A tűzoltó készülékek életet menthetnek, ezért a jogszabályok nemcsak azok elhelyezéséről, hanem a rendszeres ellenőrzésükről és karbantartásukról is rendelkeznek. Mikor, kinek és milyen feladata van a tűzoltó készülékekkel kapcsolatban? Ezt gyűjtöttük össze cikkünkben.
Tűzvédelemmel kapcsolatos fontosabb jogszabályok, szabványok és irányelvek
A tűzvédelem és az azzal kapcsolatos feladatok a legtöbb munkavállaló számára nem ismeretlen terület, hiszen rendszeresen részesülnek tűzvédelmi oktatásban, látják az irodában vagy üzemben kihelyezett porral oltó készülékeket és tűzcsapokat, illetve nap mint nap találkoznak a menekülési útvonalakat jelző táblákkal is. Bizonyos munkakörökben azonban (pl. munkavédelmi és HSE szakembereknek) mélyre ható ismeretekkel kell rendelkezni, hiszen az ő feladatuk a biztonságos munkavégzés megszervezése, amelynek egyik fontos eleme a tűz elleni védekezés.
A tűzvédelemmel kapcsolatban kötelezően alkalmazandó jogszabályok
- 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)
- 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
A tűzoltó készülékekre vonatkozó szabványok
- MSZ EN 3 szabvány
- MSZ EN 1866 szabvány
Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek
Az irányelveket a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldaláról lehet letölteni. Ezekben találjuk meg a tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges, az elérendő biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat és számítási módszereket. Összesen 14 irányelv segíti a tűzvédelmi követelmények teljesítését. Fontos tudni, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvek alkalmazása önkéntese.
Tűzoltó készülékek típusai
Az oltóanyag típusa szerint a következő hordozható tűzoltó készülékeket különböztetjük meg:
- porral oltó (ABC, BC, D)
- vízalapú (víz, adalékolt víz, hab, zsír- és olajtűz oltó /F/)
- szén-dioxiddal oltó (CO² oltó)
- halonnal oltó
- tiszta oltóanyaggal oltó („clean agent”, FM 200 stb.)
A porral és a gázzal oltó tűzoltó készülékek használhatóak elektromos tűz oltására, ahol a vízzel oltás szigorúan tilos az áramütés veszélye miatt.
Mikor kötelező a tűzoltó készülék és hány darabot kell felszerelni?
Az OTSZ előírásai szerint tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
b) ahol e rendelet előírja és
c) jogszabályban meghatározott esetekben
A tűzoltó készülékek számát az OTSZ 16. mellékletének 2. táblázata tartalmazza. Például egy 100 m²-es üzletben általános esetben 3 db, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag tárolása esetén pedig 9 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó készülékeket tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni. A tűzoltó készülékek hozzáférhetőségét, akadálytalan megközelíthetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
A tűzvédelmi hatóság a tűzoltó készüléken túl további eszközök és felszerelések elhelyezését is előírhatja (pl. homok, szórólapát, tűzoltó takaró). Az OTSZ nevesíti is azokat a munkafolyamatokat, amelyek fokozott tűzveszéllyel járnak, ezért azokra vonatkozóan külön előírásokat fogalmaz meg. Így speciális szabályok vonatkoznak például
- az üzemanyag töltőállomásokra,
- a mezőgazdasági munkákra,
- a járművekre,
- a PB-gázpalack forgalmazókra stb.
Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása
A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását az OTSZ és az 50/2011. (XII. 20.) BM rendeletben szabályozza. Habár az alkalmazása önkéntes, érdemes megismerni a hordozható tűzoltó készülékekre vonatkozó „Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás” témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet is. Mind az ellenőrzésnek, mind a karbantartásnak megvannak a maga szabályai.
Tűzoltó készülékek ellenőrzése
Az ellenőrzést legalább negyedévente (1 hét türelmi idővel) kell elvégeznie az üzemeltetőnek. Az ellenőrzés tényét és eredményét a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell rögzíteni. A tűzoltó készülékek ellenőrzésének a következőkre kell kiterjednie:
- a tűzoltó készülék az előírt készenléti helyen van-e,
- a rögzítése biztonságos-e,
- a tűzoltó készülék látható-e,
- magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
- a készülék használata nem ütközik-e akadályba,
- a tűzoltó készülék valamennyi nyomásmérője vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,
- a készülék hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
- a tűzoltó készülék fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e,
- karbantartása esedékes-e,
- a tűzoltó készülék helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
- állapota kifogástalan, üzemszerű-e.
Az üzemeltető ezzel az ellenőrzési feladattal megbízhat karbantartó szervezetet is.
Tűzoltó készülékek karbantartása
Fontos előírás, hogy míg az ellenőrzést az üzemeltető is elvégezheti, addig a karbantartást csak szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.
„263. § (1) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.
(2) Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti.”
A karbantartást az OTSZ 18. mellékletében meghatározott időközönként kell elvégezni, amely esetében az ún. „ciklusidő” az irányadó. A ciklusidőt az első karbantartás esetén a gyártási időtől, a további karbantartások esetén pedig az utolsó karbantartás dátumától kell számítani. A gyártási időt a tűzoltókészüléken találja. Körültekintőnek kell lenni, mert a számítás módja más és más attól függően, hogy milyen pontossággal van feltüntetve a dátum.
„Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e,
ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja,
ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont.”
A karbantartás tényét, idejét és megállapításait szintén rögzíteni kell a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban.
A tűzoltó készülékek élettartama
Általános szabályként a tűzoltó készülékek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. Kivételt képez ez alól a szén-dioxiddal oltó készülékek és a hajtóanyagpalackok.
20 év után a 25 kg vagy annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülékek továbbra is készleten tarthatóak, ha arra vonatkozóan a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy szakvéleményt ad ki. Az élettartam 2×5 évvel hosszabbítható meg.
A Manutan kínálatában tűzoltó készülékeket (porral oltókat), tűzoltó takarót és tűzvédelmi biztonsági jeleket is talál.