A magasban végzett munka veszélyes, ezért munkavédelmi szempontból nagy körültekintést igényel. Az ilyen típusú munkákra szigorú jogszabályok vonatkoznak, amelyek célja a munkavállalók biztonságának védelme és a balesetek megelőzése. Ebben a cikkben áttekintjük a magasban végzett munkára vonatkozó jogszabályokat és azok főbb rendelkezéseit, amelyeket mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak be kell tartaniuk.
Magasban végzett munka: hány méter számít magasnak?
A magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka fogalmát a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2. § d) pontja határozza meg:
az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen – kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges
Magasban végzett munka jogszabályai
A magasban végzett munkákra vonatkozó előírásokat Magyarországon több jogszabály is szabályozza. A legfontosabbak a következők:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 2000. évi LXXX. törvény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
- 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
- 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról
A munkavédelmi törvény általános keretet ad a munkavédelem alapelveire és kötelezettségeire vonatkozóan. A törvény 54. §-a például kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a biztonságos és egészséges munkakörülményeket, beleértve a szükséges egyéni védőeszközöket és a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközöket is.
Magasban történő munkavégzés
A jogszabályok magasban történő munkavégzés esetén két szempontból írnak elő munkavédelmi óvintézkedést. Az egyik a leeső tárgyak elleni védekezés, a másik pedig a munkavállalók leesés elleni védelme.
Leeső tárgyak elleni védelem
A leeső tárgyakkal kapcsolatban a 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet a következőket írja elő:
A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leeső tárgyakkal szemben kollektív műszaki védelemmel kell megvédeni, ott ahol ez műszakilag megoldható. Az anyagokat és a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy összedőlésük vagy felborulásuk elkerülhető legyen. Ahol szükséges, az építési helyen fedett átjárókat kell kialakítani, vagy lehetetlenné kell tenni a veszélyes helyekhez való hozzáférést.
A munkavállalók leesésének megakadályozása
Ugyanezen rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennie a munkaadónak annak érdekében, hogy a magasban munkát végző alkalmazottakat megóvja a leeséstől:
A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük.
Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.
Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani.
A fentiekből az következik, hogy a jogszabály elsősorban a kollektív védelmet követeli meg, és ha az nem valósítható meg, akkor kell egyéni védőeszközzel megóvni a munkavállalókat. Más szóval: ha a műszaki adottságot lehetővé teszik állványzat vagy más leesés elleni védőkorlát építését, akkor azt nem lehet elhagyni és nem lehet pusztán biztonsági hevederek és védősisak használatával magasban munkát végezni.
Létrák és állványzat magasban végzett munkához
A 2000. évi LXXX. törvény 14. cikke a következőket írja elő:
2. A magasban lévő munkahelyek biztonságos megközelítésére szolgáló egyéb eszközök hiányában megfelelő és jó minőségű létrákat kell szolgáltatni. Ezeket megfelelő módon rögzíteni kell, hogy minden vigyázatlanságból eredő mozgásnak ellenálljanak.
3. Minden állványzatot és minden létrát a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell elkészíteni és használni.
4. Az állványzatokat szakembernek kell ellenőriznie a nemzeti jogszabályokban előírt esetekben és időpontokban.
TIPP
A Manutan által forgalmazott létrák között számos professzionális használtra szánt modellt talált, amelyek alkalmasak szervezett munkavégzésre és megfelelnek a szabványkövetelményeknek.
A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű
- lábdeszkával,
- középdeszkával, valamint
- korláttal,
- illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható.
Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg.
Az állványzatot az arra felhatalmazott személynek át kell vizsgálnia:
- a használatba helyezés előtt,
- áthelyezés, módosítás után,
- illetve kedvezőtlen, viharos időjárást követően is.
A 6 méternél nem magasabb létraállványok, fémállványok és bakállványok szerkezeti vázlat alapján építhetők fel. A 20 méternél nem magasabb állványokhoz állványtervet kell készíteni.
A magasban végzett munkához használt állványokra és létrákra vonatkozó részletes szabályokat a 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet tartalmazza. A létrák felállítására és használatára, illetve az állványzatra vonatkozóan további előírások találhatóak a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendeletben.
Tetőn vagy törékeny felületen végzett munka
Szintén a 2000. évi LXXX. törvény, de annak már a 18. cikke fogalmazza meg a legfontosabb előírásokat arra az esetre, ha a munkavállalók tetőn, meredek lejtőn, vagy törékeny felületen dolgoznak:
1. Ahol valamilyen kockázat kiküszöbölésére ez szükséges, vagy amikor a szerkezet magassága vagy hajlásszöge túllépi a nemzeti jogszabályokban meghatározott értékeket, megelőző intézkedéseket kell foganatosítani a munkások, az eszközök és egyéb tárgyak vagy anyagok leesésének elkerülésére.
2. Ha a munkavállalóknak egy tetőn, vagy annak közelében, vagy bármilyen más törékeny anyagú felületen kell dolgozniuk, amelyen keresztül áteshetnek, megelőző intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy figyelmetlenségből ne lépjenek rá a törékeny anyagú felületre, vagy ne essenek azon keresztül.
Kötéllel biztosított munkavégzés a magasban
Ha a magasban végzett munkához a feljutást kötelek segítségével valósítják meg, akkor a következőkre kell ügyelni:
- A munkát előre meg kell tervezni és folyamatosan felügyelni kell.
- A munkavállalót elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni (beleértve a mentést is).
- Két, egymástól független rögzítési ponttal rendelkező kötelet kell biztosítani (egy ereszkedő és egy biztosító kötél).
- A munkavállaló részére teljes testhevederzetet kell biztosítani, amit a munkát végző mindvégig köteles használni.
- Az ereszkedő kötelet önzáró eszközzel kell ellátni.
- A biztosító kötelet szinkronizált mozgású, lezuhanását megakadályozó rendszerrel kell ellátni.
Fontos tudni, a kötéllel biztosított munka nem azonos az alpintechnikával. Az ipari alpintechnikai tevékenységre speciális szabályok vonatkoznak, amit a 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet tartalmaz.
A magasban végzett munka jogszabályainak ismeret és alkalmazása elengedhetetlen a munkavállalók védelme érdekében. Az előírások betartása nemcsak jogi követelmény, hanem a munkavállalók életének és egészségének megőrzése érdekében is alapvető fontosságú.