típusok
MMA, azaz bevont elektródás ívhegesztés:
Barkácscélra, otthoni és kisipari hegesztésekhez ezt a hegesztési módot használják leginkább, ezért érdemes kezdőknek is ezt megtanulni először. Az ívhegesztéshez elektródás hegesztőre van szükségünk.
MIG/MAG, vagy CO hegesztés:
Hivatalos nevén fogyóelektródás védőgázas hegesztés a neve, de a köznyelvben csak CO hegesztésnek hívják. Jó minőségű, állandó varrat készíthető vele. Természetesen speciális gép szükséges hozzá, amit CO hegesztőként vagy fogyóelektródás védőgázas hegesztőként találunk meg az üzletekben és webáruházakban.
AWI (TIG) hegesztés:
A hivatalos neve volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés, amihez AWI/TIG hegesztő szükséges. Főleg vékony anyagokhoz használják. Nagyon szép varratokat lehet vele képezni, de ezt a hegesztési technikát a legnehezebb elsajátítani.
Hegesztés alapismeretek: amire figyelni kell!
Ahogy az előzőekben már tisztáztuk, barkács célra és kisipari munkákhoz ívhegesztést használnak, amit inverteres hegesztővel végeznek. Ennél a hegesztő típusnál a vezetékek megfelelő csatlakozására kell figyelni. A negatív oldalt (testkábel) kell a hegesztendő anyaghoz csatlakoztatni, a pozitív oldalon (munkakábel) pedig az elektródafogó található. A gyártók nagy hangsúlyt fektetnek az egyértelmű jelölésre, hogy a kettőt ne lehessen véletlenül se felcserélni.
Hány amperrel kell hegeszteni?
A szép varrat képzéséhez az áramerősség beállítása igényel némi rutint, mert azt mindig a hegesztendő anyaghoz kell igazítani. A leggyakoribb hibajelenségek:
- Az elektróda ragad, az ív instabil: Túl alacsony az áramerősség, emeljünk rajta.
- A pálca fröcsköl, az anyag kilyukad: Túl magas az áramerősség, csökkentsünk rajta.
A hegesztőáram-tartomány jellemzően 55-250 amper között mozog, az átlagos beállítás pedig 60-140 aper körüli, ami elégséges szokott lenni a barkács célú munkadarabok hegesztéséhez. Vastagabb anyaghoz nagyobb áramerősség és vastagabb elektróda (hegesztő pálca), vékonyabb anyaghoz kisebb áramerősség és vékonyabb elektróda (hegesztő pálca) szükséges.
Milyen elektródát válasszunk?
A választék zavarba ejtően széles, de ha betartjuk azt az alapvető szabályt, hogy mindig olyan elektródával kell dolgozni, ami a lehető legjobban hasonlít a hegeszteni kívánt anyagra, akkor nem lőhetünk mellé. A kérdés persze az, hogy ismerjük-e az anyag típusát? Ha nem professzionális hegesztési munkáról van szó (pl. egy újonnan épülő acélszerkezet gyártása), akkor erre csekély az esély, de már az is segítség, ha azt meg tudjuk ítélni, hogy erősen, közepesen vagy gyengén ötvözött-e az acél. Az ívhegesztés gyenge és közepes ötvözeteknél használható. Hobbi célokra általában rutilos vagy bázikus bevonatú hegesztő pálcát (elektródát) használnak 2,5 mm-es méretben.
A CO hegesztés alapjai
MIG/MAG hegesztéssel (vagy más néven fogyóelektródás védőgázas hegesztés, CO hegesztés) nagyon jó minőségű varrat képezhető, de nagyobb rutint is igényel. Az ív a huzalelektróda és a munkaanyag között ég védőgáz atmoszférában, ami állandó varratot képez. A huzalelektródát a pozitív pólusra, míg a munkaanyagot a negatív pólusra kell kötni.
Védőgáz a hegesztéshez
A hegesztéshez használt védőgáz lehet semleges (MIG), pl. hélium, argon, vagy aktív védőgáz (MAG), ami szén-dioxid. Ritkábban keverék védőgázt és védőgáz nélküli hegesztést is alkalmaznak porbeles huzalelektródával.
A hegesztés menete, praktikus tanácsok kezdőknek
A hegesztendő anyagot elő kell készíteni. Ha több mint 3 mm az anyagvastagság, sarokköszörűvel érdemes V alakú mélyedést készíteni, mert ez segít az összeolvadásban. Ha a munkaanyag festett vagy rozsdás, csiszoljuk le. A felület nem lehet sem olajos, sem vizes.
Csatlakoztassuk az elektróda csipeszt, az elektródát pedig fogjuk be a fogóba. Az ívgyújtáshoz a elektródát érintsük a munkaanyagon kialakítandó varra elejéhez, majd finoman húzzuk vissza, de csak egy gondolatnyit (2-3 mm). Ha kezdők vagyunk, érdemes rövidebb pálcával kísérletezni, mert azzal könnyebb dolgozni. Ha helyesen érintjük a pálcát az anyaghoz (a fogyás irányával), akkor kialakul az ív. Ne egyenes mozdulatokkal, hanem pici félholdakban haladjunk. A pálcát próbáljuk meg 45-60°-os szögben tartani. Ívhegesztésnél salak képződik, amit akkor kell eltávolítani, amikor a munkaanyag már kihűlt. Ehhez használjunk salakoló kalapácsot.
Óvintézkedések hegesztéshez, amit nem szabad elmulasztani!
Hegesztőt földelés nélkül üzemeltetni tilos! Csak jól szellőző helyiségben vagy szabadban hegesszünk és győződjünk meg arról, hogy a közelben nincs gyúlékony, tűzveszélyes anyag. A környező falakat, eszközöket hegesztő védőfüggönnyel óvhatjuk meg.
A hegesztés balesetveszélyes munka, ezért mindig viseljünk
- védőpajzsot,
- a teljes testünket fedő ruhát,
- védőkesztyűt, és
- zárt cipőt.