A környezet védelme és a körforgásos gazdaságra való áttérés érdekében ma már nem kérdés, hogy minél szélesebb körben kell alkalmazni a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, hiszen így értékes alapanyagok kerülhetnek vissza a gyártási körforgásba. Cikkünkben sorra vesszük a szelek hulladékgyűjtés szabályait és az EPR alapvető tudnivalóit, amit a vállalkozásoknak ajánlott követniük saját hulladékgazdálkodási gyakorlatuk kidolgozása során.
Szemétgyűjtés helyett hulladékgyűjtés: szemléletformáló különbség
A szelektív hulladékgyűjtés fontosságát számos európai ország igen korán felismerte és már a 70-es években bevezette azt. Ezzel a lakosság, illetve a cégek szemlélete is nagymértékben megváltozott: szemét helyett hulladékként tekintettek mindarra, ami a kukákba került. Ennek a korai tudatosságnak köszönhető, hogy pl. Németországban, Dániában vagy Hollandiában a szelektív hulladékgyűjtés aránya ma már kb. 70%. Ezzel szemben Magyarországon csak a 90-es években indult el a szelektív hulladékgyűjtés, de akkor még csak kísérleti jelleggel. A 2000-es évek hoztak jelentős fordulatot, amikor egyre több hulladéksziget jelent meg, majd a cégeknél és lakosságnál is megjelentek a szelektív kukák, illetve ezzel együtt a házhoz menő hulladékszállítás.
EPR: ahol a gyártó vagy a forgalmazó felel és fizet a hulladék után
2023-ban Magyarországon is életbe lépett az EU hulladékgazdálkodási irányelvén alapuló kiterjesztett gyártói felelősség, az EPR (extended producers responsibility). Ennek lényege, hogy a termékek életciklusának végén a hulladékkezelés felelőssége és költsége a gyártót vagy az első belföldi forgalomba hozót terheli. A hulladékkezelésbe beletartozik a gyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás is, amelyekből az elsőt, vagyis a gyűjtést Magyarországon a MOHU szervezi kollektív módon.
Az uniós jogszabály 5 termékkör esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását:
- egyszer használatos műanyag termékek,
- elektromos és elektronikai berendezések,
- csomagolások,
- járművek,
- elemek és akkumulátorok.
Szelektív hulladékgyűjtés szabályai a munkahelyen
Egy tonna műanyag újrahasznosításával 500 kg CO2 kibocsátás megtakarítás érhető el, 1 kg újrahasznosított papír használatával pedig 67% vizet és 50% energiát lehet megspórolni. Csak két egyszerű példa arra, miért fontos a hulladék szelektív gyűjtése és újrafeldolgozása.
A szelektív hulladékgyűjtés hatékony módja annak, hogy a vállalkozások hozzájáruljanak a környezetvédelemhez. Íme néhány praktikus tanács a hatékony szelektív hulladékgyűjtés megvalósításához:
1. Hulladéktípusok azonosítása és felmérése
Első lépésként célszerű áttekinteni, hogy a vállalat milyen típusú hulladékot termel a tevékenysége során. Leggyakrabban előforduló hulladéktípusok: műanyag, papír, fém, üveg, valamint komposztálható és veszélyes hulladékok. Az egyes típusok mennyiségi felmérése segíthet abban, hogy pontosan milyen gyűjtési infrastruktúrára lesz szükség.
2. A megfelelő gyűjtőedények kiválasztása és elhelyezése
Az optimális eredmény érdekében minden hulladéktípushoz külön gyűjtőedény szükséges. Beltéri elhelyezésnél fontos figyelni a jól látható és könnyen hozzáférhető helyekre, itt a szelektív kukák kerüljenek a közösségi területekre és a konyhákba. Kültérre zárható gyűjtőedényeket és konténereket érdemes választani a szennyeződés és a rongálódás elkerülése érdekében.
Szelektív kuka színek
A gyűjtőedények színkódjai elősegítik a könnyű azonosítást:
- kék a papírnak,
- sárga a műanyagnak (és a fémnek),
- zöld a színes üvegnek,
- fehér az átlátszó üvegeknek,
- szürke a fémeknek (ha külön gyűjtik)
- fekete a vegyes hulladéknak.
Ezeken felül a komposztálható hulladéknak érdemes bevezetni egy külön gyűjtőedényt, lehetőség szerint a fentiektől eltérő színben, amennyiben megoldható a cég kertjében a komposztálás. A komposztálható hulladékra még nincs általánosan elterjedt kukaszín, de sokan választják erre a célra a barnát.
Mi kerülhet a szelektív kukákba? – A szelektív hulladékgyűjtés szabályai
Papírhulladéknak szánt kék kuka: hullámkarton összehajtogatva, kartondoboz, reklámújság, szórólap, csomagolópapír, nyomtatópapír, tojástartó, füzet, könyv
Nem kerülhet a kék kukába: Papír zsebkendő, kéztörlő, használt szalvéta, hőpapír, blokk, étellel, olajjal szennyezett papírok, gémkapocs, tűzőgépkapocs és spirálfüzet fém része.
Műanyag és fém hulladéknak szánt sárga kuka: PET-palackok és fém italos palackok (ha nem szerepel rajtuk a visszaválthatósági jelzés), Tetra Pak palackok kiöblítve (Budapesten a műanyag- és fém kukákban a helyük, de más településeken eltérő szabályok lehetnek), műanyag kupakok, fóliák, hungarocell (polisztirol), tisztító- és mosószeres flakonok kiöblítve, tejtermékek poharai kiöblítve, konzervdoboz, fémkupak. A műanyag csomagolásokon számjelzés jelöli az anyag pontos típusát. Ezek közül sajnos nem mindegyik újrahasznosítható. Az 1-es, 2-es, 4-es és 5-ös jelzésű műanyagok kerülhetnek a szelektív kukába.
Nem kerülhet a sárga kukába: A 3-as, 6-os és 7-es jelzésű műanyagok, az elektronikai termékek fém alkatrészei, festékspray, benzines kanna, savas, lúgos és olajos flakonok.
3. Munkavállalók képzése és a tudatosság növelése
A szelektív hulladékgyűjtés sikere a munkavállalók hozzáállásától is függ. Érdemes oktatási programokat és rendszeres tájékoztatókat szervezni, hogy mindenki tisztában legyen a gyűjtés fontosságával és a helyes szelektálási szabályokkal. Hasznos lehet információs anyagokat, plakátokat kihelyezni a gyűjtőedények mellé, amelyek vizuálisan is támogatják a megfelelő használatot.
4. Kapcsolat felvétele hulladékkezelő partnerekkel
A szelektív hulladékgyűjtés részeként fontos, hogy a gyűjtött hulladékot szakértő hulladékkezelő partnerekhez szállítsák. A helyi hulladékgazdálkodási cégekkel való együttműködés biztosíthatja, hogy a gyűjtött anyagok újrahasznosításra vagy megfelelő kezelésre kerüljenek.
5. Nyomon követés és folyamatos fejlesztés
A hatékony hulladékgyűjtéshez időről időre érdemes értékelni a folyamatot és figyelni az eredményeket. A szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségének nyomon követése révén a vállalat azonosíthatja az esetleges fejlesztési lehetőségeket, és a dolgozói visszajelzések is segíthetnek a folyamat hatékonyságának javításában.
6. Felelős vállalati arculat erősítése
Végezetül, a környezettudatos megközelítést érdemes kommunikálni a cég ügyfelei és partnerei felé is, például weboldalon, hírlevelekben vagy közösségi médiában. A szelektív hulladékgyűjtésről szóló hírek, statisztikák megosztása pozitív képet fest a cégről, erősíti a környezetbarát arculatot, és további üzleti előnyöket hozhat.
A szelektív hulladékgyűjtéssel hanem hosszú távon hozzájárulhat a vállalat fenntarthatósági céljaihoz és pozitívan befolyásolhatja a vállalati kultúrát is. A Manutannál széles választékban találja meg a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges beltéri és kültéri gyűjtőedényeket.