Mit jelentenek a tervezési dokumentációban, illetve a betongyártó üzemek weboldalán szereplő jelölések? Ebben a cikkben bemutatjuk a leggyakoribb betonfajtákat, a szabvány szerinti minőségi osztályozást, és gyakorlati példákon keresztül segítünk eligazodni a Eurocode szabvány szerinti betonjelölések világában.
A beton alapanyagai – Mitől lesz jó minőségű a beton?
A beton az építőipar egyik alapvető anyaga, amely nélkül aligha létezne modern építészet. Legyen szó családi ház alapozásáról, ipari csarnokról vagy egy egyszerű járdáról, a beton minősége és típusa kulcsszerepet játszik az építmény tartósságában és biztonságában. A laikus építtetők gyakran meglepődnek, amikor az építészeti tervekben meglátják az elsőre bonyolultnak tűnő kódrendszert, amellyel a szakemberek a beton fajtáját és egyben a minőségét is jelölik. Például így: C25/30, vagy a bonyolultabb C30/37-XC2(H)-20-F3.
A beton három fő összetevőből áll, amelyhez szükség szerint adalékszereket is keverhetnek:
- Cement – A kötőanyag. Jó tudni, hogy a cement és cement között is van különbség, ezek is kapnak minőségre vonatkozó jelölést. Egy gyakran és széles körben használt típus a kompozit portlandcement, pl. CEM II/B-M (V-LL) 32,5 R.
- Víz – Elengedhetetlen a cement hidratációjához. A túl sok víz gyengíti a betont, így házi keverés esetén a szakemberek óvva intenek mindenkit attól, hogy túlvizezze a betont. Bár a képlékenyebb, folyósabb beton könnyebben terül és könnyebben bedolgozható, törekedni kell arra, hogy a beton minőségének megfelelő mennyiségű vizet adagoljunk hozzá. A betongyártó üzemekben készülő beton pontos receptúra szerint készül, amely figyelembe veszi a sóder víztartalmát is.
- Adalékanyagok – Homok és kavics keveréke, vagyis a sóder. Ezek biztosítják a beton tömegét, térkitöltését. A különböző szemcseméretű sóder más-más betontípust és minőséget eredményez.
- 0-4 mm: habarcs, ágyazó betonréteg, vékony beton készítéséhez ajánlott
- 0-8 mm: kerítéslábazat, betonaljzat készítéséhez jó választás
- 0-16 mm: utak, járdák, födémek készítéséhez általában ezzel terveznek
- 0-24 mm: házak alapjához, födémek, mélygarázsok építéséhez ezt használják, a vastagabb betonágyak szinte mindig ebből készülnek
A sóder időjárástól és tárolástól függően több-kevesebb vizet is tartalmaz, amit a beton keverésekor figyelembe kell venni. Ha szemmel láthatóan is nedves a sóder, akkor az adagolt vizet némileg csökkenteni kell.
Opcionális összetevők:
Adalékszerek – Pl. folyósítók, kötésgyorsítók, fagyásgátlók. Szerencsére ma már nem igaz, hogy fagyban és hőségben nem lehet betonozni, mert ezen anyagok adagolásával a beton kötése lassítható, gyorsítható, illetve vannak olyan speciális adalékszerek, amelyek szálerősítést, vízzárást, stb. biztosítanak.
Vasalás – Az aljzatokat, födémeket, pilléreket betonvas és/vagy hegesztett síkháló beépítésével teszik még erősebbé. Az így elért vasbeton szerkezetek extrém terhelést is kibírnak, így alkalmasak mélyépítésre (pince, medence, mélygarázs), illetve többemeletes épületek építésére is. A mai építészeti követelmények alapján vasalás nélkül már nem épülnek egyszerűbb szerkezetek sem.
Mitől függ a beton minősége?
A végső beton minőségét ezek aránya, minősége, a keverés módja, és ami nagyon fontos, a bedolgozás és utókezelés körülményei (időjárás, hőmérséklet) együtt határozzák meg. Mit jelent ez pontosan? Azt, hogy a beton egy félkész terméknek minősül, ami csak akkor képes biztosítani az elvárt minőséget (szilárdság, teherbírás, tartósság stb.), ha megfelelően be lett dolgozva, illetve a kötési idő kezdeti szakaszában (kb. 1 hét) megfelelő utókezelést kap. Az utókezelés lehet locsolás, kipárolgásgátló szerrel való kezelés (ami megakadályozza, hogy a beton felülete kiszáradjon) és takarás is (pl. erős napsugárzás vagy fagy elleni védelem céljával).
Betontípusok: Hogyan csoportosítjuk a különböző betonokat? Milyen beton minőségi osztályok léteznek?
A betont különböző szempontok szerint osztályozzuk:
1. Sűrűség szerinti beton típusok
- C: Ez a normál beton jelölése (concrete), egyben ezzel találkozhatunk a legtöbbször. Lakóépületekhez, járdákhoz, kerítésekhez, egyszerűbb építményekhez, de akár hidakhoz is ezt használják. A sűrűsége 2001-2600 kg/m³ között van. Az építészeti tervekben, illetve a betongyártók weboldalán általában C-vel kezdődő beton típusokat látunk.
- LC: Könnyűbeton, amit tetőszerkezetekhez, hőszigetelésekhez használnak. A sűrűsége 800-2000 kg/m³ között van.
- HC: Nehézbeton, amit az iparban akkor használnak, ha pl. sugárvédelemre van szükség. A sűrűsége több mint 2600 kg/m³.
2. Nyomószilárdság szerinti beton típusok
Ez az érték azt a legnagyobb nyomóerőt mutatja, amit az adott beton törés és repedés nélkül elvisel. Az értékét N/mm2-ben (Newton/mm²) vagy kPa-ban (kilopascal) fejezik ki. A C jelölés után két szám szerepel, pl. C25/30. A henger alakú próbatestének nyomószilárdsága 25 N/mm², a kocka alakú próbatesté pedig 30. Ezek laborvizsgálatok során 28 napos kötési idő után mért szilárdsági értékek.
A C25/30 beton jellemzői
Ahogy fentebb már írtunk róla, a C a normál betont jelöli. Ennél a betonfajtánál 25, illetve 30 N/mm² az a maximális terhelés, amit a beton törés, repedés nélkül kibír. Ez egyébként igen komoly terhelést jelent. A laborvizsgálatok során a C25/30-as betonból vesznek egy 15 cm-es próbatestet (egy ilyen méretű kockát, illetve egy 15 cm átmérőjű hengert, ami 30 cm magas), és azt elkezdik egyenletesen terhelni. Ez a betonfajta ekkora felületen minimum 250 tonna terhelést képes elviselni, mielőtt összetörne.
3. Egyéb tulajdonságok
A korszerű építési tervekben nemcsak a szilárdsági osztályt tüntetik fel, hanem más jellemzőket is – ez az ún. Eurocode szerinti betonjelölés. Egy tipikus jelölés így néz ki:
C25/30 – XC1(H) – 16 – F3
Nézzük sorra, mit jelentenek ezek az elemek!
1. Szilárdsági osztály: C25/30
C: Beton
25: Hengeres próbatest nyomószilárdsága (MPa)
30: Kocka próbatest nyomószilárdsága (MPa)
2. Környezeti igénybevétel osztálya: XC1(H)
Ez a rész a beton környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességét írja le. Néhány gyakori jelölés:
- XC1: Száraz vagy tartósan nedves környezetben használják
- XC2: Hosszú időn át vízzel érintkező betonfelületek esetén használják
- XF1: Köznyelvben fagyálló beton, hivatalosan fagyási/olvadási korróziónak ellenálló beton. Függőleges betonfelületek esetén használják, ahol a beton esőnek és fagynak van kitéve.
- XF2: Az előzőhöz hasonló, de ezt a típust esőnek és fagynak kitett vízszintes betonfelületek esetén alkalmazzák.
- XA: Kémiai korróziónak ellenálló beton, amit enyhén (1), mérsékelten (2) vagy nagymértékben (3) agresszív kémiai környezet esetén alkalmaznak.
- A zárójelben lévő H vagy F az alkalmazási helyét jelöli. A H a helyszíni betonozás, az F aaz előregyártott beton.
3. Maximális adalékszemcse méret: 16
Ez milliméterben értendő. A leggyakoribb értékek: 8, 16, 24 mm. Fontos a bedolgozhatóság és szerkezet szempontjából.
4. Bedolgozhatósági osztály (konzisztencia): F3
Ez a beton folyósságát (terülését) mutatja. Az F osztályok:
- F1: Földnedves, merev beton
- F2: Kissé képlékeny, kézzel bedolgozható
- F3: Képlékeny, jól folyós
- F4–F6: Folyós, önterülő betonok
Ki határozza meg, hogy milyen betonra van szükség?
Mivel az épületek állékonyságát, biztonságosságát, terhelhetőségét a beton minősége határozza meg, ezért fontos, hogy a szükséges betonfajtát statikus határozza meg. Az építészeti tervekben ez mindig pontosan rögzítésre kerül, ahogy a szükséges vasalás, a beton vastagsága és a vasalás körül alkalmazott minimális betonfedés is. A statikai tervekben előírtakat mindig tartsuk be!
Ha egyszerűbb építményről van szó, pl. egy járdát vagy kerítést szeretnénk építeni, akkor kérjünk tanácsot a betonüzemtől. Az ott dolgozók számos tanáccsal szolgálhatnak nekünk, mielőtt megrendeljük a szükséges betont. Pl. tudni fogják, hogy az évszaknak megfelelően kell-e adalékszert adni a betonhoz, vagy az adott építményhez milyen betonminőség lesz megfelelő.
Betonkeverés: Házilag vagy betonüzemből?
Betonüzemi keverés (transzportbeton)
A korszerű betonozás alapja az előre kevert, üzemben gyártott transzportbeton. Előnyei:
- Pontos receptúra, állandó minőség
- Szabványosított jelölések és minőségellenőrzés
- Gyors kivitelezés nagy volumen esetén
- Elérhető teljesítménynyilatkozat (e-építési naplóba fel kell tölteni)
Házilag kevert beton – Kis munkákhoz megfelelő
Otthoni keverővel kis volumenű munkák esetén (pl. kerítésalap, járda) használható. Egy egyszerű recept C16/20-as betonhoz, 1 m³ bekeveréséhez a Betonbooster kalkulátora alapján:
- Cement: 275 kg
- Sóder (0-16 mm): 1925 kg
- Víz: 124 l
Munkavédelmi előírások betonozás során
A cement lúgos kémhatású anyag, súlyos bőr- és szemirritációt okozhat, ezért soha ne dolgozzunk védőeszközök nélkül! A betonozás során több veszélyforrás is jelen van, ezért munkavédelmi előírások betartása kötelező:
- Védőkesztyű és védőszemüveg viselése cementtel való érintkezéskor
- Légzésvédelem cementpor keverésekor
- Csúszásmentes, zárt, lúgálló lábbeli használata
- Gépek (pl. betonkeverő, betonvibrátor) kezelése csak képzett személy által
- Mixerbeton fogadásakor fokozott figyelem a gépek körül
A védőfelszereléseket megtalálja a Manutan webáruházában.