A megfelelő világítás egy olyan alapvető munkahelyi követelmény, amely közvetlenül hat a dolgozók teljesítményére, egészségére és közérzetére. Egy jól megtervezett világítási rendszer növeli a koncentrációt, csökkenti a szemfáradtságot, segíti a hibamentes munkavégzést és hozzájárul a balesetek megelőzéséhez is.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan alakítható ki megfelelő világítás a különböző típusú munkahelyeken. Körbejárjuk, mit érdemes tudni a luxról, a lumenről és a színhőmérsékletről, illetve, hogy melyik helyiségbe milyen világítás ajánlott.
A munkahelyi világítás tervezésekor több tényezőt kell figyelembe venni:
- a munkavégzés jellegét,
- a helyiség adottságait,
- a természetes fény mennyiségét,
- a megfelelő fényerősséget,
- valamint a fényforrások típusát és elhelyezését.
A munkahelyi világításra vonatkozó jogszabályi előírások
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében a munkáltató köteles biztosítani a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet, amelynek része a megfelelő világítás is. Ezen túl részletes szabályokat tartalmaz a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet, amely előírja, hogy a munkahelyi világításnak alkalmazkodnia kell a munkatevékenység jellegéhez, és nem okozhat káros mértékű megterhelést a szemnek.
Munkahelyi világításra vonatkozó szabvány
A fenti rendelet értelmében a világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. Az MSZ EN 12464-1:2022 szabvány ( Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek) tartalmazza az egyes munkaterületeken szükséges megvilágítási szinteket, valamint a fény minőségével kapcsolatos követelményeket, például az egyenletességet, tükröződés elkerülését és a színhőmérsékletet is.
Munkahelyi megvilágítás: Lumen, lux, színhőmérséklet – Melyik számít?
Elsőként érdemes tisztázni, hogy melyik mit is jelent pontosan?
Lumen: A lumen a fényforrás teljes fényáramát jelöli, vagyis azt a teljes fényerőt, amit egy fényforrás minden irányba kisugároz. Minél több a lumen, annál erősebb a fényforrás (függetlenül attól, hogy meleg vagy hideg a fénye).
Lux: A megvilágítás mértéke, amit luxban (lx) mérünk. Ez a világítás egyik legfontosabb jellemzője és azt mutatja meg, hogy mennyi fény esik egy adott felületre. 1 lux = 1 lumen / m2. Ez már nemcsak a fényforrás erejétől függ, hanem attól is, hogy milyen messze van a fényforrás, milyen irányba világít és mekkora felületre szóródik a fény.
Jó tudni!
A lumen azt mondja meg, hogy mekkora teljesítményű a lámpa, a lux pedig azt, hogy mennyi fény jut ténylegesen az asztalra, monitorra, munkaterületre. Egy erős lámpa (magas lumen) is adhat gyenge megvilágítást (alacsony lux), ha túl messze van, vagy rosszul van irányítva.
Színhőmérséklet: A színhőmérséklet a fény színének „melegségét” vagy „hidegségét” jelzi, amit Kelvinben (K) adnak meg.
- < 3300 K: Meleg fehér, amit barátságos, nyugtató, otthonos
- 3300–5300 K: Semleges, természetes fehér, ami segíti a koncentrációt
- > 5300 K: Hideg fehér (napfény fehér), ami aktivizáló hatású, éles és hűvös
Helyiségek megvilágítása: Az ajánlott minimális fényerősség különböző tevékenységekhez
A szükséges fényerősség a végzett tevékenység típusától függ.
- Általános irodai munka (írás, olvasás, számítógép-használat): legalább 500 lx
- Finommechanikai szerelés, precíziós munkák: 750–1000 lx
- Raktárterek (csak közlekedés): 100–200 lx
- Tárgyalók, konferenciatermek: 300–500 lx
- Folyosók, lépcsőházak: 100–200 lx
- Pihenőszobák, öltözők: 200–300 lx
Fontos kiemelni, hogy nem elegendő pusztán a megfelelő luxérték biztosítása – figyelni kell a világítás egyenletességére, a zavaró árnyékok és tükröződések elkerülésére is.
A világítás tervezésekor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
- Milyen tevékenységek zajlanak a helyiségben?
- Milyen gyakorisággal használják a teret?
- Mennyi időt töltenek ott az alkalmazottak?
- Szükség van általános, helyi vagy dekoratív világításra?
- Vizsgáltuk az ablakfelületeket, azok tájolását?
- Az árnyékolók használata megfelelő a tükröződés ellen?
- A világítás alkalmazkodik a nappali fény változásaihoz?
- A tervezett fényforrások biztosítják a MSZ EN 12464-1 szabvány által előírtakat?
- A 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM rendelet előírásainak megfelelünk?
Milyen színhőmérsékletet hova érdemes választani?
- Irodahelyiségek, adminisztrációs munkák: 4000–5000 K (semleges–hideg fehér). Ez a tartomány javítja az éberséget, csökkenti az álmosságot, támogatja a koncentrációt. Nem torzítja a színeket, kevésbé fárasztja a szemet.
- Tárgyalók, oktatótermek: 3500–4500 K (semleges fehér). A semleges fény természetes hatású, és elősegíti a figyelmet, ugyanakkor nem annyira hideg, mint a 6000 K körüli fény.
- Folyosók, közlekedőterek: 3000–4000 K (meleg–semleges fehér). A túl hideg fény felesleges ilyen átmeneti zónákban. A melegebb fény kellemesebb, otthonosabb érzést kelt.
- Pihenőhelyiségek, teakonyhák: 2700–3300 K (meleg fehér). Segíti a lazítást, megteremti az otthonos, barátságos környezetet. Ez segíti a stresszmentes regenerálódást.
- Műhelyek, precíziós munkaterületek: 5000–6000 K (hideg fehér, közel a természetes napfényhez). Nagy pontosságú munkánál segíti a részletek felismerését, magas kontrasztot biztosít. Közel áll a nappali fényhez.
- Raktárak, gépházak: 4000–5000 K. Jó általános láthatóságot ad, kevésbé fontos az otthonos hangulat, inkább a funkcionalitás számít.
További szempontok a munkahelyi világítás tervezéséhez
Bármilyen színhőmérséklet esetén fontos, hogy a lámpa ne torzítsa a színeket. Ez különösen fontos textil-, design- és laboratóriumi munkák esetén. Jó színvisszaaádásról akkor beszélünk, ha a CRI érték legalább 80, vagy ennél magasabb. Egy helyiségben vagy zónában törekedjünk az egységes színhőmérsékletre, különben zavaró lehet a látvány és fárasztó a szemnek. A hidegebb fény serkenti a kortizoltermelést és az éberséget, míg a melegebb fény a melatonintermelést, vagyis a pihenésre hangol. Az irodai és ipari környezetekben egyértelműen a LED a leginkább ajánlott megoldás, mind gazdasági, mind környezetvédelmi és egészségügyi szempontból.
Asztali és központi lámpák szerepe a munkahelyen
A jól megválasztott fényforrások kombinálása elengedhetetlen a hatékony világítási rendszerhez. A központi világítást szinte mindig mennyezeti világítás biztosítja. Feladata, hogy egyenletes, alap fényviszonyokat teremtsen a helyiség egészében. A központi világítás különösen fontos közlekedési útvonalakon, nagyobb munkaterületeken, irodákban. Ezzel szemben az asztali világítás a munkafelület célzott megvilágítását szolgálja. Előnye, hogy a fény iránya és erőssége egyénileg állítható, így az a munkavállalók saját maguk tudják kontrollálni. A LED-es asztali lámpák különösen hatékonyak, különösen, ha a fényerejük is szabályozható. Számítógépes munkavégzés esetén az optimális fény beesési iránya oldalról, enyhén felülről javasolt, hogy ne okozzon tükröződést a monitoron. A két típus kombinálása lehetővé teszi a zónás világítás kialakítását, amely energiatakarékos és az ergonómiai szempontoknak is jobban megfelel, mint a kizárólag központi világításra építő megoldások.
A munkahelyi világítás nem csupán világítástechnikai kérdés, hanem a munkavédelem, az ergonómia és a gazdaságos üzemeltetés fontos metszéspontja. A Manutan kínálatában nemcsak irodai asztali lámpákat, műhely lámpákat és építkezéseken használható reflektorokat talál, hanem energiatakarékos izzókat is.