.

Relaxációs zóna kialakítása alkalmazottak számára

A relaxációs zónára ne egyszeri beruházásként tekintsünk, hanem hosszú távú befektetésként, amely a munkatársak jóllétét szolgálja.

A munkahelyi relaxációs zóna kialakítása ma már nem csupán a startupok kiváltsága vagy valamilyen luxusnak tekinthető „extra juttatás”. A hatékony pihenés lehetőségének biztosítása a vállalati produktivitás, a dolgozói elkötelezettség és a mentális egészség egyik alapköve lett. Egy jól megtervezett relaxációs tér nemcsak a kiégés megelőzését segíti, hanem hozzájárul a kreativitás, a koncentráció és az általános munkamorál javulásához is.  

relaxációs zóna kialakítása alkalmazottak számára

Ebben a cikkben bemutatjuk, 

  • miért van szükség relaxációs zónára, 
  • milyen típusú pihenési lehetőségeket érdemes beépíteni, és 
  • hogyan alakítható ki egy olyan tér, amely valóban támogatja az aktív és passzív regenerációt. 

Miért van szükség relaxációs zónára? 

A munkahelyi stressz, a folyamatos koncentráció és a rengeteg inger (zaj, fény, monitor nézése, információk feldolgozása stb.) jelentősen megterheli az alkalmazottakat, függetlenül attól, hogy szellemi vagy fizikai munkát végeznek. Ennek hosszú távú következménye lehet a csökkenő hatékonyság, a növekvő betegszabadságok száma, de akár az elvándorlás is. A rendszeres, rövid pihenők lehetősége és a megfelelő környezet segíthet a stressz csökkentésében, a figyelem újrafókuszálásában és az energiaszint visszaállításában. 

A relaxációs zóna tehát nem luxus, hanem a vállalati egészségmegőrzés egyik praktikus eszköze. Ha egy cég valóban hosszú távra tervez, akkor érdemes áldoznia erre. Egy relaxációs helyiség épp úgy kialakítható egy kis irodában, mint egy nagy gyártócsarnokban. 

Aktív és passzív pihenés: Mi a különbség? 

A munkahelyi pihenés nem feltétlenül jelent teljes inaktivitást. Két alapvető típusát különböztetjük meg: 

  • Passzív pihenés: a test és az elme kikapcsolása. Ilyen lehet egy kényelmes fotelben való szunyókálás, halk zene hallgatása vagy egy nyugodt olvasósarok használata. A cél a teljes ellazulás és az ingerszegény környezet megteremtése. 
  • Aktív pihenés: rövid, élénkítő tevékenység, amely felpezsdíti a vérkeringést és csökkenti az ülőmunka okozta panaszokat. Ide tartozhatnak például a masszázsfotel használata, nyújtógyakorlatok, mini pingpongasztal, darts, vagy akár egy rövid séta a céges kerben. 

A legjobb relaxációs zónák mindkét típusra lehetőséget biztosítanak, így mindenki megtalálhatja a számára legpihentetőbb formát. 

Helyszínválasztás: Hol alakítsuk ki a relaxációs helyiséget? 

A relaxációs zóna kialakításának első és legfontosabb lépése a megfelelő hely kiválasztása. Ideális esetben: 

  • Csendes, félreeső terület legyen, ahol nem hallatszik be a telefoncsörgés vagy a nyomtatók zaja. 
  • Legyen természetes megvilágítása, de szükség esetén árnyékolható, sötétíthető is legyen. 

Ha az iroda zsúfolt, egy leválasztott kuckó is megfelelő lehet akusztikus paravánnal vagy mobilfalakkal. Gyárak esetén egy zaj- és pormentes pihenőkonténer vagy mobil egység is kialakítható az üzemi területen kívül. A cél az, hogy a relaxációs zóna érezhetően más hangulatot sugározzon, mint a munkaterület. Ez segít az agynak „átkapcsolni” és valódi pihenésként értelmezni az ott eltöltött időt. 

Belső kialakítás: Hogyan nézzen ki a relaxációs helyiség? 

A relaxációs zóna berendezésének kiválasztásakor három kulcsfogalomra érdemes figyelni: kényelem, funkcionalitás és esztétikum.  

A passzív pihenést segítheti pl. egy kényelmes fotel, babzsák vagy heverő. Ezekben akár pár perces szunyókálás is lehetséges, amihez jó, ha elérhető egy puha takaró, illetve lehetőség van a lámpák lekapcsolására vagy az ablakok elsötétítésére. Ha olvasósarkot alakítunk ki, akkor állítsunk be mellé egy polcot vagy szekrényt, ahova magazinokat, könyveket helyezünk. Az ellazulást illatosítókkal vagy aromaterápiás diffúzorokkal is segíthetjük, amelyek stresszoldó hatású illóolajokat párologtatnak. Ilyen például a levendula és a citromfű. A helyiségben legyen legalább 3–4 db közepes méretű élő növény (pl. anyósnyelv, filodendron, fikusz), de szóba jöhetnek a karbantartást nem igénylő műnövények is.  

Az ülő és az álló munka negatív hatásainak csökkentése érdekében sok munkavállaló inkább az aktív pihenést választja. Ehhez remek választás, ha kialakítunk egy nyújtósarkot, ahol egy jógamatrac és egy gimnasztikai labda segítségével számos frissítő gyakorlat elvégezhető pár perc alatt. A teret kiegészíthetjük fali nyújtólétrával vagy stretch-band gumikötelekkel. Ha több helyünk van és a relaxációs zóna kialakítására fordítható költségkeretünk is megengedi, akkor szerezzünk be egy masszázsfotelt, ami automatizált programokkal segíti a feszültség oldását. 

A fiatalabb és az idősebb munkavállalók körében is népszerűek az asztali játékok, például a mini billiárd, a sakk, a csocsó vagy a darts. Ezek nemcsak átmozgatják a testet, hanem a csapatkohéziót is támogatják, hiszen a közös játék közös élményeket is ad, ami valljuk be, a home office és a számítógép előtti önálló munka világában van, hogy csak ritkán adatik meg. 

A relaxációs zóna kialakításakor fontos, hogy ne legyen zsúfolt a tér. A nyugalom kulcsa a letisztultság. Érdemes világos, természetes színeket és meleg fényeket használni. 

Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az iroda kertje vagy tetőterasza is lehet relaxációs zóna. A zöld növények és a friss levegő természetközeli érzést nyújtanak, ezért érdemes néhány padot elhelyezni a kültéri részeken is, hogy aki szeretne, ide tudjon elvonulni néhány percre. 

Milyen szabályozást érdemes bevezetni a relaxációs helyiségekre vonatkozóan? 

A relaxációs zóna nem szabadidős klub, hanem a munkahely része, ahol a pihenés a teljesítőképesség visszaállítását szolgálja. Ezért célszerű néhány alapvető szabályt lefektetni: 

  • Maximális időtartam (pl. 15–20 perc egyszerre) – ne váljon „bunkerré” a zóna. 
  • Mobiltelefon-használat korlátozása – csak halk üzemmódban, beszélgetés nélkül. 
  • Tisztaság és rend megőrzése: mindenki pakoljon el maga után. 
  • Hozzáférhetőség szabályozása: lehetőség szerint minden osztály dolgozói számára legyen elérhető, akár beosztás szerint, ha a tér szűkös. 

A legjobb kialakítás sem ér sokat, ha a dolgozók nem érzik magukénak a relaxációs zónát, vagy nem tudják, hogyan és mikor vehetik igénybe. Ezért már a tervezési szakaszban kérjünk véleményeket egy rövid kérdőív vagy megbeszélés formájában. Kérdezzük meg a kollégákat arról, hogyan tudnának leginkább felfrissülni, milyen játékokat, bútorokat használnának szívesen. 

Ha elkészültünk az új tér kialakításával, tartsunk tájékoztatót annak céljáról és szabályairól. Használjunk vizuális kommunikációt, pl. piktogramokat, útmutatókat, emlékeztetőket, mert ezekkel könnyebb betartani a közösen elfogadott szabályokat. Minél inkább érzik, hogy ez a tér értük van, annál nagyobb eséllyel használják is azt megfelelő módon. 

Fontos, hogy a relaxációs zónára ne egyszeri beruházásként tekintsünk, hanem hosszú távú befektetésként, amely a munkatársak jóllétét szolgálja. Bár nem csodaszer, de bizonyítottan hatékony eszköz arra, hogy támogassuk az alkalmazottak regenerációját, motivációját és mentális egészségét. A megfelelően kialakított tér nemcsak a pihenést szolgálja, hanem erősíti a munkahelyi kultúrát, és közvetetten hozzájárul a cég versenyképességéhez is. A kulcs a tudatos tervezés, az alkalmazottak igényeinek figyelembevétele és a következetes működtetés.