Mérgező anyagok nem csak a szigorúan őrzött laboratóriumokban vannak. Akár háztartási körülmények között is találkozhatunk olyan vegyszerrel, amely marja a bőrt, irritálja a szemet, lenyelés esetén pedig súlyos mérgezést okoz. Vannak olyan munkahelyek, ahol a vegyi anyagokkal való munka a hétköznapok része. Olvassa el, hogyan kell felszerelni a munkahelyet, ha ilyen anyagokkal dolgoznak és mit kell tenni, ha sérülés vagy baleset történik.
Vegyi anyagok osztályozása
A vegyi anyagok osztályozását az Európai Parlament és Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.), az úgynevezett CLP rendelet tartalmazza, amiről ebben a cikkben írtunk részletesen. Munkahelyi körülmények között, akár a munkakör részeként számos olyan vegyi anyag előfordulhat, amelynek a belélegzése, a lenyelése, a szembe vagy a bőrre kerülése egészségkárosító hatású lehet. Ilyenek például a következők.
- Maró anyagok, pl. a hidrogén-peroxid, nátrium-hidroxid és az erős savak.
- Tüdőkárosodást okozó anyagok, például a benzin, gázolaj vagy kerozin.
- Mérgező vagy erősen mérgező anyagok és keverékek, például az arzén vagy a hidrogén-cianid. Ezen anyagok kezeléséhez speciális oktatásra vagy képzésre van szüksége. Bizonyos anyagok nemcsak az egészségre, hanem a természeti környezetre is veszélyt jelentenek.
- Egészségre ártalmas anyagok, amelyek nem mérgezőek ugyan, de velük való érintkezés igazoltan egészségtelen.
- Irritáló anyagok, amelyek irritálják a légzőrendszert vagy a szemet, mint például a klór.
Az anyag nevét, összetételét, kockázatait és tárolási utasításait mindig megtalálja a vegyszer csomagolásán és a gyártó biztonsági adatlapján. A CLP rendelet szerint a címkének mindig tartalmaznia kell a veszélyjelzéseket, amelyeket grafikus szimbólumokkal (piktogramok) és veszélyazonosító kódokkal is jelölni kell.
Fontos, hogy a vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalók pontosan ismerjék a címkén szereplő figyelmeztető mondatokat és az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat, amelyek utasításokat tartalmaznak a megelőzésre, elhárító intézkedésekre, tárolásra, veszélyes hulladékként történő elhelyezésre vonatkozóan is.
A vegyi anyag címkéje tehát olyan fontos, akár életmentő információkat tartalmaz, ami miatt a veszélyes anyagok kizárólag az eredeti tartályukban (csomagolásban) tárolhatóak.
Vegyi anyag ellen biztosítson kollégáinak védőfelszerelést
A magasban vagy veszélyes terepen végzett munkákhoz hasonlóan vegyi anyagok kezelésekor sem szabad alábecsülni a védőfelszerelést. A veszélyes anyagokkal dolgozó alkalmazottaknak a következőket kell használniuk:
- védőkesztyű – válasszon a vegyszerek típusának megfelelően, néha például hőálló kevlár kesztyűt, máskor neoprén vagy PVC kesztyűt kell használni,
- védőszemüveg,
- arcvédő, ami főleg hegesztésnél és szórással kijuttatott vegyi anyagoknál fontos,
- védőruha, elsősorban az égési sérülések ellen,
- védőmaszkok (FFP1-2-3) és légzőkészülékek, amelyek megakadályozzák a vegyi anyagok belélegzését.
A vegyi anyagok leggyakrabban belégzéssel kerülnek a szervezetbe. Az aeroszolok és a finom por belélegzésének veszélyeiről itt írtunk részletesen. A vegyi anyagok a belélegzésen túl
- a bőrrel vagy szemmel való érintkezés, illetve
- lenyelés útján is a szervezetbe kerülhetnek.
A lenyelés gyakran véletlenül történik, akár a munkavállaló tudta nélkül. Például védőkesztyű hiányában a vegyi anyag maradványa a bőrön marad, ami evés vagy ivás közben a nyelőcsőbe, majd a tápcsatornába jut.
Mi legyen a munkahelyen, ahol vegyi anyagok vannak?
Az elsősegélynyújtás megkönnyítése érdekében mindig legyen sok víz a helyszínen. Ha nincs csapvíz, akkor személyenként körülbelül 10 liter ivóvíz álljon rendelkezésre. Használhatja a vizet a szem és a száj kiöblítésére, valamint bizonyos anyagok kimosására. Jelentősen megkönnyítheti a szemmosást a szemzuhannyal – segít kimosni a vegyszereket és a mechanikai szennyeződéseket is, ezért olyan munkahelyre szerezze be, ahol fennáll a szem szennyeződésének veszélye.
A munkahelyi elsősegély-készletet az ott található anyagok típusának megfelelő tartalommal kell kiegészíteni. Általában mindig nagyobb mennyiségű kötszert és szemöblítő oldatot ajánlunk. Tartson tartalék ruhát és cipőt is arra az esetre, ha a munkavállaló ruhája szennyeződik vegyi anyaggal.
Az elsősegélynyújtás gyakran kármentesítéssel is együtt jár, vagyis amikor a kiömlő vegyi anyag ártalmatlanításáról is gondoskodni kell. Ehhez az anyag típusának megfelelő kármentő készlet, abszorbens anyagok rendszeresítése szükséges. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok esetén kiemelten fontos, hogy megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre tűzoltó készülék (porral, szén-dioxiddal vagy halonnal oltó berendezés). A munkavédelmi oktatás során kiemelt figyelmet kell fordítani a menekülési útvonalak megismerésére és kiürítés begyakorlására.
Minden dolgozónak tudnia kell,
- hol van az elsősegélynyújtó készlet,
- hol van a kármentesítő készlet,
- hol van az ivóvízforrás,
- hol vannak a tűzoltó készülékek,
- hol vannak a vészkijáratok és
- hogyan kell eljárni elsősegélynyújtás esetén.
Ne becsülje alá a rendszeres oktatást és gyakorlást, ami nagyon fontos vegyszerekkel végzett munka során.
Mi a teendő, ha a vegyszer a szemébe kerül
Bármilyen anyag is kerül a szemébe, először öblítse ki folyó tiszta vízzel. Ha az érintett személy eszméletlen, nyissa szét a szemhéját, ha van, vegye ki a kontaktlencsét. Öblítse ki a szemet a belső saroktól a külső sarokig 10-30 percig. Ha a sérültnek látási problémái vannak, hívja a mentőket. Ha látási probléma nem áll fenn, küldje orvosi vizsgálatra.
Fiziológiás szemoldattal is kiöblítheti a szemet, amit ergonomikusan kialakított palackban vásárolhat meg, amely lehetővé teszi a vízsugár pontos irányítását, ami hatékonyabbá és egyszerűbbé teszi az öblítést.
Mi a teendő, ha vegyszert lélegzik be
A vegyszert belélegző személyt azonnal vigye friss levegőre. Ellenőrizze, hogy visel-e olyan ruhát, amelyen érezhető a veszélyes anyag szaga. Ha igen, vegye le. Mérje fel a helyzet súlyosságát, és szükség esetén hívjon mentőt. Ha a sérült jól érzi magát, küldje orvosi vizsgálatra.
Ha a baleset helyszíne rosszul szellőzik, érdemes kiüríteni a területet és minden alkalmazottat a szabad levegőre küldeni.
Mi a teendő vegyi anyag bőrrel való érintkezése esetén
Mindig vegye le a szennyezett ruházatot és aszerint járjon el, hogy milyen anyag került a bőrre:
- Ha maró hatású, öblítse le az érintett területet folyó vízzel, és fedje le a bőrt steril kötéssel, majd küldje a munkavállalót orvosi vizsgálatra. Ha a sérülés nagy bőrfelületet érint, hívjon mentőt.
- Benzinnel, hígítóval, mérgező, irritáló anyagokkal való érintkezés esetén mossa le a területet vízzel, és ha a bőr nem sérült, használhat szappant vagy sampont.
Mi a teendő, ha lenyeli a vegyszereket
A legtöbb anyag lenyelésekor nem szabad hánytatni, mert a vegyszer másodszor is károsítja az emésztőrendszert. Hánytatás csak mérgező és erősen mérgező anyagok lenyelése esetén javasolt. Bármilyen veszélyes anyag lenyelése esetén javasoljuk, hogy mindig hívjon orvosi segítséget, aki tanácsot ad, hogyan viselkedjen az adott helyzetben. Éppen ezért fontos, hogy a vegyszereket a gyártó eredeti csomagolásában tartsa, hogy pontosan meg tudja mondani, milyen anyaggal érintkezett a munkavállaló. A mentőkkel közölje a címkén található UFI kódot, amely az „UFI” szó után egy 4×4 karakterből álló alfanumerikus kód kötőjelekkel elválasztva. Az UFI kód segít a toxikológiai központoknak abban, hogy egyértelműen beazonosítsák a mérgezést okozó anyagot.