A CSR az elmúlt évtizedben számos vállalat számára kulcsfontosságú kérdéssé vált. Különböző intézkedések és változások formájában jelenik meg attól függően, hogy a szervezetek milyen stratégiákat alkalmaztak, ami megnehezítheti a koncepció megértését. Egy hatékony vállalati CSR-stratégia érdekében először is kulcsfontosságú megismerni, hogy min alapul, ami a fenntartható fejlődésre vezethető vissza. Túlmutat a munka világán, mivel számos kihívása a társadalom egészére vonatkozik.
Mi a CSR?
A CSR a „vállalati társadalmi felelősségvállalás” rövidítése, és figyelembe veszi a vállalat tevékenységeinek környezeti és társadalmi hatását. Az ISO 26000 szabvány határozza meg ezt a koncepciót, és keretrendszerként szolgál a vállalatok számára. A CSR-t a folyamatosan fejleszthető legjobb gyakorlatok összességének tekintik.
Ez a szabvány 5 évnyi egyeztetés után jött létre, amelyen számos érdekelt fél vett részt, köztük kormányzati képviselők, nem kormányzati szervezetek, ipari szereplők, fogyasztói csoportok és munkavállalói képviselők. Az ISO 26000 szabvány 6 fő területet azonosít, amelyek a CSR 6 kulcsfontosságú tételének tekinthetők:
- Emberi jogok
- Munkakörülmények és életminőség a munkahelyen
- Környezeti hatás
- Etikai gyakorlatok
- Fogyasztói szempontok figyelembevétele
- Helyi fejlesztés és közösségi támogatás
A szervezetek vállalati CSR-stratégiájuk kidolgozásával ezeket a témákat beépítik minden új projektjükbe.
Hogyan jött létre a CSR koncepciója?
A CSR-koncepció számos tervezete jelent meg a történelem során és kezdetben még csak az etikai szabályok üzleti világba való bevezetésére terjed ki. Howard Bowen közgazdász 1953-ban „Az üzletember társadalmi felelőssége” című művében bővítette az elméletet. Ez a könyv megkérdőjelezte az üzleti élet társadalmi szerepét és a közérdekű üzleti tevékenység szabályozásának eszközeit.
A CSR jellege az idők során fejlődött, a fenntartható fejlődés mögött meghúzódó gondolatok hatására, amelyek először 1992-ben, a riói csúcstalálkozón jelentek meg fogalomként. 2011-ben az Európai Bizottság a vállalati társadalmi felelősségvállalást úgy határozta meg, mint „olyan koncepció, amelyben a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat integrálnak üzleti tevékenységükbe és érdekelt feleikkel való interakcióikba”.
Mi a különbség a fenntartható fejlődés és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) között?
A fenntartható fejlődés az Egyesült Nemzetek Szervezete által meghatározott globális célkitűzés. Az elképzelés egy virágzó gazdaság kialakítása, amely nem károsítja a természeti környezetet vagy az embereket, miközben megőrzi az erőforrásokat a jövő generációi számára.
A CSR ezzel szemben csak egy vállalat környezetére gyakorolt hatására utal. Ez a befolyási zóna (vagy ökoszisztéma) hatalmas, és számos szereplőt foglal magában. A vállalaton belül a cég alkalmazottait, a vállalaton kívül pedig az ügyfeleket, partnereket, beszállítókat és szolgáltatókat, valamint a helyi választott képviselőket és a nagyközönséget is magába foglalja.
Amióta az ENSZ tagjai elfogadták a 2030-as menetrendet (Fenntartható Fejlődési Célok), a fenntartható fejlődés inkább a környezetre és a társadalmi igazságosságra összpontosít. Ez a dokumentum 17 fenntartható fejlődési célt tartalmaz, amelyek közül sok cselekvést követel meg a vállalatoktól. Az ISO 26000 szabvány szintén kapcsolatot teremt a CSR és ezen célok között.
Hogyan hozzunk létre egy vállalati CSR-stratégiát?
Ha az ISO 26000 szabványra támaszkodnak, a vállalatoknak két gyakorlatot kell beépíteniük a sikeres CSR-stratégia bővítéséhez és fejlesztéséhez. Először is meg kell határozniuk vállalatuk CSR-stratégiájának környezeti és társadalmi fejlesztési hatókörét. Másodszor, azonosítaniuk kell az ökoszisztémájuk részét képező érdekelt feleket, és párbeszédet kell kezdeményezniük velük.
Egy jó stratégia egy jó diagnózissal kezdődik. A vállalat minden részlegének fel kell mérnie a gyakorlatait. A számadatokból és a munkavállalói visszajelzésekből levont következtetések alapul szolgálnak azoknak a területeknek a meghatározásához, ahol a vezetés fejleszthető.
Ezután itt az ideje egy stratégiai terv kidolgozásának, amely naptári évre elosztott projektekre van lebontva. Ideális esetben ezt a szakaszt egy vagy több munkacsoport közösen készíti el, amelyek különböző profilokat (munkaköri leírás, hierarchia szint, beosztás stb.) foglalnak magukban. A prioritásokat az azonosított kérdések alapján határozzák meg, hogy a vállalat kiválaszthassa, hogyan ütemezze a tervet. A mutatókat úgy választják ki, hogy a lehető legjobban mérhető legyen, hogy a stratégia hatékony-e vagy sem.
Egy vállalat CSR-stratégiája csak akkor fog működni, ha a teljes szervezet és ökoszisztémája elkötelezett iránta. Ezért létfontosságú, hogy mindenkit tájékoztassunk arról, hogyan fogják ezt a stratégiát megvalósítani a partnerek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése érdekében.
Mielőtt ezeket az új CSR-kezdeményezéseket alkalmaznánk, tanácsos a csapatokat a CSR-kérdésekről képezni. Ez magában foglalja az igazgatók, vezetők és ideális esetben az összes alkalmazott tudatosságának növelését. A CSR-megközelítést gyakran a minőségbiztosítási osztály irányítja. Ha azonban a vállalat elég nagy, akkor egy külön CSR-menedzsert is ki lehet nevezni.
Mivel a CSR üzleti stratégia a folyamatos fejlesztés kérdése, elengedhetetlen annak hatásának, előnyeinek és hatékonyságának rendszeres felülvizsgálata. Ezt a társadalmilag felelős politikát fokozatosan integrálni kell a vállalat globális stratégiájába, amíg az a mindennapi rutin részévé nem válik.
Melyek a CSR stratégiai kihívásai?
A CSR-stratégiák többnyire a vállalatok teljesítményének növelésére szolgálnak. A vállalati CSR-stratégia arra kényszeríti a szervezeteket, hogy újragondolják meglévő megközelítésüket azáltal, hogy megkérdőjelezik azok hatását. A vállalatoknak felül kell vizsgálniuk a gyakorlatokat és a belső folyamatokat, és elemezniük kell partnereik etikáját. Ez a gondolkodási folyamat lehetővé teszi számukra, hogy azonosítsák a fejlesztendő területeket CSR-politikájukban, és végrehajtsanak egy cselekvési tervet, amelynek javítania kell társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseiket, de a termelékenységüket és az általános pénzügyi teljesítményüket is.
Amikor egy szervezet bevezet egy vállalati CSR-stratégiát, az felgyorsítja az érdekelt felek környezetbarát jellegét és fenntarthatóságát a tevékenységi ágazatában, és hozzájárul az általános fejlesztéshez, például a körforgásos gazdaságot alkalmazó partnerek hálózatának kialakításával. Ezután támogatja az elkötelezett szervezeteket, és hatással van üzleti tevékenységük fejlesztésére.
Ugyanez vonatkozik a fenntartható beszerzésre is. Az etikus beszállítókra és fenntartható termékekre irányuló beszerzési politika globálisan segít egy egész üzleti szektor fejlesztésében, valamint fenntartható áruk, készletek és szolgáltatások fejlesztésében.
A vállalati CSR-stratégia a munkavállalók jólétére összpontosít, ami javítja az egészséget és a biztonságot. A társadalmi összetevőnek van egy befogadó aspektusa is, amely támogatja a sokszínűséget, ami viszont elősegíti az innovációt és a kreativitást. Azzal, hogy hajlandóságot mutatnak a fejlődésre és egyre etikusabb gyakorlatokat alkalmaznak, a vállalatok nagyobb támogatást szereznek alkalmazottaiktól. Könnyebb számukra a hovatartozás érzésének kialakítása, ha a vállalat, amelynél dolgoznak, és annak ökoszisztémája tükrözi saját értékeiket.
A vállalati CSR-stratégia kidolgozása az üzletfejlesztésről is szól. A CSR-kritériumok figyelembevétele elengedhetetlenné válik a jövőbeni ügyféllojalitás biztosítása és az új piacok megszerzése érdekében. Egyre több vállalat és helyi önkormányzat épít be CSR-záradékokat a szerződéseibe és a pályázati felhívásaiba. A CSR-címkék és -tanúsítványok az elkötelezettség alapvető jeleivé válnak.
