Milyen veszélyei vannak, ha porral járó munkát végez? Cikkünkben bemutatjuk az egészségügyi következményeket, és megismerheti, hogyan védekezhet a káros hatásokkal szemben.
A por káros hatásai számos munkakörben megjelenhetnek, különösen a nehéziparban, az építőiparban, a fém-, fa- és vegyiparban. A por nem csupán légúti irritációt okoz, hanem védekezés hiányában lassan kialakuló krónikus betegségekhez és munkaképesség-csökkenéshez is vezethet. Azokon a munkahelyeken, ahol a por potenciális veszélyforrás, a munkavédelmi szakemberek feladata a kockázatok felismerése, megelőzése, dokumentálása, és a hatékony védelem biztosítása.
Mik a por káros hatásai?
Elsőként fontos kiemelni, hogy a szabad szemmel néha láthatatlan, apró szennyezőanyagok komolyabb veszélyt rejtenek, mint a jól látható, levegőben szálló por, mert ezeket az egészen apró részecskék – egyéni védőeszköz hiányában – a tüdőbe és a véráramba is bekerülhetnek.
Három mérettartományt fontos tudatosítani a munkavállalókban:
- PM10: A 10 µm-nél (mikrométer) kisebb részecskék, amelyek belélegezhetők és a hörgőkig eljutnak. A téli szmog például ilyen mérettartományban tartalmaz szennyeződéseket, így a PM10 kifejezés viszonylag közismert.
- PM2.5: A 2,5 µm-nél kisebb részecskék mélyen a tüdőbe és a véráramba is bejuthatnak. Égési folyamatok során, illetve ipari termelésben gyakran előfordul ez a szemcseméret.
- Ultrafinom részecskék (nanorészecskék): A 0,1 µm (100 nm) alatti részecskék sejtszinten is képesek áthatolni a membránokon. A WHO állásfoglalása szerint az ultrafinom részecskékre nem állapítható meg olyan egészségügyi határérték, ami ne lenne káros.
Por belélegzése során a következő egészségügyi hatásokkal kell számolni
Légzőszervi megbetegedések
- Az inhalálható (belélegezhető) por irritálhatja a felső légutakat, kiválthat akut hörghurutot, asztmás reakciókat.
- A respirábilis (lélegezhető) por bejut a tüdő mélyebb régióiba, ami hosszú távon szilikózist, azbesztózist vagy tüdőfibrózist eredményezhet. A krónikus expozíció tüdőkapacitás-csökkenéshez és daganatképződéshez is vezethet.
Szembántalmak: A finom, száraz por szemirritációt, kötőhártya-gyulladást, hosszabb távon akár maradandó szemkárosodást is okozhat.
Bőr- és nyálkahártya irritációk, allergiás reakciók: Bizonyos porok (pl. vegyi anyagok, fémpor) kontakt dermatitiszt, ekcémás megbetegedést vagy immunreakciót válthatnak ki.
Szisztémás mérgezés: A vegyi anyagokat tartalmazó finom porok bejuthatnak a véráramba, és onnan egyes szerveket károsíthatnak (pl. nehézfémek által okozott vese- vagy idegrendszeri károsodás).
Por belélegzése: Kiemelt kockázat, ezért fontos a védekezés
Ahogy már fentebb írtuk, a levegőben terjedő porrészecskék méretük alapján különböznek. Az expozíciónak kitett területeken kötelező egyéni védőeszköz (maszk, légzésvédő) alkalmazása.
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet ezen eszközök használatának minimum követelményeit határozza meg. A rendelet a munkáltatóra nézve egyértelmű kötelezettséget ír elő a 4. § (5) bekezdésben:
„A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.”
A por egészségügyi hatásai: Rövid és hosszú távú veszélyek is vannak
A konkrét hatás attól függ, hogy milyen a por kémiai összetétele, szemcsemérete, az expozíció időtartama és koncentrációja. Emellett az iparág is döntő, például bányászat, hegesztés vagy vegyipari munka során különösen magas kockázattal kell számolni, ezért ezeken a munkahelyeken a védekezésre is nagyobb gondot kell fordítani.
- Rövid távú egészségügyi hatások: légúti irritáció, köhögés, nehézlégzés, szem- és bőrpír
- Hosszú távú egészségügyi hatások: krónikus bronchitis, tüdőfibrózis, karcinogenezis, csökkent tüdőfunkciók, allergiás és autonóm immunfolyamatok
Jogszabályi háttér, amit a munkaadóknak ismerniük kell
A 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) általános keretet biztosít a munkavédelmi feladatokhoz, kockázatértékeléshez, és a munkavállalók védelméhez szükséges rendszerek szabályozásához.
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet részletesen szabályozza az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó minimális biztonsági és egészségvédelmi elvárásokat, pl.:
Az 55/2023. (XII. 28.) GFM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szól. Fontos tudni, hogy a rendelet értelmében rákkeltő anyag többek között a bükkfa-, a tölgyfa-, és egyéb keményfaporok is. Ilyen porszennyezés akár háztartási körülmények között is előfordulhat, így favágáshoz és bútorjavításhoz viseljen védőmaszkot.
Hol vannak kitéve a munkavállalók a por káros hatásainak?
Bár bizonyos mennyiségű és összetételű por mindenütt előfordul, vannak olyan iparágak, hol a munkavállalók fokozott kockázatnak vannak kitéve a por káros hatásaival szemben.
Építőipar: Betonvágás, glettelés, kőműves munka során jelentős a szilka- és cementpor koncentráció a levegőben, ezért kötelező az aktív elszívás és védőmaszk használata. Minimum FFP1 légzésvédő maszkok használata javasolt.
Fémipar/hegesztés: hegesztés során képződő fémoxid por (pl. mangán, ólom) belélegzése idegrendszeri, vérképzőszervi károsodáshoz vezethet. Minimum FFP2 légzésvédő maszkok használata javasolt.
Faipar: Faforgács por légúti allergiát, asztmás reakciókat válthat ki, a keményfa porok pedig rákkeltőek (pl. tölgy, bükk). Minimum FFP2, de inkább FFP3 légzésvédő maszkok használata javasolt.
Vegyipar és egészségügy: Ezekben az iparágakban toxikus, karcinogén részecskék, vírusok, baktériumok és gombák fenyegetik a munkavállalókat, ezért FFP3 légzésvédő maszk használata javasolt.
Munkavédelem és megelőzés
A por káros hatásaival szemben egyéni védőeszközök használatával lehet leginkább védekezni. Ugyanakkor fontos, hogy a munkaadó tisztában legyen a munkavégzés veszélyivel, hiszen a helyes védelmi intézkedéseket csak ennek tudatában hozhatja meg.
Kockázatértékelés és pormérés
- Rendszeres légköri pormonitorozás mintavételezéssel.
- Rendszeres foglalkozás-egészségügyi szűrés, illetve időszakos orvosi vizsgálat a porexpozíciónak kitettek számára (pl. tüdőfunkciós vizsgálat).
Műszaki beavatkozások az egyéni védőeszközökön túl
- Forrásnál történő elszívás, vízpermet, zárt rendszerek alkalmazása.
- Szellőző rendszerek, légcsere növelése.
Egyéni védőeszközök alkalmazása
- Megfelelő FFP2/FFP3 légzésvédők használata, CE jelzéssel és karbantartással.
- Védőszemüveg, védőruházat, kesztyű a szem és bőr védelmére.
Oktatás és képzés
- A dolgozók rendszeres képzése a por kockázatairól és a védőeszköz helyes használatáról.
- Tájékoztató plakátok, piktogramok kihelyezése.
- Rendszeres ellenőrzés a munkavédelmi szabályok betartására vonatkozóan.
A por káros hatásai súlyosak, ám a munkavédelmi intézkedések hatékonyan csökkenthetik a kockázatokat. A megelőzés — műszaki megoldások, védőeszközök, rendszeres képzés és orvosi ellenőrzés — nemcsak az egészséget védi, hanem hosszú távon a vállalat működési stabilitását is biztosítja.