A verseny fokozódásával ma a hatékonyság és a termelékenység növelésének kérdései jelentik az egyik legnagyobb kihívást a cégek számára. A munkaerő-termelékenység optimalizálása nem kizárólag technológiai vagy gyártásszervezési kérdés: legalább annyira üzemgazdasági, humánerőforrás-menedzsmenti és ergonómiai téma is. Ebben a cikkben olyan kulcsterületeket vizsgálunk meg, amelyek hozzájárulnak a dolgozók hatékonyságának és motivációjának növeléséhez, miközben a termelési eredmények is javulnak.
Termelésmenedzsment és munkaerői hatékonyság
A termelésmenedzsment alapja a gyártási folyamatok megtervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése. Az emberi tényező itt kulcsszerepet játszik. A dolgozók teljesítése nagyban függ attól, hogy mennyire érzik azt, hogy részesei, formálói egy-egy folyamatoknak, illetve milyen mértékben tudják kontroll alatt tartani saját munkájukat. Számos felmérés igazolja, hogy a munkahelyi jóllét, a megfelelő munkakörülmények biztosítása, az ergonómia, az anyagi juttatások és az erkölcsi elismerés mind-mind hozzájárul a munka hatékonyságához. Az alábbiakban sorra vesszük, melyek azok a lépések, amelyeket a vállalatok megtehetnek a munkaerő-termelékenység érdekében.
Így növelhető a termelési hatékonyság
1. A munkaterület fizikai fejlesztése
A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy a munkakörnyezet ergonomikus legyen. A megfelelő munkamagasság, a jól elhelyezett eszközök, a rendezett munkatér segíti a koncentrációt és csökkenti a fizikai megterhelést. A lean menedzsmentben alkalmazott 5S-módszer segíthet fenntartani egy hatékony, letisztult munkakörnyezetet. A munkaállomások kialakításánál törekedni kell arra, hogy a bútorok és a munkához használt eszközök is ergonomikusak legyenek. Az állítható magasságú asztalok és székek ma már alapfelszerelésnek számítanak az irodákban, ahogy a gyártóüzemekben is fontos szerepük van az álláskönnyítő székeknek vagy a kifáradást gáló szőnyegeknek.
2. Autonómia és önállóság növelése
A dolgozók nagyobb autonómiája nemcsak növeli a munkavállalói elégedettséget, hanem közvetlen hatással van a termelékenységre is. Ha a munkavállalók maguk dönthetnek bizonyos munkafolyamatokról, vagy javaslatokat tehetnek fejlesztésekre, akkor erősebben elkötelezettek és proaktívabbak lesznek. Az autonómia az otthoni munkavégzés vagy a távmunka bevezetésével is fokozható. A munkaadóknak érdemes tudni, hogy a mai fiatalok már nem csupán stabil állást keresnek jó fizetéssel és természetbeni juttatásokkal. A munkavállalók, különösen a fiatalabb generációk, keresik a szakmai életük értelmét. Mindenkinek megvan a saját elképzelése arról, hogy mi ad sikerélményt a karrierjében. Ha azt érzik, hogy a munkahelyük ebben támogatja őket, akkor lojálisabbak lesznek, ami növeli a munkaerő termelékenységét is.
3. Az együttműködés és információmegosztás segítése
A csapatmunka erősítése, a transzparens kommunikáció és a horizontális információáramlás lehetővé teszi a gyorsabb problémamegoldást, az egymás munkájának megértését és a kollektív tudás hasznosítását. A rendszeres stand-up meetingek és csapatcélok kijelölése segítik ezt. Mindehhez fontos, hogy inspiráló munkakörnyezetet is teremtsünk. Az irodában alakítsunk ki csapatmunkára alkalmas tereket és szereljük fel olyan eszközökkel, amelyek támogatják a közös ötletelést (faliújság, fehér tábla, kivetítő, kényelmes székek stb.).
4. Zajcsökkentés a munkahelyen
A zajos munkakörnyezet csökkenti a koncentrációt, fokozza a stresszt és hosszú távon egészségkárosító hatású. Azt hihetnénk, hogy egészségre ártalmas zaj csak a gyárakban, üzemekben fordul elő, pedig valójában az irodai dolgozókat is nagymértékben érinti. Ha körülöttünk folyamatosan online meetingek vannak, állandó a jövés-menés, megállás nélkül pittyegnek a gépek, csörögnek a telefonok, akkor rövid időn belül jelentkeznek a mentális fáradság tünetei: ingerlékenység, koncentráció hiánya, motiválatlanság. Akusztikai panelek, zajelnyelő burkolatok, valamint csendes zónák kialakításával nagyban javíthatja a dolgozói környezet minőségét. Fontos továbbá, hogy a zajjal járó tevékenységekre (pl. telefonálás, megbeszélések) kialakítsunk egy „etikai kódexet”, amelyet mindenki betart. Csendes környezetben a munkaerő-termelékenység is javulni fog.
5. A mozgásszervi megbetegedések megelőzése
A monoton, ismétlődő mozdulatokból álló fizikai munkavégzés sok esetben mozgásszervi panaszokhoz vezethet. De veszélynek vannak kitéve azon irodai dolgozók is, akik nem megfelelően beállított íróasztalt és széket használnak, illetve nincsenek tisztában a helyes testtartás szabályaival. A mozgásszervi megbetegedések megelőzhetőek ergonomikus munkaállomásokkal, a testhelyzet-váltás lehetőségének biztosításával, a helyes testtartás elsajátításával, illetve rendszeres testmozgással. Mindezekkel segíthet csökkenteni a táppénzre kényszerülő dolgozók számát.
6. Levegőminőség javítása
A rossz beltéri levegőminőség fáradtsághoz, fejfájáshoz és koncentrációcsökkenéshez vezethet. A szellőzési rendszerek korszerűsítése, légszűrők használata és a CO2-szintek monitorozása hosszú távon is jelentősen javíthatja a produktivitást. Már egy egyszerű szellőztetés is csodákra képes, egy profi légtisztító géppel pedig garantálható, hogy a levegő minősége akkor is ideális legyen, ha a külső levegő szmogos.
7. Növények a munkahelyen
Kutatások igazolják, hogy a beltéri növények nemcsak díszítik a munkakörnyezetet, hanem csökkentik a stresszt, javítják a levegő minőségét, és fokozzák a kreativitást is. Egyes irodai zöldítési programok akár 10-15%-os termelékenységnövekedést is eredményezhetnek.
Kis lépések, nagy hatás
A munkaerő-termelékenység optimalizálása nem kizárólag a gyártási vagy logisztikai hatékonyságról szól. Olyan holisztikus szemléletmódot igényel, amely figyelembe veszi az emberi tényezőt, a munkakörnyezet minőségét, az autonómiát és a csapatmunkát is. Egy-egy apró fejlesztés is jelentős és tartós hatást gyakorolhat a hatékonyságra, a dolgozói elégedettségre és ezáltal a vállalati eredményekre.