Miközben a vállalati társadalmi felelősségvállalási kritériumok egyre inkább jelen vannak a pályázati felhívásokban, a fogyasztók megoldásokat keresnek a környezetkímélőbb vásárlásra. Ez a változás átalakítja a kereslet és kínálat törvényét.
Az Opinion Way és az Oney, a fizetési megoldásokra és pénzügyi szolgáltatásokra szakosodott csoport által végzett európai tanulmány már 2020-ban kimutatta, hogy az európai fogyasztók 90%-a ma már elvárja a márkáktól, hogy szilárdan elköteleződjenek a fenntartható fejlődés mellett. Olyan termékeket szeretnének, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak, hosszabb ideig használhatóak és etikusabban készülnek. Röviden, a mai fogyasztók azt akarják, hogy a márkák segítsenek nekik jobb fogyasztói döntéseket hozni és kevesebbet pazarolni. Sőt, egy másik tanulmány szerint a fogyasztók több mint fele (56%) már beleegyezett, hogy többet fizessen egy környezetbarátabb termékért, ezáltal elősegítve a felelős és fenntartható fogyasztást.
Felelős és fenntartható fogasztás: amikor a kínálat alkalmazkodik a kereslethez
A vállalatok most minden eddiginél jobban hajlamosak megfelelni a fogyasztók fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elvárásainak. Miközben a közvélemény egyre inkább a környezeti és éghajlati kérdésekre, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalásra (CSR) összpontosít, a fogyasztói attitűdök ennek eredményeként természetesen változnak, odáig menően, hogy:
- A vállalatok 63%-a úgy érzi, hogy a fenntartható fejlődés érdekében tett intézkedéseiket és CSR-megközelítésüket közvetlenül az ügyfelek diktálják.
- 58% az ügyfél-elégedettséget használja fő mutatóként a CSR- és környezetvédelmi vállalásaik megtérülésének mérésére.
- A vállalatok 83%-a a fenntartható fejlődést kiaknázandó üzleti lehetőségnek tekinti.
Másrészt a fogyasztók 69%-a ma nehezen tudja megállapítani, hogy a márkák valóban olyan gyakorlatokat fejlesztenek-e ki, amelyek összeegyeztethetők a környezet tiszteletben tartásával és az éghajlat védelmével. Ez a megállapítás arra utal, hogy a vállalatoknak egyre nyitottabbnak kell lenniük CSR- és környezetvédelmi politikájuk tekintetében, és javítaniuk kell kommunikációjukat is, hogy ezeket a politikákat megismertessék a nyilvánossággal.
A millenniumi generáció hatása a fenntartható fejlődés és a felelős fogyasztás kérdésére
A fogyasztóknak, különösen a fiatalabb generációnak egyre növekvő elvárásai vannak. 2019 végén az Ipsos MORI/Amnesty International által 22 országban 10.000, 18 és 25 év közötti fiatal körében végzett felmérés kimutatta, hogy az éghajlatváltozás a legsürgetőbb aggodalmuk. És amikor belépnek a munkaerőpiacra, ezek a fiatalok fogyasztókká és aktív munkavállalókká válnak, ami elkerülhetetlenül befolyásolja az őket alkalmazó vagy nekik termékeket értékesítő vállalatok működését. Ez a generáció nagyon magas szintű igényt mutat az etikai, környezetvédelmi és társadalmi normák tekintetében. A vállalatok számára elengedhetetlen lesz ezen elvárások integrálása minden tevékenységi területükbe ahhoz, hogy erős kapcsolatot alakítsanak ki nemcsak a fogyasztóikkal, hanem az alkalmazottaikkal is. Valójában, akár a fenntartható és felelős termékek fogyasztásáról, akár tágabb értelemben a munkaerőpiacról van szó, a kínálat és a kereslet közötti egyensúly átalakult. Egyre kevésbé alapul szigorúan pénzügyi kritériumokon, hanem előtérbe kerülnek az olyan globális dimenziók, mint például az az általános szerepre, amelyet a vállalat társadalmaink közös sorsában betölteni kíván.
Mostantól a fogyasztók már nem csak azért vásárolnak meg egy terméket, mert jó ár-érték arányt kínál, hanem azért is, mert az életciklusát pozitívnak ítélik: újrahasznosítható, fenntartható, felelősségteljes, mert valóban karbonsemleges, és a gyártási körülményei megfelelnek az etikai kritériumoknak. Hasonlóképpen igaz ez a munkaerőpiacra is: a jelöltek nem csak azért szeretnének egy adott cégnél dolgozni, mert jó karrierlehetőségeket és vonzó fizetést kínál, hanem azért is, mert ambiciózus CSR-kötelezettségeket mutat.
Másképp kell kommunikálni a fenntartható fejlődésről
Ez a változás természetesen arra ösztönzi a vállalatokat, hogy újragondolják kommunikációjukat. Például a tőzsdén jegyzett nagy cégek éves jelentésüket nagyon komoly CSR-jelentéssel egészítik ki, amelyek sokszor részletesebbek és bővebbek, mint amit a jogszabályok előírnak számukra. A cél tevékenységeik társadalmi és környezeti hatásának jobb megértése, mérése és kezelése.
Természetesen a kommunikáció fejlődése túlmutat ezen az intézményi kereten, és a reklámozás alapjaira is hatással van.
Lehetővé teszi-e a fenntartható és felelős fogyasztás a vállalatok növekedését?
A kínálat és a kereslet átalakulása új növekedési kilátásokat teremt. A Vállalkozási és Fenntartható Fejlődési Bizottság által a Davosi Fórumon bemutatott Better Business, Better World jelentése szerint ha elérnénk az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját, akkor az 12 billió dollár értékű új üzleti lehetőséget nyitna meg, és 380 millió munkahelyet teremthetne.
A svéd Material Economics cég által végzett tanulmány becslése szerint a körforgásos gazdaság javára történő határozottabb elmozdulás 2030-ra akár évi 535 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhetne. Természetesen ez attól függ, hogy a kínálat megfelel-e a fenntartható és felelős fogyasztás iránti keresletnek.
