A munkahelyeknek kötelezően rendelkezniük kell tűzvédelmi szabályzattal. Milyen előírásoknak kell megfelelni és mit kell tartalmazni a szabályzatnak? Mi változik 2024. január 1-jével? Olvassa el cikkünkben!
Miért fontos a tűzvédelem szabályainak betartása?
A KSH adatai szerint Magyarországon 2022-ben 45.602 anyagi kárral járó tűzeset történt. Tragikus adat, hogy ezen tűzesetek során 112 ember vesztette életét, 923 pedig megsérült. A tűzeseteknek mintegy 20%-a ipari, építőipari vagy mezőgazdasági területen keletkezik. Ipari és építőipari területen tűz esetén az ott dolgozó munkavállalók kerülhetnek közvetlen veszélybe, mezőgazdasági területen keletkező tűz esetén pedig a veszély egészen kiterjedt lehet, kezdve az ott dolgozó munkavállalók biztonságával, ami a lángok gyors terjedése és az égéstermék levegőbe kerülése miatt a környező lakosokat, az állat- és növényvilágot, az épített infrastruktúrát is veszélyeztetheti. Száraz, aszályos időben egy-egy ilyen tűzeset akár ökológiai katasztrófát is okozhat, gondoljunk csak az ausztrál vagy amerikai bozóttüzekre.
A fenti adatok ismeretében nem lehet kérdéses, hogy a tűzvédelemnek, a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő munkaszervezésnek és a rendszeres tűzvédelmi oktatásnak nagyon is komoly jelentősége van.
Jogszabályi háttér a tűzvédelem szabályaival kapcsolatban
A tűzvédelmi szabályzat legfontosabb célja a tűzmegelőzés, ezzel az emberélet védelme, valamint az anyagi kár megelőzése. A legfontosabb jogszabályok, amelyeket a munkahelyeknek ismerniük kell, a következők:
- 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
- 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
- OTSZ, vagyis az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
- 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
Kinek kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni?
Az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdése szerint „a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.”
Tűzvédelmi szabályok 2024. január 1-jétől
A Magyar Közlöny 2023. évi 154. számában megjelent a 2023. évi LXX. törvény az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről. A jogszabály 2024. január 1-jén lép hatályba és több egyszerűsítést is tartalmaz, például bizonyos esetekben elegendő lesz a munkavállalók és a munkavégzésben részt vevő családtagok részére elérhetővé tenni a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben közzétett, általános tűzvédelmi szabályzatot és nem kell cégspecifikus szabályzatot készíteni majd. Hogy kik azok a munkáltatók, akiknek továbbra is kötelező lesz az éves, ismétlődő tűzvédelmi oktatás, azt a belügyminiszter kockázati osztályba sorolással határozza meg.
Szintén egyszerűsítés, hogy 5 fő helyett csak 50 fő fölött lesz kötelező a tűzvédelmi szabályzat, egyébként használható az általános tűzvédelmi szabályzat.
Tűzvédelmi szabályzat veszélyes üzem esetén
A tűz- és robbanásveszélyes technológiák bevezetésére, ilyen termékek forgalomba hozatalára, illetve ilyen anyagokkal történő munkavégzésre speciális, szigorúbb előírások vonatkoznak. A jogszabály szerint tűz- vagy robbanásveszélyesnek számítanak a tűzveszélyes gázok, aeroszolok, folyadékok, szilárd anyagok, az önreaktív anyagok és keverékek, a piroforos folyadékok és szilárd anyagok, az oxidáló folyadékok és szilárd anyagok, valamint ezek előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére tervezett és gyártott gépek, berendezések is. Részletek a CLP rendeletben. Ha az Ön munkahelyén ilyen anyagok fordulnak elő, feltétlenül konzultáljon tűzvédelmi szakemberrel, mert ez esetben a tűzvédelmi szabályzat elkészítése még nagyobb körültekintést és gondosságot igényel, illetve szakhatósági engedélyekre is szükség lehet.
A tűzvédelem szabályait oktatni is kell
A munkaadók kötelesek gondoskodni arról, hogy a dolgozók – legyenek azok munkavállalók vagy a munkavégzésben résztvevő családtagok – megismerjék és be is tartsák a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírásokat, a munkájukat ezen elírások szerint végezzék, valamint a munkahely saját tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat megismerjék és betartsák.
Figyelem!
Bár az új jogszabály szerint az oktatás számos esetben nem lesz már kötelező, az ismétlődő, éves oktatás 2024. január 1-je után megmarad azon munkaadóknál, ahol a kockázati besorolás alapján a jogszabály azt előírja.
Mit kell tartalmazni a munkahelyi tűzvédelmi szabályzatnak?
A munkahelyi tűzvédelmi szabályzat készítését érdemes szakemberre bízni, mert abban kötelező jelleggel szerepeltetni kell számos olyan információt, ami speciális számításokra alapul. A teljesség igénye nélkül ilyen információ például:
- az 50 főnél nagyobb helyiségek maximális befogadóképességének meghatározása,
- kiürítés számítás,
- a létesítmények, helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolása stb.
De természetesen a munkahelyi tűzvédelmi szabályzatban kell rögzíteni a következőket is:
- Kik a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek és nekik milyen feladataik, illetve kötelezettségeik vannak?
- Milyen követelményeknek kell megfelelni a munkavállalók tűzvédelmi képesítésére vonatkozóan?
- Mik a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok?
- Milyen feladatai vannak a munkavállalóknak tűzjelzés, tűzoltás vagy műszaki mentés esetén?
- Az egyes terek használati szabályainak részletezése annak érdekében, hogy a tűzesetek megelőzhetőek legyenek.
Tűzvédelmi hatóság, tűzvédelmi bírság
2011 óta a tűzvédelmi hatósági feladatokat a Katasztrófavédelem látja el. A hatóság tűvédelmi bírságot szab ki, ha a munkahely (amennyiben a jogszabály alapján arra kötelezett) nem rendelkezik tűzvédelmi szabályzattal. Sőt, a tűzvédelmi hatóság akkor is bírságot szab ki, ha a szabályzatból kötelező tartalmi elem hiányzik. A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható. A bírság összege akár 250.000 Ft is lehet, ha a munkahely nem készíti vagy készítteti el a tűzvédelmi szabályzatot.
Ha a tűzvédelmi hatóság több szabályszegést is talál, akkor a bírság mértéke az egyes szabályszegésekért kiszabható bírságok összege, ami akár 10.000.000 Ft-ra is rúghat.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a tűzvédelmi szabályoknak az elsődleges célja az emberélet védelme és a balesetek megelőzése, de az előírások be nem tartása esetén a céget érő anyagi és erkölcsi kár is igen tetemes lehet, ezért érdemes tűzvédelmet komolyan venni.