A helytelen munkavégzési szokások minden ágazatban egészségügyi kockázatot jelentenek, aminek a következményeként megjelenhetnek a foglalkozási megbetegedések a munkavállalók körében. Ez különösen igaz a váz- és izomrendszeri betegségekre (MSD), amelyek sok munkahelyi hiányzáshoz vezetnek. Ezek az ízületeket, inakat és izmokat érintő rendellenességek súlyos következményekkel járhatnak a vállalat termelékenységére nézve. Ilyen körülmények között a mozgásszervi megbetegedések megelőzése kiemelten fontos mind a vállalat, mind a munkavállaló számára.
Amit a mozgásszervi betegségekről érdemes tudni
Az „MSD” rövidítésként is ismert mozgásszervi betegségek olyan foglalkozási megbetegedések, amelyek 5 európai munkavállalóból 3-at érintenek1:
• A munkavállalók 29%-a szenved alsó végtagi problémáktól.
• 41%-uknál fordul elő felső végtagot érintő fájdalom, beleértve a vállat és a nyakat is.
• 43%-uk tapasztal derékfájást.
A következő területeket érintik a leggyakrabban az MSD-k:
• Felső és alsó végtag ízületei
• Izmok
• Inak
• Idegek
• Gerinc
A váz- és izomrendszeri megbetegedések fájdalomként, izom-diszkomfortként vagy izomtónusvesztéssel nyilvánulhatnak meg egy adott testterületen. Az állapot súlyosságától függően a mozgásszervi megbetegedések tünetei kezdetben csak fizikai aktivitás során jelentkezhetnek, később azonban pihenés közben is fennmaradhatnak.
A váz- és izomrendszeri megbetegedések idővel súlyosbodhatnak, és erősen legyengítő, orvosi kezelést igénylő állapotokat okozhatnak, például lumbágót, isiászt vagy porckorongsérvet. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen a munkahelyi hiányzás (betegszabadság, táppénz).
MSD-k: Okok, következmények és miért fontos a megelőzés
A mozgásszervi megbetegedésekre egyre nagyobb figyelem irányul. Mi okozza ezt, és milyen megközelítést kell alkalmazni a MSD megelőzésében?
Melyek a vállalatoknál a váz- és izomrendszeri megbetegedések okai és következményei?
A munkakörülményektől függően a mozgásszervi megbetegedéseket kiváltó foglalkozási veszélyek eltérőek, illetve a munkavállaló testtartásától függően jobban érintettek bizonyos testrészeket.
Ezek a rendellenességek, mint a foglalkozási megbetegedések elsődleges okai, egyre nagyobb mértékben érintik a raktári dolgozókat, akik elsősorban a felső végtagjaikat (kéz, csukló, ujjak, váll, könyök) érintő fájdalomtól szenvednek. Ezt a fájdalmat, mint például a kéztőalagút szindrómát, ismétlődő mozgások vagy túlzott terhelés okozza.
A raktárakban jelentős kockázati tényező a nehéz terhek szállítása, rakodása, illetve a rossz pozíciók. A következmények súlyosak lehetnek, olyannyira, hogy a rendszeresen nehéz terheket cipelő munkavállalók 63%-a szenved mozgásszervi megbetegedésekben1.
Az ízületi megbetegedések gazdasági következményekkel is járnak a vállalatra:
- Csökkent dolgozói teljesítmény;
- Megnövekedett betegszabadság;
- Magasabb a munkahelyi balesetek kockázata.
A mozgásszervi megbetegedések a munkavállalói kompenzációs költségek 40%-át tehetik ki1. Ami még rosszabb, ez a betegség egyes európai országokban akár 2%-kal is csökkentette a GDP növekedését2. A dolgozók testi és lelki egészségének gondozása a vállalat felelőssége. Ha az MSD esetében a cég a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, akkor az a teljesítményt és az üzleti célokat is támogatja.
Miért érdemes a MSD esetében prevenciós megközelítést alkalmazni?
Ha valamelyik dolgozója mozgásszervi megbetegedésben szenved, csökkenhet a termelési ráta, a munkahelyi életminősége, és az Ön cége termelékenysége is.
A mozgásszervi megbetegedések a munkavállalók motivációjára is hatással vannak, mivel az ilyen típusú rendellenességek megjelenésekor a munkavállaló vonakodhat attól, hogy kockázatot vállaljon a munkahelyén bizonyos feladatok elvégzésével. Ezért alapvető fontosságú az MSD megelőző intézkedések végrehajtása a kollégái munkabiztonságának érdekében.
A munkahelyi egészségügyi és biztonsági kockázatokhoz való alkalmazkodás fontossága
Ahogy Guy Ryder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet korábbi főigazgatója hangsúlyozza:
„Nemcsak a munkakörülmények változtak az idők során, hanem az egészségügyi és biztonsági kockázatok természete is. És ez a jövőben is folytatódni fog. Az átalakuló technológiai, demográfiai és környezeti változásokkal, amelyek a munka új világát alakítják, ez minden eddiginél fontosabb és új biztonsági kockázatot jelent.”
Az MSD-k amellett, hogy hatással vannak a munkavállalók termelékenységére és motivációjára, a mozgásszervi megbetegedések különféle kiadásokat jelentenek a vállalat számára. Ezek a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedő munkavállalók helyettesítéséhez, valamint a munkahelyi balesetek során megsérült berendezések esetleges cseréjéhez vagy javításához is kapcsolódhatnak. A munkahelyi balesetek 38%-a mozgásszervi megbetegedésekkel hozható összefüggésbe2.
A munkavállalók mozgásszervi megbetegedésének lassítása vagy akár megelőzése segít megóvni egészségüket és korlátozni a termelékenység csökkenéséhez vezető költségeket. Ennek eléréséhez van egy egyszerű megoldás: Megelőző intézkedések végrehajtása.
Hogyan lehet korlátozni és megelőzni a váz- és izomrendszeri betegségeket a vállalatoknál?
A munkavállalók biztonságának érdekében alapvető fontosságú a mozgásszervi megbetegedések megelőzése. Számos megoldás létezik, és ezek egyre gyakoribbak a vállalatoknál.
Először meghívhatja kollégáit a munkahelyi ergonómiával és testtartással kapcsolatos tréningekre, hogy prioritást állítson fel a foglalkozási megbetegedések kialakulásának elkerülése érdekében. Az oktatási és képzési programban található rengeteg információ segít felhívni a figyelmet a mozgásszervi betegségekre, hogy jobban megértsük és a megfelelő időben észleljük őket.
Ugyanilyen alapvető fontosságú egy cselekvési terv végrehajtása a dolgozókkal. Ez magában foglalhatja a MSD megelőzésére szolgáló intézkedéseket, mint például:
- Tájékoztató kampányok a kerülendő mozdulatokról és testhelyzetekről.
- Ergonomikus eszközök, felszerelések és termékek biztosítása a munkavállalók támogatására.
- Munkavédelmi szakértő, illetve egészségügyi és biztonsági képviselő kijelölése a vállalaton belül.
A továbblépéshez célszerű kockázatértékelést végezni a vállalat osztályain belül, amelynek célja a fő MSD veszélyek azonosítása. Ez az értékelés egy ergonómiai tanulmány formáját ölti, és elemzi a dolgozók mozgását, hogy megállapítsa napi feladataik nehézségi szintjét. Ez jellemzően olyan pozíciókra vonatkozik, ahol a kezelők ismétlődő mozdulatokat hajtanak végre, nehéz terheket emelnek, jelentős fizikai terhelésnek vannak kitéve, vagy megerőltető munkatempót követnek.
Az MSD megelőzését támogató technológiák a raktárakban
Az elmúlt években a technológiai újítások megjelenése forradalmasította a raktári munka minőségét. Exoskeletonok, kobotok, mesterséges intelligencia… új asszisztensek fejlődnek, és nagymértékben csökkentik az ismétlődő mozgásokból eredő sérüléseket.
Az exoskeletonok olyan robotok, amelyek mechanikus karokkal rendelkeznek. Ezek a gépek közvetlenül segítik a munkavállalókat a nehéz terhek emelésében.
Vannak „kobotok”, más néven együttműködő robotok. Ezek az intelligens eszközök nagyon hasznosak a munkavállalók helyettesítésére vagy támogatására, különösen az ismétlődő mozgású feladatoknál, amelyek nehézségei ronthatják a morált. A kobotok testreszabott használatra konfigurálhatók, hogy megfeleljenek az Ön egyedi igényeinek. Alkalmazkodnak az új feladatokhoz, és segítik a dolgozókat a tevékenységi csúcsok idején.
Az automatizálást nagymértékben használják a raktárkezelésben és a logisztikában. Bizonyos feladatok intelligens robotok segítségével történő automatizálásával felszabadítja csapatait, akik ezután olyan tevékenységekre összpontosíthatnak, ahol az emberek valódi hozzáadott értéket hoznak. Egy egyszerű konfiguráció elegendő ahhoz, hogy időt takarítson meg bizonyos tárgyak raktáron belüli komissiózása vagy szállítása során.
Ez az automatizálás azt is jelenti, hogy egyre inkább elterjednek az olyan raktári járművek, amelyek helyettesítik a munkavállalókat a termékek egyik területről a másikra történő mozgatásakor, így elkerülhetőek az emberi hibák. A vállalatok robotkarokat is használnak a készletkezeléshez és a termékek komissiózásához, ami csökkenti a munkahelyi sérülések kockázatát. A drónok eközben megkönnyítik a leltározást azáltal, hogy gyors és pontos ellenőrzéseket hajtanak végre a folyamatban lévő műveletek megszakítása nélkül.
Az elmúlt években innovatív ergonómiai szimulációs szoftver jelent meg. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően ma már lehetőség nyílik a kockázati területek feltérképezésére és a munkaállomás-szervezés optimalizálására. Ezek az eszközök csökkentik az ergonómiai feltételek értékeléséhez szükséges időt, és segítenek megelőzni a mozgásszervi megbetegedéseket azáltal, hogy a feladatokat a munkavállalók fizikai képességeihez igazítják.
Noha ezek az innovációk jelentős befektetést jelentenek, értékes szövetségesek a vállalat növekedésének fejlesztésében. A dolgozók életminőségének és munkahelyi egészségének javításával ezek a robotok korlátozzák az MSD veszélyeit, és hozzájárulnak a csapat motivációjához, garantálva a jobb termelékenységet. Amellett, hogy segítik a mozgásszervi megbetegedéseknek fokozottan kitett munkavállalókat, a technológiai újítások lehetővé teszik, hogy csökkent fizikai állapotú munkavállalók is betöltsenek bizonyos pozíciókat.
A mozgásszervi megbetegedések megelőzése érdekében a technológiai megoldásokon túl az átfogó prevenciós megközelítés elengedhetetlen. Az integrált stratégia elfogadásával a vállalatok jobb védelmet biztosítanak munkavállalóiknak a MSD kockázataival szemben, miközben erősítik a munkahelyi jólétet és biztonságot.
1 European Agency for Safety and Health at Work, Working with chronic MSDs — good practice advice (2021)
2 European Agency for Safety and Health at Work, Work-related musculoskeletal disorders: prevalence, costs and demographics in the EU
3 European Working Conditions Surveys (EWCS)
